1517 - Egy százalék a szeméthalmok ellen
Könnyû megjegyezni: 1517 a lutheri reformáció kezdetének éve. Néhány hete egy technikai szám is. Ezt kell ráírni a rendelkezõ nyilatkozatukra azoknak, akik személyi jövedelemadójuk „második" 1 %-át az illegális hulladéklerakók felszámolására ajánlják fel. Reméljük, hogy sokan lesznek. Perneczky László és Gadó György Pál írása
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény alapján az adózó polgárok ma már nemcsak az országban bejegyzett 140 egyház és részére ajánlhatják fel személyi jövedelemadójuk 1 %-át, de hat kiemelt költségvetési előirányzat közül is választhatnak. Ha jól emlékszünk az első ilyen kiemelt cél a parlagfű-mentesítés volt, a legújabb egészen biztosan az illegális hulladéklerakók felszámolása.
Az illegális hulladéklerakók felszámolásra vonatkozó előterjesztést a Hulladék Munkaszövetség javaslatára Orosz Sándor képviselő nyújtotta be, a Parlament pedig 187 igen szavazattal 110 nem és egy tartózkodás ellenében fogadta el. Alig néhány hónapja, hogy Szilágyi László, a HuMuSz elnöke levelet írt Veres János pénzügyminiszterhez, amelyben kezdeményezte, hogy az illegális hulladéklerakók felszámolását vegyék fel a kiemelt költségvetési előirányzatok közé.
De senki ne gondolja, hogy kósza ötletről, megalapozatlan indítványról van szó. A Hulladék Munkaszövetség 2001-ben indította Tájsebészet kampányát, melynek során 628 csoport összesen 3397 kisebb-nagyobb szemétkupacot, köztük több mint 120 nagy illegális lerakót térképezett fel. Az évek során a Tájsebészet kampány munkamódszere is kikristályosodott. A felderítés izgalmas feladat lehet iskolai csoportoknak, de a HuMuSz nem szorgalmazta, hogy a felnőttek által lerakott hatalmas szemétkupacokat gyerekek takarítsák fel. Ezt a munkát most már évek óta az Öko-Pack Kht vállalta magára, ami számukra anyagilag jelentős ráfizetéssel járt, de nem tudtak nemet mondani a nemes kezdeményezésre. Az évek során egyre több civil szervezet, önkormányzat és helyi hulladékgazdálkodási szolgáltató kapcsolódott be a kezdeményezésbe.
Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a hulladék elszállítása önmagában nem elegendő, maradandó eredményt csak úgy lehet elérni, ha az egykori illegális szeméttelep sorsát a helybeliek nyomon követik, akár úgyis, hogy új funkciót adnak a területnek, például a teljes megtisztítás után parkot vagy sportpályát építenek. Szerencsére ma már a Tájsebészet kampány szerte az országban sok ilyen jó példát tud bemutatni. Az is növeli az esélyeket, hogy a Hulladék Munkaszövetség részletes munkatervvel rendelkezik, és kezdeményezte, hoyg a KVVM, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Köztisztasági Egyesülés és egy sor egyéb érintett szervezet együttműködési szándéknyilatkozatot írjon alá. ha ez létrejön, minden szükséges képesség rendelkezésre fog állni az átlátható, demokratikus és hatékony munkához.
Szükség is van a megalapozott tervekre, hiszen a feladat óriási. Ez a pénzügyminiszternek írt levélből is kiderül: „Az illegális hulladéklerakás Magyarország egyik legszembetűnőbb problémája. Szemét, sitt, lom, kidobott bútorok és autóroncsok borítják az autó- és vasutak szegélyét, külvárosokat és erdőket-mezőket egyaránt. Ez köztisztasági, tájesztétikai, környezetvédelmi, közegészségügyi és területfejlesztési szempontból egyaránt komoly kihívást jelent. Óvatos becslésünk szerint országosan legalább tizenötezer kisebb-nagyobb illegális lerakóról, 100.000 köbméternyi szétszórt hulladékról - tehát országos közügyről - beszélhetünk." Ebben még nincs is benne a több száz kármentesítésre váró „félhivatalos" hulladéklerakó. Az elmúlt hetek hulladékimport botrányai pedig arra figyelmeztetnek, hogy az új szeméthegyek képződését keményen meg kell akadályozni. Csak akkor van értelme az ország „kitakarításának" ha közben nem nőnek ki újabb szemétkupacok a földből. Következetes és szigorú jogérvényesítésre, a közbiztonság javítására a társhatóságok valamint a hatóságok és a civilek közötti együttműködés javítására van szükség. Ugyanakkor a faluszéli „szemetelések" tekintetében reményt ad az a régi tapasztalat, hogy ahol tisztaság van, ott mindig sokkal kevesebb a szemetelő.
Téved, aki azt hiszi, hogy egy új technikai szám felbukkanása azt jelenti, hogy más fontos célokra ezután kevesebb fog jutni. Az elmúlt években az adófizetők alig egyharmada rendelkezett adójának 1+1 %-áról. A Hulladék Munkaszövetség mindenekelőtt azt szeretné, ha ez az arány lényegesen növekedne. Sokkal többen ajánlanák fel adójuk egy százalékát a civil szervezeteknek, akik meggyőződésüknek megfelelően az egyházakat akarják támogatni, azok továbbra is megtennék, akik pedig valamilyen kiemelt költségvetési előirányzatot szeretnének választani, azok száma gyarapodna, hiszen a választási lehetőségek között megjelent egy újabb fontos közcél. Az illegális hulladéklerakók felszámolása a nélkül kaphat 2-300 milliót az adózóktól, hogy a többi felajánlás csökkenne. Mint tudjuk, ez a polgároknak egyetlen fillérjükbe sem kerül, csak egy kis odafigyelést igényel. Ne feledjék: 1517!
