Ma van a greenwashing fekete napja
Szeptember 27-től szigorúbb szabályok vonatkoznak arra, hogyan kommunikálhatják a vállalkozások termékeik környezeti és fenntarthatósági teljesítményét. A ma életbe lépett EmpCo-irányelv szigorúbban kezeli a megtévesztő zöld állításokat és fenntarthatósági címkéket, miközben a tartósságról, javíthatóságról és szoftverfrissítésekről is több információt kell kapnunk. De mit jelent mindez a gyakorlatban, amikor legközelebb vásárolni indulunk?
Egy zöld levél, egy erdő képe vagy egy jól hangzó környezetbarát felirat eddig könnyen azt az érzést kelthette, hogy egy termék jobb választás a természet számára. Az Empowering Consumers for the Green Transition (EmpCo) irányelv most szigorúbb keretek közé szorítja az ilyen kommunikációt:
a vállalkozásoknak igazolniuk kell, hogy amit a termék környezeti vagy fenntarthatósági teljesítményéről állítanak, az valóban megfelel a valóságnak.
Nem lehet egyetlen részletből, például a csomagolás újrahasznosított tartalmából, az egész termékre nézve zöld előnyt sugallni. Ugyanez igaz a saját gyártású „zöld” címkékre és a jövőre vonatkozó hangzatos vállalásokra is: önmagában egy szép logó vagy egy távoli cél még nem tesz egy terméket fenntarthatóbbá.
Nemcsak az számít, mennyire zöld – az is, meddig bírja
Az EmpCo nemcsak arról szól, mit mondanak a cégek a termékeikről, hanem arról is, hogy mennyi ideig tudjuk használni őket. Vásárlás előtt több információt kell kapnunk a termék tartósságáról, javíthatóságáról, a pótalkatrészekről és – digitális eszközöknél – a szoftverfrissítésekről is.
A szabályozás fellép többek között a korai elavulást elősegítő gyakorlatokkal szemben:
nem lehet például javíthatóként bemutatni egy nem javítható terméket, valótlanul hosszú élettartamot ígérni, vagy elhallgatni bizonyos frissítések kedvezőtlen hatásait.
Ez hulladékmegelőzési szempontból sem mellékes: amit tovább használunk és meg tudunk javítani, azt nem kell idő előtt lecserélnünk.
Mi is legyünk tudatosabbak
Az új szabályok mellett nekünk, fogyasztóknak sem kell környezetvédelmi nyomozóvá válnunk, ám a szabályozás akkor fog igazán működni, ha a vállalkozások valódi változásokat tesznek a marketingjük mögé, a hatóságok következetesen ellenőriznek, és mi fogyasztóként nem hagyjuk szó nélkül a nyilvánvalóan félrevezető állításokat.
Ezért, ha egy reklám vagy termékleírás zöldségeket beszél, érdemes jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) vagy a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak. (NKFH). A greenwashing nem fog egyik napról a másikra eltűnni, de a „zöld” szó önmagában már nem lesz elég.
Nekünk pedig továbbra sem feltétlenül zöldebb termékekre van szükségünk, hanem kisebb környezeti terhelésre: kérdezzünk, javítsunk, használjunk újra, kölcsönözzünk, válasszunk helyit és szezonálisat – és ne dőljünk be mindennek, ami zöldnek akar látszani.
A témát hamarosan mélyebben is feldolgozzuk – további részletekért figyeljétek honlapunkat, hírlevelünket, közösségimédia-felületeinket!
