Hónapok óta keringő rémhírnek vetett véget a MOHU. A társasházkezelők és közös képviselők egyik legnagyobb félelme az volt, hogy a szolgáltató pénzbírsággal sújtja a lakóközösséget, ha valaki „félredob”, és nem odavaló szemetet tesz az új biokukákba. Egy szakmai konferencián azonban kiderült: nincs büntetés, de a felelőtlen szelektálásnak így is következménye van.
Az Európai Bizottság egy régóta várt lépésre szánta el magát 2025 decemberében: úgy döntöttek, ideje rendet vágni a környezetvédelmi szabályozások sűrűjében. Az üzenet egyértelmű: attól még, hogy vigyázunk a bolygóra, nem kell belefulladni az adminisztrációba.
Mindenki ismeri az érzést: a telefon még működne, de az akku már gyenge, a csere pedig annyiba kerül, hogy inkább újat veszünk. Ennek a pazarló korszaknak vethet véget egy tudományos áttörés. Svájci és amerikai kutatók olyan „intelligens” ragasztót fejlesztettek ki, amely évekig gránitkeménységgel tart, de egy speciális fényjelre másodpercek alatt folyékonnyá válik. Az iparági pletykák szerint az Apple és a Samsung már sorban áll a szabadalomért.
A karácsony és az év vége sokaknál nemcsak a szeretet, hanem a vásárlás időszaka is – ilyenkor kerül otthonainkba a legtöbb új tárgy, köztük rengeteg elektronikai eszköz. De mi történik ezekkel később? Javítjuk őket vagy inkább újat veszünk? Fenntartható-e ez a működés, és hogyan lehetne csökkenteni a fogyasztás környezeti terhét? Erről beszélgetett a Zöldhang Fidrich Róberttel, a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetőjével.
Németország, Ausztria és Litvánia közös erővel próbálja kizökkenteni az Európai Bizottságot a kivárásból. A három ország azt szeretné elérni, hogy az Unió végre hozzon egyértelmű döntést az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó betétdíjas rendszerek bevezetéséről. A tét nem kicsi: a környezetvédelem mellett a tűzbiztonság és a kritikus nyersanyagok visszanyerése is kockán forog.
Péntek este „fehér füst” szállt fel az EU Tanácsának épületéből: a tagállamok és az Európai Parlament tárgyalói politikai megállapodásra jutottak az új, roncsautókról szóló rendeletről (End-of-Life Vehicles Regulation). A döntés alapjaiban forgatja fel az autógyártást: minden új kocsinak negyedrészben hulladékból kell készülnie.
A karácsony a szeretet ünnepe, a hulladékgazdálkodóknak viszont komoly kihívás. A brit önkormányzatok nem bízzák a véletlenre, mert összehangolt lakossági kampányt indítottak, hogy elejét vegyék az ünnepi „wish-cycling” jelenségnek. A legfőbb ellenség idén a csillámos csomagolópapír és a rossz helyre dobott fenyőfa.
A mikroműanyagok mára mindenütt jelen vannak, így a világ strandjain is. Apró méretük miatt azonban a homokból szinte lehetetlen összegyűjteni őket, ami számos súlyos környezeti problémához vezet.
A Z generáció ma már nemcsak a divatot alakítja, hanem a fenntarthatósághoz való viszonyát is formálja.
Évtizedek óta azt sulykolják belénk: ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, megmentjük a bolygót. Egy friss, átfogó kutatás azonban most hidegzuhanyként hűti le a kedélyeket. A Pew Charitable Trusts legújabb jelentése szerint az újrahasznosítás önmagában szélmalomharc. Ha 2040-re valóban fel akarjuk számolni a műanyagszennyezést, ahhoz nem jobb kukákra, hanem a fogyasztói szokások teljes átalakítására és az „eldobható” kultúra végleges felszámolására van szükség.