Nehogy már a nyúl vigye a puskát! Mi az, hogy a természet a saját feje után működik, mikor mi sokkal jobban, „tudományosan” csináljuk —szól a hivatalos álláspont. Néhány éve, az uniós csatlakozás közeledtével került igazán szóba, hogy milyen jó lenne, ha nem vetnénk a kommunális hulladékba a kertben, a konyhában keletkező szerveshulladékokat. Már maga a név is korrekcióra szorul.
Az E-misszió Egyesület 2004-ben kétszáz fős, reprezentatív mintás kérdőíves felmérést végzett a nyíregyházi családi és társasházas övezetben élő lakosság körében. Céljuk annak meghatározása volt, hogy a komposztálás - mint a szilárd háztartási hulladék szerves anyag tartalmának hasznosítása - mennyire alkalmazott gyakorlat a helyiek körében. Családi házas övezeti háztartások milyen arányban komposztálnak, milyen motivációból, hogyan hasznosítják a keletkező komposztot, mutatnak-e hajlandóságot a közösségi összefogásra a komposztálás terén, továbbá milyen segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy a házi komposztálást megvalósítsák. Érdekes adatok gyűltek össze…
Komposztálás melléklet
A háztartási szemét jelentős részét zöld hulladék alkotja, egy hétköznapi szemetes edény valóságos kincsesbánya ilyen szempontból.
Júniusban két olyan konferencia is volt kis hazánkban, amelyet hulladékgazdálkodás témakörében a brüsszeli TAIEX iroda szervezett (Technikai Segítségnyújtási és Információcsere Iroda) Regionális Tréning Programja keretében. Az egyik Kecskeméten kapott helyet, a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal közreműködésével (Hulladékgazdálkodás – „Legjobb gyakorlat” a végrehajtásban, a szemléletformálástól a technikai kérdésekig), a másik Debrecenben, a Tiszántúli Zöldhatóság segítségével került lebonyolításra (Az EU hulladékgazdálkodási előírásai és a hulladékgazdálkodási irányelvek végrehajtása).
Az alábbiakban szeretném egy országos problémára felhívni a figyelmüket. Mi környezetvédők, sokkal többet nem tehetünk annak érdekében, hogy az emberek abbahagyják a településeik körüli tarlók és rétek felégetését, mint hogy a létező fórumokon elmondjuk, hogy az égetés káros és felesleges is. a kérdés az, hogy jut ez el a vidéki háztartásokba, a mezőt felgyújtó emberekhez. Biztos vagyok benne, hogy ha a gyújtogatók megfelelő felvilágosítást kapnának arról, hogy mik pontosan tettük következményei, java részük felhagyna e környezetszennyező tevékenységgel.
Az itt bemutatandó módszer a hagyományos szennyvízszikkasztásból kialakított alagcsöves öntözési rendszer.
Június 10-re az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) és a HuMuSz közös hálózatépítést szervezett.
A szlovén Umanotera szervezettel közösen terepgyakorlatot szerveztünk. Jónéhány telepet bejártunk azzal a céllal, hogy valódi megelőzési ötleteket és működő technológiákat tapasztalhassunk.
Az európai országok hulladékcsökkentési törekvéseit bemutató sorozatunkban ezúttal a finn főváros hulladékgazdálkodási terveiről adunk rövid helyzetjelentést. A gyakorlati vonatkozásokat illetően az eddigiekhez képest túl sok újdonságot ebben sem fogunk találni, azonban szemléletüket tekintve kiemelkedőek. Úgy tűnik, rájöttek arra, hogy ha valódi változást akarnak elérni, akkor mindenki közös és mindennapi feladatává kell tenni a hulladékmegelőzést.