Szakmai cikkek

A „Hosszúlétra” igazából több mint egy projekt: egyfajta nonprofit önkormányzati szemlélet, amely szerint a közösségi megoldások nagyon fontosak a településen élők számára, hiszen a városi szolgáltatások távolisága miatt ezekkel a költséghatékony szolgáltatásokkal megkönnyíthetik az életüket, valamint a fenntarthatóságot és a lakosság megtartását is szolgálja, mindez pedig a kistelepülési önkormányzatiság jövőjét is jelentheti.

Cikksorozatunk előző részében bemutattuk a Humusz Szövetég és a Gammapolisz Nonprofit Kft közös projektjét, melynek célja iskolák komplex környezeti nevelési programjainak támogatása képzéssel, anyagi forrással és mentorálással. A 2023/2024-es tanév egyik nyertese volt a Kürt Alapítványi Gimnázium. Kalandos történetük a diákvállalkozástól indul, iskolai zöldítésen és erdei iskolán keresztül közösségi tér kialakulásáig vezet, és még ki tudja, mi jön ez után… 

Vajon az egyik egyszer használatos anyagról a másikra (pl. műanyagról papírra) való átállás valóban megoldást jelent-e az egyre növekvő csomagolási hulladék-válságra?

2024. július 1. óta élesedett a visszaváltási díjas rendszer: a jogszabály által meghatározott italcsomagolások közül a régi típusúak immár csak a készletek erejéig értékesíthetőek a boltokban, a gyártók pedig már csak új típusú logóval és vonalkóddal ellátott csomagolásokat szállíthatnak a kiskereskedőknek. Szakértőnk segítségével megvizsgáltuk, az újratölthető italcsomagolások terén milyen változásokat idézett elő az új helyzet.

A Humusz Szövetség és a Gammapolisz Nonprofit Kft. 2023-ban kiírt „Komplex környezeti nevelés megvalósítása” pályázatán összesen 82 iskola mérettette meg magát. Három pályázatot hirdettünk ki győztesként, akik a 2023-/2024-es tanévben megvalósíthatták álmaikat, és ehhez intézményenként 2 millió forint támogatást is kaptak.

Első cikkünkben egy rövid körképet szeretnénk adni program koncepciójáról és történetéről. Felvillantjuk az iskolák zöldítési terveit, valamint az erősségeiket, amikkel más intézmények elé példát is állítanak. Cikksorozatunk további részeiben egy-egy iskola saját projektjét fogjuk bemutatni részletesebben.

A Zero Waste Europe és a ToxicoWatch Alapítvány által közzétett, a szlovákiai és hollandiai hulladék(együtt)égetők kibocsátásával kapcsolatos biomonitoring-kutatásról szóló új bizonyítékok szerint a létesítmények közelében lévő élelmiszerekben magas a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (persistent organic pollutants, POP) szintje.

Alább közzétesszük a Truth About Plastic és számos más szervezet közreműködésével készült nyílt levelet, amely a Globális Műanyagegyezmény tárgyalóit szólítja fel, hogy tegyenek meg mindent, ami ahhoz szükséges, hogy egy ambiciózus egyezmény szülessen.

A műanyaghulladék-megelőzési startup, a CleanHub új jelentése azt vizsgálja, hogy a műanyagokkal kapcsolatos ipar hogyan járul hozzá közvetlenül az éghajlatváltozáshoz – megállapítva, hogy több üvegházhatású gázt (ÜHG) termel, mint a légiközlekedési és a hajózási ipar.

Az Európai Tanács álláspontja reményt ad a csomagolási jogszabályra nézve. A civil szervezetek felszólítják az intézményeket, hogy a háromoldalú tárgyalások (az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság) során jobban kötelezzék el magukat a megelőzés és az újrahasználat mellett.

Biztos sokakban felmerült már a kérdés, hogy mi történik élete végén a legtöbbek által ismert műanyagtípussal, a PET-tel? Hogy a PET-palackok újrahasznosíthatósága vajon milyen A Zero Waste Europe által 2022-ben készített tanulmány ezt a kérdést járta körül. Ennek a rövidített összefoglalóját alább olvashatjátok.