Rövid hír formájában tavaly beszámoltunk arról, hogy Galgamente négy településén (Tura, Galgahévíz, Vácszentlászló és Zsámbok) egyedi szelektív hulladékgyûjtés indult. Az egyéves tapasztalokról faggattam Benke Sándort, a turai regionális hulladéktelep vezetõjét.
Gyõr önkormányzata úgy döntött, hogy 2001. évben az egész városra kiterjeszti a lakossági szelektív hulladékgyûjtést. A gyûjtõszigetek kialakítására 9 M Ft-ot, a gyûjtõedényzet beszerzésére 35 M Ft-ot szavaztak meg -- a rendszer üzemeltetése pedig évi 16 M Ft-ot jelent majd. A gyûjtéshez kapcsolódó lakossági ismeretterjesztés fedezetét (9 M Ft) állítólag az Öko-Pannon Kht. (lásd keretes írásunkat) biztosítja. A REFLEX Környezetvédõ Egyesület a tervezet véleményezésekor, a Környezetvédelmi Bizottságnál (KB) próbálta érvényesíteni a szándékkal kapcsolatos szakmai álláspontját, javaslatait. A beadványt a bizottság szó nélkül "lenyelte". Ezután a REFLEX és a HuMuSz közvetlenül a képviselõkhöz fordult, ahol -- hálátlan feladatként -- felhívta a figyelmet a tervezett rendszer súlyos szakmai tévedéseire.
A wageningeni egyetemen megpróbáltam felderíteni, miként néz ki egy átlagos holland város hulladékának összegyûjtése, elszállítása és kezelése. Az eredmény meglepõen jó, a módszer pedig példaértékû hazai településeink számára is. Az önkormányzat felelõs munkatársa készséggel válaszolt kérdéseimre.
Az Öko-Pannon és még néhány cég roadshow-t szervezett a fehérvári úti mûvelõdési házba. Mivel volt a dolognak némi környezetvédelmi beütése, úgy gondoltam, megnézem, mi zajlik egy ilyen helyen.
Nyíregyháza azon kiváltságos települések körébe tartozik, ahol a szelektív gyûjtõ rendszert évekkel ezelõtt kialakították. A papír-, mûanyag-, üveghulladék szelektív gyûjtése itt megoldható, hiszen a város egész területén jól megközelíthetõ módon ki vannak alakítva ezen hulladékok gyûjtésére alkalmas „zöldszigetek”.
Harmadik alkalommal igényelhetnek komposztládát azok a pécsi lakosok, akik szívesen tennének valamit saját környezetük védelmében.
"Ha kivágtad az összes fát, és mind megmérgezted a vizeket, rájössz, hogy a pénz nem ehető" - figurázza ki találóan a mindent pénzben kifejező mentalitást ez az indián mondás. Sajnos, az emberek többségét (politikusokat, közembereket egyaránt) csak az anyagiakon keresztül lehet rávenni az ökologikusabb, környezetbarátabb viselkedésre. Jelen cikkünk a víztakarékosságról és a szennyvízkezelésről szól. A víz nagy érték, vigyáznunk kell rá. Előrejelzések szerint a jövőben a háborúk nem az olaj, hanem az ívóviz birtoklásáért fognak dúlni. Az embereket csak gazdasági érdekeltséggel lehet ?meggyőzni? arról, hogy ne veszélyeztessék saját és utódaik ivóvízkészletét. Megmutatjuk, hogy a helyi szennyvízkezelés nemcsak ökologikus, hanem lényegesen olcsóbb is, mint a központi, mind az egyén, mind pedig a település számára. Persze leszámítva azt a globális méretekben mérve szűk kört, akik a mindenáron való csatornázás erőltetésében gazdaságilag érdekeltek.
Az őszi időben a lehulló levelek eltüntetése sok bosszúságot okoz a családiház- ill. kiskerttulajdonosnak. A tiltás ellenére sokan elégetik a leveleket. A nyirkos levelek meggyújtását, elégetését sokszor gázolajjal segítik. Az égetés során a fű kipusztul, hogy a keletkező mérges gázokról ne is beszéljünk. A pedánsabbja kukába vagy nejlonzsákba tömi az összegyűjtött levelet, amit a szemétszállítás során a kommunális hulladékkal összekeverve visznek el. Az ökologikusan gondolkodó embereket mérhetetlenül bántja, hogy micsoda pazarlás és környezetszennyezés folyik ennek az értékes biomasszának az eltávolítása során.