Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 10 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ruhámat a ruhádért

  • 2009. július 31.
  • szerk
Szerző: 

Ha nő, akkor ruha. Nem tudom miért, de tényleg így van. Kövér vagy sovány, divatőrült vagy stílustalan, öntudatos vagy sodródó, nőies vagy antinő, egyre megy: ha ruháról van szó, akkor – majdnem – mindet valami mélyről jövő, rejtélyes zsongás szállja meg s bármi mást feledve koncentrál a nagybetűs GÖNCRE. Ha pedig ingyen van, az a non plus ultra.

Kik tudnák mindezt jobban, mint maguk a csajok? Jelen esetben a Cotcot internetes magazin fiatal csapatáról beszélünk, akik fontosnak tartják, hogy időről időre kilépjenek a világháló virtuális teréből, s a valóságban is megjelenítsék az oldalaikon és fórumaikon kavargó gondolatokat, témákat. A csere-bazár ötlete is így született meg. Önmagukból és környezetükből kiindulva tisztában voltak azzal a ténnyel, miszerint a női gardróbokban gyakori vendég a sosem vagy csak ritkán hordott ruha. Hirtelen felindulásból vásárolt stóla; kihízott farmer; félresikerült ajándékként érkezett póló; túl hosszú, túl rövid, túl bő, túl szűk akármik sora. S mit csinál ezekkel az egyébként hibátlan és divatos darabokkal az ember lánya? Rakosgatja ide-oda, tologatja polcról polcra, majd mikor már egy zsebkendőt sem képes betuszkolni a szekrényébe, szanálni kezd, s az ilyen cuccokat vagy kidobja, vagy - szerencsésebb esetben – elviszi a Vöröskereszthez. Klasszikus. Pedig jó ruhákról van szó. Ez motoszkált a Cotcot stábjában is, mikor kipattant a fejükből az ötlet: szervezzünk csereberét! Jöjjenek a lányok, hozzák bőröndszámra a feleslegessé vált holmikat, s vigyenek helyette másikat, kedvükre valót. Ruhatárfrissítés egy fillér kiadás nélkül – minden nő álmainak netovábbja.

Belevettették hát magukat a mélyvízbe. Helyszínt kerestek a rendezvénynek, beszerezték a kellékeket, nem feledkeztek meg a próbafülkéről sem, kitalálták az időpontot s a csere rendszerét. Utóbbit igyekeztek praktikusan és egyszerűen kialakítani: a hozott ruhákat érkezéskor a szervezők átnézik és értékelik, majd ez alapján a lányok gyöngyöcskéket kapnak a kezükbe. Végigturkálják a börze kínálatát, aztán a kiválasztott darabokkal a „kasszához” állnak: a gyöngyök leadásával annyi cuccot vihetnek, amennyit hoztak. Meghirdették az eseményt s lezajlott az első Cotcot bazár. Őrületes siker volt! A programnak helyet biztosító Corvin tetőn hatalmas - női nemű - forgatag turkált, vadászott, próbált lázasan, hogy a többség boldog mosollyal s hóna alatt új skalpokkal hagyja el a terepet. Volt ott fű, fa virág, azaz ékszertől a ruhán át a táskáig minden; s nagyon, de nagyon sokféle lány és nő. A trendi városi csajtól a modern anyukán át az „észrevehetetlen” típusig sokféle Éva megfordult a börzén; s többségük zsebnaptárában akkora karikával van jelölve a soron következő bazár időpontja, hogy afölött lehetetlenség átsiklani. Merthogy a fogadtatást látva a Cotcot gárdája (hány és hány lány foglalja imába nevüket…) rendszeresítette a cserebörzét, s időről időre újat szerveznek. Az elsőnek úgy híre ment, hogy - mint a mesében - azóta még vidékről is jönnek a lányok a pesti eseményre. Ami pedig a bazár végén megmaradt ruhákat illeti, egy se vész kárba: a szervezők karitatív szervezeteknek adják. Ráadásul olyan kisebb segélycsoportokat keresnek, akikhez köztudottan kevesebb adomány érkezik.

