Az ELTE TFK Földrajz tanszéke és a Portoi Egyetem Földrajz tanszéke közös kutatási programjának keretében 2000. májusában 2 hétig végeztünk tájföldrajzi vizsgálatokat Portugália második legnagyobb városa, Porto térségében. Látogatásom során a hulladékprobléma sem kerülte el a figyelmemet.
Egy 40 európai várost érintő felmérés eredményeként az látszik kirajzolódni, hogy Nyugat-Európa városaiban a háztartási hulladék 26%-át (kb. 108 kg/fő/év) sikerül a szelektív gyűjtéssel megmenteni a lerakástól illetve az égetéstől.
Az európai hulladékgazdálkodás kutatása nem könnyű feladat. A legnagyobb gondot a statisztikai adatok feldolgozása jelenti. Ez csak részben magyarázható a tagországok adatsoraiban tapasztalható hiányosságokkal (Európa hulladékgazdálkodási térképén Olaszország például egyelőre fehér foltnak tekinthető), a nem egységesen alkalmazott definíciókkal, de mindemellett annak is köszönhető, hogy az EU-ban sem létezik egységes nyilvántartási rendszer
Magyarország kiábrándító képet mutat, amerre nézünk, mindenhol illegális szemétlerakókat látunk. Szégyenletes, hogy milyen mostohán bánunk természetes környezetünkkel, a magyar tájjal, az erdőkkel, az élővizekkel!
A Hulladék Munkaszövetség néhány tagja részt vehetett az Európai Unió Bizottsága által szervezett "Hulladékgazdálkodás ma és holnap Magyarországon és Szlovéniában" című konferencián. Nem sikerült minket meggyőzni arról, hogy az Eu jó gazdája a természeti erőforrásoknak, és hogy mindenki azon dolgozik, hogy minél kevesebb szemét keletkezzen...
Hogy-hogy nem, a HuMuSz gondolt egyet magában, hogy jó lenne már nagy feneket kerekíteni ennek az egész áldatlan hulladékos ügynek. Hiszen, miről beszélnek az emberek: szemetes az utca, sok a kutyagumi, meg ilyesmi. De rögtön elakad a szavuk, ha azt kérdezzük tőlük, hogy tudja-e Ön, mi történik a szeméttel, miután a kukások elviszik, vagy hogy azt tudja-e egyáltalán, hogy mennyi szemetet termelünk, és hogy ez milyen problémát jelent nemcsak a környezet, hanem az ország számára? Na, hát, erre - és még sok minden másra - kaphattak választ azok a lelkes tanárok és diákok, akik eljöttek az országos vándorkiállítás egy-egy helyszínére.
A Környezetvédelmi Minisztérium enyhébb veszélyességi kategóriába minősítette át a dorogi veszélyeshulladék-égetőmű égetési salakját. A döntés ezzel elodázhatja a város határában korábban törvénysértő módon felhalmozott több tízezer tonnányi veszélyes salakhányó felszámolását is, amely a karsztvizeket fenyegeti. Beteltek a lerakók, az újat lakossági tiltakozás miatt nem lehetett elkezdeni, ezért az égető másfelé kacsingat: ügyes vállalkozók komposztálni akarják a salakot.