Egy szög miatt?!

- avagy mi a mai környezetvédelmi kommunikáció legfőbb hibája?!
Lelkiismeret-furdalásom van. Rajtam múlik a klímaváltozás. Miattam fenntarthatatlan a világ. Miattam merülnek ki a fosszilis energiahordozó-készletek, roskadoznak a sok gagyi dömpingáru alatt az óriásboltok polcai, miattam szegények milliárdok a fejlődő országokban, miattam szűkül a tigrisek és pandák élettere, miattam jut kevesebb az unokáknak. Szégyen-gyalázat, de társadalmi csapdába estem. Nem tudok globálisan gondolkodni…
Ez nem is az én esetem, hanem a jog esete a szervekkel. Feltehetően a hulladékos törvény (Hgt.) tehet mindenről, mert előírta, hogy a hat évre készülő Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) „lebontásához” előbb területi, majd települési terveket kell készíteni. Sőt, még azt is, hogy a mindenféle terveket kétévente felül kell vizsgálni. Ráadásul akként rendelkezett, hogy a tervkészítési eljárásokba a társadalmi szervezeteket is kötelező bevonni. Jogsegélyszolgálatunk nemrég az első, 2003-2008 közötti időszakra vonatkozó területi hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálataival kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálta. Volna… Kalas György jegyzete.
...okosan érvelni vagy sopánkodni, ordibálni, fejeket követelni,
A civilek nyertek. Végérvényesen. Ezekkel a könnyelmű szavakkal zártuk
Szeptember 3-án indult útjára az a fél éven át tartó hulladékos dizájnnal foglalkozó rendezvénysorozat, amelynek házigazdája és fő szervezője a VAM Design Center, szakmai támogatója pedig többek között a HuMuSz. A kiállítások és a tervezett programok nagyon sokrétűek, közös bennünk az, hogy a környezettudatosságra próbálják felhívni a nagyérdemű figyelmét.
Egyre többet hallgatunk a helyi termékekről, mert a zöldek jórészt megegyeznek abban, hogy a helyi élelmiszerek választása környezettudatosnak mondható. Nem kétséges, hogy a lerövidülő szállítás rengeteg széndioxidtól, káros anyagtól, energiapazarlástól, kamionbűztől és -zajtól kímél meg bennünket, és az sem, hogy az import termékekben a hatóságok rendre magasabb arányban találnak növényvédő szer maradványokat, mint a hazaiban. A helyi termelőtől való vásárlással helyben tartjuk a pénzt, segítjük, hogy egy fenntarthatóbb, emberi léptékű gazdaság alakuljon ki – Graczka Sylvia írása.
60-65 ezer látogató egy nyári zenei fesztiválon. Ha mindenki csak egy műanyag pohár sört/kólát iszik (persze nem egyet iszik, aki odamegy), akkor az 60-65 ezer db kidobott csomagolás, kb. 8-10 m3, 6-7 mázsa szemét keletkezik. De nem a Szegedi Ifjúsági Napokon! Tavaly elkezdődött, idén kiteljesedett a re:pohár program, ahol mosható és újratölthető műanyagpoharakat használtak. Az eredmény meggyőző: a Tankcsapda koncert után a nagyszínpad előtt nem volt pohár a földön!
„A lakosságot helikopterről értesítették, hogy zárkózzanak be otthonaikba.”
Killamarsh egy kis angliai település, Derbyshire-ben. John Moran, a helyi civil szervezet sajtófelelőse levelet írt egy másik angliai település lakóinak, kérvén őket, hogy próbálják meg megakadályozni a lakóhelyükön tervezett veszélyes hulladék égető felépültét. Érvelésében nem idézett tudományos eredményeket, egyszerűen csak elmesélte saját életüket. Szuhi Attila írása.
Ha nő, akkor ruha. Nem tudom miért, de tényleg így van. Kövér vagy sovány, divatőrült vagy stílustalan, öntudatos vagy sodródó, nőies vagy antinő, egyre megy: ha ruháról van szó, akkor – majdnem – mindet valami mélyről jövő, rejtélyes zsongás szállja meg s bármi mást feledve koncentrál a nagybetűs GÖNCRE. Ha pedig ingyen van, az a non plus ultra.