Elérhetőek a "Hulladékgazdálkodás aktualitásai", a "Civilek a hulladékcsökkentésért" és a "Nulla Hulladék a hétköznapokban" témákban tartott előadások prezentációi és videói, valamint a reggeli kerekasztal beszélgetés videója is.
Tapasztalhatjuk, hogy hazánkban is egyre több csomagolásmentes üzlet nyitja meg kapuit, nincs ez másképp az EU többi országában sem. Nemrégiben jelent meg egy tanulmány ennek kapcsán, amely e boltok jelenlegi helyzetét, valamint az ágazat várható növekedési ütemét vizsgálja.
Az év magyar startupjával, a polilooppal készítettünk interjút, amely a közép- és kelet-európai energetikai startup verseny, a PowerUp hazai döntőjének győztese lett. A csapat nemrégiben a műanyagok környezetbarát lebontására fejlesztett ki egy vadonatúj technológiai megoldást.
A jelenlegi hulladékkezelési rendszerek fenntarthatatlansága globális probléma, ennek tudatában az Európai Unió sok éve foglalkozik a hulladékgazdálkodás témakörével. Az EU számos jogszabályt alkotott ezzel kapcsolatosan, a körforgásos gazdaságra való átállásra törekedve pedig igyekszik a fenntartható erőforrás-gazdálkodás segítségével csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét.
Az élelmiszerpazarlás globális probléma, rengeteg felmérés, tanulmány foglalkozik a témával, az eredmények pedig meglehetősen sokkolóak és elszomorítóak. Lássuk, mi a helyzet a Magyarországon, és milyen megoldások léteznek!
A Break Free From Plastic (BFFP) kampánya arra ösztönzi az embereket, hogy viseljenek többször használható maszkokat, és mossanak kezet szappannal és vízzel a COVID-19 világjárvány idején egymás megóvása és a bolygó védelme érdekében.
2018-ban az Európai Uniói tagállamai és intézményei megállapodtak egy olyan átfogó jogszabály-csomagban, melynek célja a háztartási hulladék keletkezésének megelőzése és az újrahasználat és újrafeldolgozás arányának növelése. Ennek részét képezi a hulladék-keretirányelv is, amely kötelezi a tagállamokat, hogy gazdasági eszközökkel ösztönözzék a hulladékhierarchia hatékony alkalmazását.
Mivel az emberiség a világ minden tájáról a műanyagszennyezés befejeztéért kiállt, a műanyag- és petrolkémiai ipar előrántotta a csodafegyvert, a kémiai (avagy „fejlett”) újrahasznosítást. Leporolták ezt az régi, egyszer már megbukott technológiát, és most szakadatlan reklámozzák ipari körökben, mint a műanyagszennyezésre adott adekvát választ, miközben a bizonyíték a háttérben szembetűnően hiányzik. Mi is valójában a kémiai újrahasznosítás és azt takarja-e, amit állítanak róla? Tényleg annyira jó-e, amennyire jónak kiáltják ki?
A petrolkémiai iparnak köszönhető műanyagválság felgyorsítja az éghajlatváltozást, megbetegíti a helyi közösségeket, beszennyezi az ivóvíz- és élelmiszerkészleteket, veszélyezteti az ökoszisztémákat és szennyezi a levegőt, a talajt, a folyókat és az óceánokat. A műanyag a teljes életciklusán keresztül szennyez, az alapanyag kinyerésétől a gyártáson át, a lerakásig és az égetésig, és az összes közbenső lépésben. Miközben az iparág 40%-os gyártásnövelést tervez az elkövetkező évtizedre, a “kémiai újrahasznosítás”-nak nevezett technológiai megoldásokat javasolja a műanyagválság a kezelésére. Az ipar arra használja ezt a fogalmat, hogy összekapcsolja az újrahasznosítást a műanyagból üzemanyagot előállító folyamattal, amely valójában a hulladékhasznosítás energiatermelő formája. E tekintetben a BFFP, amelynek tagjai (így a Humusz Szövetség is – a szerk.) a műanyagok teljes életciklusán keresztüli szennyezése ellen harcolnak, elutasítják ezt a megközelítést, mely eltereli a figyelmet a műanyaggyártás csökkentésének sürgető szükségességéről.
A biológiailag lebomló műanyagokról jól tudjuk, hogy miután tipikusan egyszer használatos műanyag termékek alternatívájaként jelennek meg, ráadásul megfelelő hulladékkezelésük, azaz ipari komposztálásuk nem megoldott jelenleg, ezért nem jelentenek valós környezetbarát megoldást a műanyagszennyezés problémájára. Ezt támasztja alá a nemrég megjelent EASAC tanulmány is.