Lakosság

A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetség közreműködésével elkészítette az élelmiszerboltok hazai műanyag- és szemétrangsorát. Megvizsgálták és értékelték a kiskereskedelmi élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy azok mennyire teszik lehetővé a csomagolóanyag nélküli vásárlást, milyen intézkedéseket tesznek az egyszer használatos csomagolóanyagok, műanyagok visszaszorításáért, illetve a keletkezett hulladék minimalizálásáért és hasznosításáért. A rangsorban a legjobban a SPAR teljesített, megelőzve az Auchan-t és a Tesco-t. 

Amikor veszünk egy újabb pólót, azzal nem csak a gardróbunkat terheljük, hanem a környezetünket, sőt, közvetve az egészségünket is. A divatipar ma az egyik legnagyobb, mégis legkevésbé látható mikroműanyag-forrás, amelyben kulcsszerepe van a poliészternek, különösen annak újrahasznosított változatának. Egy nemzetközi webináron Markó Gergely, a Humusz Szövetség aktivistája hallgatta meg a legfrissebb kutatásokat, amelyek szerint hiába szaporodnak a „fenntartható” kollekciók, a probléma gyökere sok esetben nemhogy nem oldódik meg, hanem tovább mélyül.

Tavaly lett harmincéves a Humusz Szövetség, ezt megünneplendő a NoPlanetB pályázatnak köszönhetően a 2025-ös év számunkra valódi találkozásokkal, élményekkel és közösségi pillanatokkal volt tele.

Mi köze van egy műanyag palacknak a háborúhoz? Elsőre semmi, valójában azonban meglepően sok. Egy friss nemzetközi kutatás feltárja, hogyan fonódik össze a műanyaggyártás, a klímaválság és az Ukrajna elleni orosz agresszió egy közös láncba, amelynek kiindulópontja a fosszilis energiahordozók túlzott használata.

2025 ősze nagyon mozgalmasan indult, mert szeptember 13-án zajlott le a 2. Gilisztafesztivál a Humusz budapesti főhadiszállásán! Itt mutatkoztak be Pajorék! A mesekönyv alcíme: Kalandok a komposztban – Fodor Andrea Zita gyógypedagógus írta és illusztrálta. Nos, e mesének nagyon nagy sikere volt, s a hozzá kapcsolódó játékos, ügyességi feladatokat is megosztotta velünk a szerző. Nézzük, hogy hol milyen események történtek és kik lettek az idei díjazottak.

Ma már pár kattintással, néhány nap alatt megérkezik bármi, amit a telefonunk képernyőjén kiválasztunk – a világ másik végéről, fillérekért. Az online piacterek kényelme azonban komoly árat rejt: veszélyes anyagok, kizsákmányolt munkások, dráguló hazai árak és mérhetetlen környezeti terhelés áll az egyszeri olcsóság hátterében. De kié a felelősség mindezért: a szabályozóké, akik tétováznak, vagy a vásárlóké, akik folyamatosan rendelnek?

A víz után a kávé a legtöbbet fogyasztott ital a világon, így nem is csoda, hogy hazánkban szeptember 29-én, míg a nagyvilágban október 1-jén ünnepeljük a kávézás kultúráját. De vajon lehet-e zöldként a fekete arany élvezetét ünnepelni, miközben annak termelése és fogyasztása jelentős környezeti terhekkel jár? Járjuk hát körbe, mennyire vagyunk tudatosak, ha hódolunk a több száz éves szenvedélynek.

Hiába a környezetbarát célok és a visszaváltási díj ígérete, az új betétdíjas rendszer bevezetése óta az újratölthető üvegek visszaváltása a legtöbb vásárló számára rémálommá vált. A MOHU által működtetett automaták alig tizede képes fogadni ezeket a palackokat, és még ezek is csak a „saját címkéjű” üvegeket veszik vissza. A szabályozás következtében gyártók és fogyasztók is hátat fordítanak ennek a korábban 98 százalékos hatékonyságú körforgásos megoldásnak, miközben az EU éppen a kötelező újratöltés irányába mozdulna el.

A kínai fast fashion termékek percek alatt megrendelhetők, napok alatt megérkeznek – és évtizedek alatt sem bomlanak le. A Temu és a SHEIN ezzel új valóságot teremtett: ahol a póló olcsóbb, mint egy kávé, de veszélyesebb, mint egy vegyi üzem. Az ultragyors divat korában már nem az a kérdés, mit veszünk fel, hanem az, mit viszünk a testünkbe.