A Szigeten arról is szó esett, hogyan oldják meg ott a palackok visszavételét, miért nincsenek a boltokban már megismert automaták. És az is kiderült, mik az akadályai annak, hogy a fesztivál még fenntarthatóbb legyen.
A kötelező visszaváltási rendszer nagy változásokat hoz a vendéglátósok és a kisboltok életébe is, hiszen július 1-je óta a korábbihoz képest merőben eltérő módon, főként mobil visszaváltó automaták segítségével kell megszabadulni az italcsomagolástól.
Máshol is döcögve indult a kötelező visszaváltási rendszer, de lassan mindenki rutint szerez a repontos automaták használatában és üzemeltetésében. Már tudják, mi okozta a banki utalások csúszását, mitől álltak le sokszor a gépek, miért nem ismerték fel egyes 50 forintos palackokat, és milyen arányban próbáltak trükközni a rafkós visszaváltók. Bakos Dáviddal, a visszaváltó-automatákat gyártó norvég TOMRA magyarországi ügyvezetőjével pillantottunk be a sokat szidott rendszer kulisszái mögé és elemeztük az indulás tapasztalatait.
Párhuzamosan több vállalkozással szemben is eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mivel az ásványvizes és üdítőitalos palackok címkéin feltüntetett és egyéb kereskedelmi kommunikációjukban alkalmazott, a termék környezeti hatásaira vonatkozó állításokkal valószínűleg megtévesztették a fogyasztókat.
Akár 20-25 ezer forintot is meg lehet keresni egy nap palackgyűjtéssel a Sziget fesztivál környékén – ezt egy érintett árulta el a Detsche Welle magyar stábjának. Ő a rendezvény bejárata környékén eldobott sörösdobozokat és italospalackokat gyűjti össze délutánonként, majd a közeli hipermarketben váltja vissza azokat.
Idén tavasszal az Európai Parlament új, a csomagolás teljes életciklusát szabályozó rendeletet fogadott el. Néhány éven belül komoly tilalmak lépnek életbe bizonyos egyszer használatos műanyag csomagolásokra a friss gyümölcsöktől a reptéri bőrőndfóliázásig, kötelező lesz a saját dobozban lehozni az elviteles ételt, és az egyik legfontosabb előrelépésként betiltják az örök vegyi anyagok használatát az élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagokban. Ezek lesznek a legfontosabb változások.
Lehetünk tapasztalt növénynevelők, vagy akár elfoglalt, esetleg feledékeny amatőrök, egészen biztos, hogy mindannyian szembesültünk már azzal, hogy szobanövényeink hervadni, barnulni kezdenek. A különböző növényfajták más-más igényűek, de vannak olyan fajták melyek sokkal ellenállóbbak, jobban alkalmazkodnak a nem tökéletes fényviszonyokhoz és öntözési szokásokhoz, mint egyes társaik.
A nyár egyik, ha nem a legkedveltebb desztinációi a tengerpartok. Az év ezen időszakában kikapcsolódásra vágyó turisták milliói lepik el a szebbnél szebb partokat a világ minden táján. Azonban a turizmus és annak hozadékai negatívan hatnak a környezetünkre, rombolva a tengerpartok ökoszisztémáját. E cikkben szeretnénk útmutatást és tippeket adni a környezetbarát strandoláshoz, amelyek figyelembevételével hozzájárulhatunk a part menti övezetek megóvásához, hogy a jövő nemzedékei is élvezhessék a tengerpartok nyújtotta kikapcsolódást.
Az egyszer használatos műanyagok világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek. Ezek a termékek, amelyek rövid élettartamuk után a szemétben végzik, jelentős környezeti károkat okoznak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy hol termelik a legtöbb műanyaghulladékot, és miért fontos, hogy foglalkozzunk a kérdéssel.
Idén a tavalyi évhez képest egy nappal korábban, augusztus elsején jött el a túlfogyasztás világnapja. Ez azt jelenti, hogy a világ fogyasztói idén mindössze hét hónap alatt feléltek annyi erőforrást, amennyit a Föld 12 hónap alatt képes fenntarthatóan biztosítani. A túlfogyasztás világnapja alkalmából a Jófogás online felmérést készített közel ötezer felhasználó körében. Az apróhirdetési platform felhasználói szerint a használt műszaki cikkek minősége, tartóssága vetekszik az újonnan gyártottakéval. A másodkézből beszerzett termékek fő vonzereje a költséghatékonyság: a válaszadók közel fele ugyanis féláron jut hozzá ugyanazokhoz a termékekhez, mint újonnan.