Annak ellenére, hogy a cserebazár alapgondolata korántsem a környezetvédelem jegyében fogant – bár a szerkesztőség kerékpárral közlekedő, szelektáló munkatársai igencsak közel állnak ahhoz a bizonyos zöld szellemiséghez - a bolygóbarátok keresve sem találhatnának jobb példát a hulladék-megelőzés gyakorlatára. Egyszerű, nagy befektetést nem igénylő, bárhol kivitelezhető, sok résztvevőt vonzó és főként MŰKÖDŐ barterrendszer egy pénzalapú világban; aminek köszönhetően a csereberélők akkor is a környezet javára cselekszenek, ha ez utóbbi gondolat történetesen fel sem merül bennük. A Cotcot bazárokon több száz nő és lány fordul meg; lehet saccolgatni, mennyi szemét - azaz ruha - kerüli el a kukát; s mennyivel kevesebb újat kell legyártani. Kevesebb alapanyag, kevesebb energia, kevesebb előállítással és szállítással járó szennyezés… tetszés szerint folytatható. S vajon mekkorák lehetnének ezek a számok, ha máshol, máskor, mások is megszerveznék a maguk börzéjét.

A Cotcot nagyot alakított. Kitalált és elindított valamit, ami nők sokaságát hozza mozgásba, ráadásul még a környezetnek is kedvez. Ebben a szuperkényelmes világban természetesen nem minden példa ragadós, de ez az egyik olyan, aminek nagyon-nagyon drukkolunk. Lányok, rajtatok a világ szeme… hol s ki szervezi a következő bazárt?

Lugosi Bea

Köszönet Vértessy Zsófinak, a Cotcot főszerkesztőjének a beszélgetésért.

 

Bazárszervezés alapfokon – tippek, ötletek

  1. Keressetek magatok mellé társakat, akikkel együtt szervezhetitek, rendezhetitek a börzét; együtt könnyebb. Vegyetek nagy levegőt, s vágjatok bele.

  2. Gondoljátok végig, hogyan szerveznétek meg a bazárt, s pontosan mire lenne szükség hozzá. (Esetleg a Cotcot is segít néhány ötlettel.)

  3. Keressetek – lehetőleg ingyenes - helyet a rendezvénynek (művelődési ház, szórakozóhely, iskola, közösségi ház, stb.) Legyen gyalog, tömegközlekedéssel jól megközelíthető! Kérdezzétek meg, hogy helyben tudnak-e asztalokat és egy próbafülke-szerűséget (esetleg tükröt) biztosítani, vagy erről nektek kell-e gondoskodnotok.

  4. Szervezzétek meg, hova tudjátok továbbadni a bazár végén megmaradt darabokat (helyi családsegítő szolgálat, karitatív szervezet, stb.), illetve a szállítást.

  5. Tűzzétek ki az esemény időpontját.

  6. Beszéljétek meg, pontosan kinek mi lesz a feladata a bazáron. (Ki fogja értékelni a hozott holmikat, ki lesz a „kasszás”, ki pakolja ki a folyamatosan érkező ruhákat, ki zsákolja be a bazár végén megmaradt cuccokat, stb.).

  7. Szerezzetek be tárolókat, amikben a hozott ruhákat közszemlére tehetitek. Pakolhattok asztalokra, de a Cotcot bazárokon pl. földre helyezett, felfújható gyerekmedencékben is lehet ruhákra vadászni (egyszerűen szállítható, tárolható, felállítható).

  8. Kell még ruhákért adott gyöngyöcske, vagy egyéb „fizetőeszköz” és zsákok a megmaradt darabok elcsomagolásához.

  9. Hirdessétek meg a börzét. A felhívásban írjátok le pontosan, miről is van szó (hogyan működik a csere, mit hozzanak, milyen állapotban, stb.), nehogy a lányokat a helyszínen érje meglepetés.

  10. Írjátok meg a HuMuSz-nak, hogy sikerült!