Idén egy nappal korábban lőttük túl magunkat
2022-ben a globális túllövés napja július 28-ra esik a Global Footprint Network nevű nemzetközi szervezet számítása szerint, amelyet a nemzeti ökológiai lábnyom és biokapacitás adatok alapján végeznek.
Ez a nap arra figyelmeztet mindannyiunkat, hogy a túllövés, vagyis az emberiség erőforrás túlhasználata, a biodiverzitás csökkenéséhez, rendkívül magas üvegházhatású gázkibocsátáshoz valamint fokozott élelmiszer- és energiaversenyhez vezet. Ez a tendencia már több, mint 50 éve tart. A problémákat olyan tünetekként érzékelhetjük, mint a szokatlan hőhullámok, erdőtüzek, aszályok és áradások - írja a Követ.hu a nap alkalmából kiadott sajtóközleményében.
A WWF Hungary sajtóközleményében arra figyelmeztet, hogy manapság, amikor a hatalmas infláció, az energia-vészhelyzet és a rezsicsökkentés korlátozása miatt a legtöbben arra kényszerülnek, hogy visszafogják fogyasztásukat, az eddigieknél is fontosabbá vált a fenntartható életmód. A túlfogyasztás napja – ahogyan minden évben – idén is korábbra tolódott, de fel kell ismernünk, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel. A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez a dátum évről évre egyre korábban jön el: 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később. Hazai szintén még elkeserítőbbek az adatok, Magyarországon olyan mértékű a fogyasztásunk, hogy ha mindenki úgy élne, mint mi, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait – május 30-án jött el a fordulópont, mióta bolygónk tartalékkészletét éljük fel.
Manapság azonban folyamatosan újabb kihívások előtt állunk – a járvány, a háború, a gazdasági krízis azt diktálja, hogy újra felelősebben bánjunk az erőforrásainkkal, a tartalékainkkal, hiszen a következményeket már a saját pénztárcánkon is megérezzük. A körülmények kétségkívül nem jók, azt azonban fontos látni, hogy ha életmódunkban fenntartható döntéseket hozunk, abból mi is profitálunk és a környezet is. Bár ezen a téren a döntéshozóké – a kormányoké és vállalatoké – a legnagyobb felelősség, tudatos döntésekkel magánszemélyként is sokat tehetünk azért, hogy az ember és a természet harmóniában élhessen egymással, miközben a saját életünket is jobbá tesszük. Ez a WWF missziója is mind nemzetközi szinten, mind hazánkban.
Életünk számos egyéb területe mellett a világ mai élelmiszer-ellátási rendszere is fenntarthatatlan. Az persze nem kérdés, hogy a növekvő népességet táplálni kell, de nem mindegy, hogyan. A jelenlegi élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is súlyosan természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60%-áért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30%-áért, illetve a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70%-áért felelősek. Amellett, hogy a fenntartható, biztonságos és kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás a gyártók, ellátók, kereskedők és szakpolitikai döntéshozók elsődleges felelőssége, egyénileg is sokat tehetünk a helyzet javítása érdekében. Személyes döntéseink ugyanis nem csak egyéni szinten hatnak, hanem választásainkkal nyomást is tudunk gyakorolni a nagy szereplőkre. Így egyszerre tudunk tenni mind a saját, mind a bolygónk jóllétéért, egészségéért - írja a világszervezet.
forrás: zipmagazin.hu
