A Klímapolitikai Intézet a fogyasztói világnap alkalmával kutatást végzett, amellyel a tervezett elavulás egyre aktuálisabb témáját járta körül. A következőkben a kutatás összefoglalóját tesszük közé.
Nem kell már sokat várniuk a Bikás park közelében élőknek, hiszen hamarosan ők is élvezhetik a március 22-én nyíló csomagolásmentes kisbolt, a Lemérem nyújtotta zero waste vásárlás lehetőségeit.
Mára már nem idegen a fővárosi fülnek az a szó, hogy közösségi kert, sőt mi több, egyre felkapottabb és népszerűbb az a tendencia, ahogy elhagyott, elhanyagolt telkek borulnak zöldbe és virágoznak ki újra.
Folytatódik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül.
Mielőtt államosítaná a kormány a hulladékgazdálkodást, előtte még keresztbe tesz az életben maradt szereplőknek, és kevesebb hulladékot akar újrahasznosítani. Az államosítás azért történik, hogy utána visszaadják egy nagy piaci szereplőnek, amelyik majd monopólium lehet. Ezzel az állam pedig hosszú ideig ki lesz szolgáltatva.
Kollektív szemétszedést szervez a húsvéti hosszú hétvége első napjára Balatonszemesen egy gimnazista lány, akinek már a neve hallatán a természetre és a közelgő nyárra vagyunk hajlamosak asszociálni. Rózsa Virág nap mint nap magányos természetvédő küzdelmet folytat a koronavírus-járvány idején is, és gumikesztyűt húzva, zsákokkal felszerelkezve járja Balatonszemes partvidékét, hogy a tó környékének látképét a nyári szezonban ne a nemtörődöm emberek által eldobált szeméthalmok jellemezzék. Sajnos akad dolga bőven.
Egy friss kutatás szerint a járvány felfutásával egyre több maszkot dobunk el – percenként 3 milliót.
Az elemzés a hazai hulladékhelyzetet mutatja be nemzetközi összevetésben. A hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra az európai uniós támogatásoknak köszönhetően sokat fejlődött, mégis a hulladékkérdés környezetbarát, mai divatos szóval élve fenntartható kezelésétől még távol állunk. Milyen okok állnak ennek hátterében?
