Úton a kerékpáros küldönc

Jelenleg egy Vaassen nevû kisvárosban/faluban élek egy családi házban vendéglátóimmal. A település nem nagy lélekszámú, de viszonylag nagy területen fekszik. Nagyon sok a zöldterület, és az utcák-parkok tisztaságára nagy gondot fordítanak. Mindenhová kerékpárral járnak, gyalogost alig látni. Bár még csak rövid ideje tartózkodom Németalföldön, néhány dolog már feltûnt a holland átlagpolgárok életmódjával kapcsolatban. Például az, hogy 6 hetente házhoz jár a fodrász, és ekkor kezeli a család frizura-problémáit. Jellemzõ az is, hogy a szomszédok együtt fizetnek elõ a napilapokra, és cserélgetik egymás között. A ház körüli munkákhoz néha szükséges létrát is 6-8 ház közösen szerezte be, így akinek szüksége van rá, elviheti. Ami az energiával való bánásmódot illeti, ellentmondásos a kép. Hollandia szükségletének 10%-át ún. Zöld Energiából fedezi. Eddigi utazgatásaim során tucatszámra láttam szélerõmûveket, napcellákat. A kormány ösztönzi a fogyasztókat a Zöld Energia használatára azzal, hogy adómentessé tette, így jóval olcsóbb a használata. Ettõl függetlenül folyamatosan ég a villany és természetesen állandóan be van kapcsolva a televízió.

Szervezett szemétszállítás hetente egyszer van, péntekenként. A papírt és üveget külön gyûjtik, ezt meghatározott napokon szállítják el. A szelektivitás terén nem törik össze magukat különösebben, de a konyhában például kétféle szemetes edény van: egy a konyhai szerves hulladéknak, egy pedig minden másnak. Rengeteg Tetra Pak-típusú társított csomagolóanyagot vesznek, aminek a termék olcsósága az oka. Azzal ugyan tisztában vannak, hogy a környezet számára ez a legrosszabb megoldás, ám ez esetben a fõ szempont az olcsóság. 2003-tól állítólag ebben a régióban is be fogják vezetni a termelt hulladék mennyisége (súlya) szerinti szemétdíjfizetési rendszert. Ettõl várják majd a csomagolás-technika megváltozását.