Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 12 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Garéi milliárdok nyomában

  • 2007. január 24.
  • humusz
gare01_120A magyar újságolvasók 2006. novemberében értesülhettek arról, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium áprilisban peren kívül több mint 7,5 milliárd forintot fizetett ki az AGM Beton Rt-nek. A céggel még 1998-ban bontották fel a garéi veszélyes hulladék lerakó felszámolására vonatkozó szerzõdést. Az ebbõl származó veszteségek miatt az AGM Beton Rt. eredetileg 1,9 milliárd forint kártérítést kért az államtól. A Pécsi Zöld Kör szeretné megtudni, hogy a magyar állam miért bánt ilyen nagyvonalúan a közpénzekkel. A régi történetet és az újabb fejleményeket Pánovics Attila foglalta össze.

2006. november 4-én a Magyar Nemzet arról tudósított, hogy féléves huzavonát követően, az adatvédelmi biztos állásfoglalásának hatására a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) a napilap rendelkezésére bocsátotta azt a dokumentumot, amelynek alapján a KvVM peren kívül 7,697 milliárd forintot fizetett ki közpénzekből az AGM Beton Rt.-nek. A hír országszerte megrökönyödést keltett azokban is, akik részletesen nem ismerik Garé történetét.

A garéi hulladéklerakó története 1977-ig nyúlik vissza. Aki el akar mélyedni a kérdésben, annak a Kukabúvár archívumából ajánljuk Szilágyi Lászlónak az 1997. őszi számban megjelent cikkét: Rohadt helyzet. Felelősség nincs ­- Felelőtlenség van. Az írás címe tíz év alatt sajnos semmit nem vesztett időszerűségéből. Néhány mondatban idézzük fel a garéi eseményeket! A területet eredetileg arra szemelték ki, amely ideiglenesen fogadja a hulladékot a pécsi bőrgyártól és egy húsfeldolgozó vállalattól. 1979-ben a Budapesti Vegyiművek Rt. (BVM) megvásárolta a lerakó egyharmadát, amelyet növényvédő szerek tetraklór-benzol származékainak tárolására kívántak használni. Ezek a vegyszerek a BVM hidasi üzemében halmozódtak fel a '70-es évektől kezdve. Összességében 1979 és 1987 között mintegy 16 000 tonna veszélyes hulladékot szállítottak az akkoriban véglegesnek tekintett garéi tárolóba. A sérült göngyölegekből kiszivárgás és párolgás útján jelentős mennyiségű környezetre káros anyag jutott ki a lerakóból. Az ártalmatlanítási koncepciók készítésének korszaka 1991-ben indult meg, a javaslatok között egy 17 700 t/év kapacitású égetőmű felépítése is szerepelt. A szennyezés felszámolásáról 1997-ben kormánydöntés született, de a rossz megoldások kora ezzel sem zárult le. A Horn-kormány 1998 márciusában 900 millió forintos támogatást és 1,8 milliárd forintos hitelt nyújtott a Budapesti Vegyiműveknek a szennyezés felszámolására.

gare01_400

A munka részeként az AGM Beton Rt. 1,2 milliárd forintért vállalta, hogy a súlyosan szennyező klórtartalmú anyagokat ideiglenesen - tíz évre - betonhordókba csomagolja. A speciális bevonatú betontartályokba történő átcsomagolást számos kritika érte, emiatt a környezetvédelmi miniszter 1998. októberében leállíttatta az elhárítási munkálatokat. Az új Fidesz-FKGP-kormány úgy döntött, hogy az átmeneti megoldásnál alig nagyobb költségből örökre felszámolja a szennyezést, ezért szerződést bontottak a társasággal.

gare2_400

1999-ben a Kormány újabb döntést hozott, amely arról szólt, hogy a korábban lerakott és nem megfelelően tárolt veszélyes hulladékot 2000. december 31-ig ártalmatlanítani kell, és az elvégzendő munkákba tartozik a terület talajának megtisztítása, valamint a hulladéklerakó környezeti kármentesítése is. A Budapesti Vegyiművek Rt. által meghirdetett kármentesítési tendert a GP Konzorcium (a Geohidroterv és a Palota Kft. együttesen) nyerte el. A Kormány a munka befejezésének határidejét később egy évvel meghosszabbította, de a költségek felülvizsgálatára nem került sor, miután az állam nem kívánt többletköltségeket vállalni a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat terhére. A több mint két évig tartó munkálatok összesen mintegy 2,7 milliárd forintba kerültek. Az erősen és közepesen szennyezett, mintegy 110 00 tonnányi talaj kezelésének előkészítésére csak ezt követően kerülhetett volna sor, de az erre szánt forrás nem állt a BVM rendelkezésére.

Időközben az AGM Beton Rt. és a cég egyik tulajdonosa Andrássy János Mihály pert indított a BVM és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) ellen a garéi lerakó kármentesítésével kapcsolatban felmerült káruk megtérítésére. A hosszú pereskedés első szakasza két évvel ezelőtt ért véget, amikor a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a szerződésbontás jogszerűtlen módon történt, ezért a Budapesti Vegyiművek Rt. és a környezetvédelmi minisztérium kártérítéssel tartozik az AGM Beton Rt.-nek és Andrássy János Mihálynak. A kártérítés összegét a bíróság nem határozta meg. Andrássyék ügyvédje a Legfelsőbb Bíróság döntésének kihirdetése után újságírók előtt azt nyilatkozta, hogy a káruk - amely időközben kamatokkal és az elmaradt haszonnal is növekedett - valamivel több, mint másfél milliárd forint. A periratokból kiderül, hogy a felperesek pontosan 1,9 milliárdot kértek az államtól. Ám a megnyert per után Andrássyék felbátorodtak, és új pert kezdeményeztek a környezetvédelmi tárca és a vegyiművek ellen, amelyben konkrét kártérítési összegként 10,65 milliárd forintot (!) követeltek, hivatkozva az elmaradt haszon esetleges befektetéséből remélhető haszon elmaradására. Bár az újabb perben döntés még nem született, Gyurcsány Ferenc kormánya a választások két fordulója között megtárgyalta az ügyet, és 7,697 milliárd forint kifizetéséről határozott. A kabinet határozatának megfelelően a környezetvédelmi tárca 2006. április 14-én alá is írta a peren kívüli egyezséget, és a pénzt az állami szektorban szokatlan módon szinte azonnal átutalták. Az összeget a KvVM és a BVM külön megállapodás alapján osztotta meg egymás között.

Részletekkel a garéi polgármester nem tudott szolgálni, elmondása szerint a települési önkormányzatot jó ideje nem tájékoztatják az állami szervek a teleppel kapcsolatos fejleményekről, emiatt már abban sem bízik, hogy az ő életében sor kerülhet a környezeti kár végleges felszámolására. December elején a Pécsi Zöld Kör levélben fordult a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez, valamint a térség jelenlegi és korábbi országgyűlési képviselőjéhez (utóbbi tavasszal területi listán jutott be a Parlamentbe). Annak tisztázását kértük, hogy a kormány milyen szakértői anyagok alapján döntött úgy 2006 áprilisában, hogy a felpereseknek közpénzekből eredeti kárigényük többszörösét sürgősen kifizetik.

Pánovics Attila - Pécsi Zöld Kör