Élet a HuMuSz Házban – Halál a konyhában

Őszintén szólva nem nagyon bántam, hogy feleségem tegnap estére színházjeggyel lepett meg. Tudom, hogy fontos témáról van szó, mégis kicsit menekülök előle. Te hogy bírtad, milyen hangulatú volt a tegnap este?

Körülbelül negyvenen voltunk. Azt nem mondhatom, hogy vidám volt a hangulat, de a jelenlévőkre nagy hatással volt az előadás és azt követő beszélgetés. Eva Kapfelsberger és Udo Pollner élelmiszermérnökök Halál a konyhában - Gyógyszerek és vegyszerek a táplálékunkban című könyve 1982-ben, tehát 25 éve jelent meg Németországban, és élénk visszhangja volt, a fogyasztóvédelem komoly hullámát indította el. Eva Kapfelsberger két évvel később rákban meghalt, Udo Pollner viszont 1991-ben aktualizálta a művet. A mi előadónk, Benda Judit a Kétezeregy Kiadónál nemrég megjelent magyar kiadás lektora volt, ezért is sokat foglalkozott magyarországi adatok gyűjtésével.

Nem lehetett könnyű feladata.

Tényleg. Azt mondta el, hogy bár az Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézet vizsgálja például a zöldségekben és gyümölcsökben lévő vegyszermaradványok mennyiségét, az ő megítélése szerint sokkal több terméket és sokkal gyakrabban kellene vizsgálni. Az Intézetet először váratlanul érte, hogy „kívülállók" adatokat kérnek tőle. A könyv és az előadás egyébként főképpen az állattenyésztésre koncentrált. Magyarországon 10 000 szarvasmarhából évente 1,25-ben vizsgálják az összes szermaradványt, 100 000 sertésből egyet elemeznek alaposan. Egyes szermaradványokat több állatban is vizsgálnak, de az összeset nagyon ritkán.

Ezek szerint sokszor inkább valószínű következményekről és veszélyekről van szó, mint bizonyított tényekről. De mivel fenyeget az ipari jellegű állattenyésztés?

Európában a húshozamok fokozására régóta használnak hormonokat. Jó hír, hogy Magyarországon ez sosem volt engedélyezve, de persze mi is nagyon sok külföldi terméket megettünk. Aztán itt vannak az antibiotikumok. Régebben azért is adták az állatoknak, mert növeli az étvágyat. Mellesleg rengeteg nyugtatót is kaptak, hiszen ha a szűkös tartási körülmények miatt stresszben lennének, akkor kevésbé híznának. 2006. január elseje óta az EU-ban csak a betegségek megelőzésére és gyógyítására lehet antibiotikumot adni az állatoknak, hozamfokozásra nem. De preventív jelleggel így is rengeteg antibiotikumot megetetnek az állatokkal. Ennek következtében rezisztens - a betegségeknek ellenálló - kórokozók alakulnak ki, amik a táplálékkal az emberi szervezetbe is bekerülnek. Emiatt az állat- és emberorvosoknak egyre újabb gyógyszereket kell kifejleszteniük. A vegyi anyagok és gyógyszerek hatására a hús minősége is gyengébb. Tegnap mindenki megtudhatta, hogy milyen az a PSE hús.

Na, ezt áruld el nekünk is!

Annak a rövidítése, hogy pail, soft, exudative, vagyis sápadt, puha, vizenyős, és ez az elvizesedés is a szerek hatásának következménye. Sok víz, nagyobb tömeg, gyorsabb növekedés, nagyobb bevétel. A szürke marha vagy a mangalica, általában a biohúsok sokkal tömörebb szerkezetűek.

Engem máris teljesen megrémisztettél!

Pedig voltak még ijesztő kifejezések, például a párizsiban és főleg a májkrémben található szeparátor húskrém, amiben nemcsak a csonton maradt hús és inak vannak benne, de maga a csont is, a csontvelőben felhalmozódott méreganyagokkal. Arról is hallhattunk, hogy a nitrites pácsó (amit nem úgy ejtenek, mint a macsót, hanem pác-sónak) hatására piros lesz a hús színe, nem látszik, ha zöldülni kezd, frissnek tűnik. Kiderült, hogy a halfogyasztás ellen is komoly ellenérvek vannak, mert a nehézfémek felhalmozódnak benne. Például a Balti-tenger vize annyira szennyezett, hogy Svédországban felhívják a kismamák figyelmét, hogy ne egyenek onnan származó halat.

 

Könyörgöm, hagyd abba! Azt mondd meg, hogy mit lehet kezdeni ezzel a sok szörnyűséggel!

Hát ezt többen megkérdezték az előadás után. Benda Judit tanácsai, a többiek hozzászólása és saját tapasztalataim alapján én arra törekszem, hogy általában kevesebb húst egyek, belsőségeket, például vesét és májat, ha lehet, egyáltalán ne! Jó lenne minél több bio terméket enni, de Magyarországon ez egyelőre meglehetősen drága. Svédországban például azt tűzték ki célul, hogy 2010-re a forgalomba kerülő élelmiszer 20 %-a bio legyen. Ott a biotermékek ára csak 30-50 %-kal több, mint a szokásos vegyszeres élelmiszereké. Addig, amíg ilyenek az árak, legfeljebb az ismerősök kertjéből próbálhatunk kevés vegyszert tartalmazó élelmiszert enni. De azt mindenki megteheti, hogy a piacon a szezongyümölcsöket és zöldségeket választja. A látványos üvegházi zöldségek és gyümölcsök nem csak méregdrágák, de a nitráttartalmuk is nagyon magas. Én kerülöm az előre feldolgozott élelmiszereket és a levesporokat is, hiszen ezekkel mind adalékanyagokat viszünk be a szervezetünkbe. A fejlett országok lakói évente 6-7 kg élelmiszer-adalékot fogyasztanak el.

Az egyéni menekülésen kívül van valami más megoldás?

Gödöllőn például évek óta sok száz olyan diák végzett, akik megtanulták, hogy természet- és környezetvédelmi szempontból ugyanúgy mint egészségünk védelme érdekében az óriási gépekkel, nagy energiafelhasználással, sok műtrágyával, növényvédőszerrel dolgozó ipari jellegű növénytermesztést és állattenyésztést radikálisan át kellene alakítani a tájat, az élővilágot - és benne az embert - kímélő gazdálkodássá. Ez a szerda este megerősítette, hogy ebben az irányban kell elmozdulni - az eddigieknél sokkal gyorsabban.