Lázadj, mert majdnem két év telt el az utolsó klímasztrájkunk óta, de a klímaválság problémája súlyosabb, mint korábban bármikor. A politikusok ígéreteivel ellentétben a koronavírus-járvány utáni helyreállítás nem a zöld fordulat jegyében zajlott, a világ vezetői tovább öntik a pénzt a fosszilis energiahordozókba. A politikai döntéshozók és gazdasági szereplők a természetet még mindig csak nyersanyagnak tekintik.
A Népszavának maga a cég is megerősítette, hogy elindul a 35 éves koncesszióért zajló küzdelemben.
Csütörtökön indul a II. Bodrogi PET Kupa folyótisztító és hulladékgyűjtő verseny, amelyen a csapatok Bodrogolaszi, Olaszliszka és Szegi érintésével tisztítják meg a Tiszát és szeptember 12-én délután Bodrogkeresztúron érnek célba – közölte a Tiszai PET Kupa ötletgazdája, szervezője, a Természetfilm.hu Egyesület közleményben az MTI-vel.
Ázsia szárazföldi és édesvízi állatfajai a “legsebezhetőbbek közé tartoznak” a műanyagszennyezettség szempontjából – derült ki egy új ENSZ-jelentésből, amely elsőként vizsgálta, hogy a műanyaghulladékok milyen hatással vannak a vándorló állatfajokra.
Kísérleti program indul Budapest három kerületében 12 ezer fogyasztó bevonásával. Ha sikert hoz a tesztprojekt, digitális segítséggel megújulhat a lakossági szemétszállítás.
Ukrajnában betilthatják a műanyag szívószálak, evőeszközök, edények, fülpiszkálók és ételtárolók gyártását és behozatalát.
A súlyos témát végigjáró, leleplező norvég oknyomozó dokumentumfilm azt mutatja be, hogyan szállítják a lestrapált járműveket és egyéb elektronikai hulladékokat Európától Afrikáig.
A Közbeszerzési Hatóság idén áprilisban indította el Fenntartható Magyarországért Programját, melynek célja, hogy a közbeszerzések terén a korábbiaknál sokkal inkább érvényesüljenek a zöld, szociális és innovatív szempontok. Ennek első mérföldköveként a szervezet megalkotta a Zöld Kódexet, mely az önkéntesen csatlakozó ajánlatkérők számára konkrét, környezeti és gazdasági fenntarthatóságot erősítő útmutatást határoz meg.
2025-től kötelező lesz külön gyűjtenünk a textilhulladékot, ám arra nincs megoldás, hogy a várhatóan a mostani mennyiség többszörösét kitevő használt ruhákkal mit lehet majd kezdeni. Az európaiak által már nem hordott ruhák sok esetben fejlődő országokban végzik, szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadóval, a régió egyik legnagyobb használtruha-nagykereskedőjének kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
Évente annyi műanyaghulladék kerül hulladéklerakóra, illetve jut ki a környezetbe, hogy a kínai nagy fal jelenleg álló 6000 km hosszú szakaszát újra fel lehetne belőle építeni. És ez is csak az összes felhasznált műanyag 60%-a. A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma, ami a környezetszennyezésen túlmenően az éghajlatváltozást is fokozza a gyártási folyamaton keresztül. A megoldást sokan a bioműanyagokban keresik, azonban ezekből továbbra is nagyon keveset gyártunk, a világ műanyaggyártásának csupán 1%-át teszik ki. A kínálati oldal problémáit fokozza, hogy ezek a lebomlónak mondott műanyagok sokszor csak ipari körülmények között bomlanak le, de más környezetben (pl. óceánokban) nem. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni. A cikk Jurecska Laura írása, a masfelfok.hu-n jelent meg.