Egy műanyag palack sorsáról nem a kukánál születik döntés, hanem jóval korábban, a tervezőasztalon. Az átgondolt csomagolástervezés dönti el, hogy egy flakonból újra alapanyag lesz, vagy a lerakón, egy folyóparton, rosszabb esetben egy nyílt téri tűzben végzi.
A körforgásos gazdaság ma már nem egyszerűen arról szól, hogy mi történik a hulladékkal, hanem arról is, mennyi nyersanyagot használunk fel, hogyan tervezzük meg a termékeinket, és milyen üzleti döntéseket hozunk.
A polisztirol ott van a tévédobozában, a szobaidíszlécben, a homlokzati hőszigetelésben és a laboratóriumok Petri-csészéibenis.
A hulladékok megfelelő válogatásáról és hasznosításáról számos téves elképzelés él a köztudatban.
Október 14. a Nemzetközi E-hulladék Nap (International E-Waste Day), és a WEEE Forum idén egy olyan jelenséget állított a középpontba, amelyet mindannyian ismerünk a saját fiókunkból: a fast tech jelenségét.
Az akkumulátortüzek a hulladékkezelésben ma már nem alkalmi balesetek, hanem a működés napi kockázatát jelentik. Ezt most egy 104 oldalas német tanulmány számokkal is alátámasztja.
Míg a legtöbben a nyugdíjas éveiket a tengerparton süttetve, vagy a hobbikertben a muskátlikat locsolva képzelik el, addig Julie Walker úgy döntött, szó szerint a saját kezébe veszi a sorsát – és a háztartási szemetét. A 46 évnyi színházi munka után a hölgy úgy gondolta, miért is költené a nehezen megspórolt nyugdíját unalmas rezsiszámlákra, ha építhet magának egy olyan házat, ami szinte teljesen magát tartja el.
Magyarországon, éves szinten 30 millió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik. És bár rengeteg módon hasznosíthatnánk ezt a nagy mennyiségű hulladékot, mégis csekély mértékben tesszük meg. De mi is konkrétan ez a hulladéknak minősülő anyag, és mi mindenre lehetne használni?
Az otthonon kívüli szelektív gyűjtés Walesben jóval gyengébb azotthoninál: a lakosság 94 százaléka rendszeresen válogat otthon, a kirándulóhelyeken viszont csak 65 százalék, és közülük is csupán 32 százalék teszi ezt nagyon gyakran. A gyűjtőedények többnyire ott vannak, csak az emberek nem veszik észre őket, és a rendszerbe vetett bizalom is gyenge.
A MOHU október 5-én bejelentette, hogy tovább bővíti országos textilgyűjtésihálózatát: önkormányzatok, cégek, oktatási intézmények, civil szervezetek és más közösségek ingyenesen igényelhetnektextilgyűjtőkonténert, amelynek ürítéséről és atextilhulladékelszállításáról is a koncessziós társaság gondoskodik. A hangsúly ezúttal nem a közterületeken, hanem a zárt helyszíneken – irodaházakban, gyárakban, iskolákban – van. Megnéztük, mit kínál pontosan az akció, kinek érdemes jelentkeznie, és hol tart valójában a hazai textilgyűjtés.