Lomtalanítás másképp

Milyen volt a helyzet korábban? Szeméthegy, guberálás, „lomturizmus”, mint a bevezetőben említettük?

Igen, az országosan elterjedt gyakorlatot követte Esztergom is: óriási zűrzavar, hulladékhalmok, elektronikai hulladékok, veszélyes hulladékok, széthordva, széttúrva, ezt mindenki ismeri. Időnként a vállalkozások is a lomtalanítás keretében kívántak megszabadulni ilyen-olyan hulladékaiktól, ami nem szabályos. Egy-egy doboz mélyén akár veszélyes hulladék is lapulhatott, mely a rakodók egészségét is veszélyeztette. Nem tudtuk előre tervezni a hulladékmennyiséget sem. Végül egy németországi egyéni lomtalanítási gyakorlat képeslapjai (lásd: keretben) adták az ötletet, melyből az esztergomi rendszer kialakult.

A lényeg, hogy áprilistól decemberig minden lakos eldöntheti, mikor szeretne lomtalanítani. Ügyfélszolgálatunkon név és cím alapján ellenőrizzük az utolsó számláját, egyeztetjük a lom fogalomkörébe tartozó hulladékokat, tájékoztatjuk arról is, hogy mit nem rakhat ki, és megállapodunk a napban, amikor elszállítjuk a hulladékot. Körülbelüli mennyiséget is egyeztetünk, tudjuk, milyen kapacitással készüljünk. A szállítás napján reggel 6-ra kell kihelyezni a hulladékot, és gyakorlatilag még délelőtt elszállítjuk. Ez általában még többletutat sem jelent, mivel a körzetes napra egyeztetjük az időpontot, amikor amúgy is a körzetben gyűjtünk. Fontos, hogy csak az előre bejelentett címről szállítjuk el a lomot! Az eddigi tapasztalatok jók: javult a díjfizetési fegyelem, nincs guberálás, nincsenek városképet romboló hulladékkupacok, nem kerül ki veszélyes és elektronikai hulladék, és kedvező a lakossági fogadtatás is. A helyi rendelet szerint évente egyszeri ez a közszolgáltatási díjba épített szolgáltatás – természetesen többszöri lomtalanításra is lehetőség van, de ennek megvan a piaci ára.

Érvényes ez a rendszer a lakótelepekre is?

Innen szép a győzelem! 

A lakótelepeken még keressük a megoldást. Ott ez a módszer nem alkalmazható egyértelműen, és idén még a hagyományos módon szállítottuk el a lomokat, 4 nap alatt. De mivel ez kisebb térséget jelentett, gyorsabban, hatékonyabban volt végezhető a gyűjtés.

Hova kerül a begyűjtött hulladék?

Az lenne az ideális, ha valamiféle újrahasznosítási központba kerülne a hulladék. Igyekszünk a lerakástól eltéríthető hulladékokat kigyűjteni, például a fát, de jelenleg a begyűjtött hulladék többsége lerakásra kerül. De legalább nincs benne veszélyes hulladék és már ennek is örülünk.

Említette, hogy a veszélyes hulladék és az elektronikai hulladék gyűjtése nem része a rendszernek. Hogyan válhat meg a lakosság akkor ezektől?

Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesülettel közösen összegyűjtöttük a térség hulladékátvevőit: mit, milyen feltételekkel vesznek át. Erről, és a hulladékkezelés szabályairól a telefonos és a személyes kapcsolattartás során, illetve honlapjainkon tájékoztatjuk a lakosságot. Persze vannak olyan hulladékok, melyek elhelyezése nem olyan egyszerű, pl. festékmaradékok, hígítók és göngyölegeik. A szomszédos településen, Dorogon, a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület (HuMuSz tagszervezet. – Szerk.) sikeresen szervezi meg a lakossági veszélyeshulladék- és elektronikaihulladék- gyűjtést. Esztergomban mi is szeretnénk ezt az önkormányzat támogatásával megvalósítani. Mivel a helyi önkormányzatok feladata a veszélyes hulladékokról való gondoskodás, így bízunk együttműködésükben.

Mondjon a szolgáltató kft.-ről néhány gondolatot, hiszen nem valószínű hogy az olvasó találkozott már ezzel a névvel, mivel nem egy nagy nemzetközi cég hazai leányvállalata.

Az Esztergomi Köztisztasági Szolgáltató Kft. 2003 óta látja el a hulladékos feladatokat Esztergomban. Helyi szolgáltatóról van szó, 51 % többségi önkormányzati tulajdonban. Célunk, hogy jó partneri viszonyt alakítsunk ki a lakossággal, ezért kihasználunk minden kommunikációs csatornát. 2007 ősze óta a helyi újságban adunk információt a szolgáltatások igénybevételi formáiról, 2008-tól lakossági hírlevélben is tájékoztatjuk partnereinket a szolgáltatásokról. Honlapunk néhány hónapja indult el.

A települési hulladéklerakók bezárása Esztergomot is érintette. Milyen terveik vannak a helyzet kezelésére?

A július 16-i hulladéklerakó- bezárás minket is hátrányos helyzetbe hozott, most az esztergomi kommunális hulladék több mint 50 km-t utazik Bicskére. Kétütemű szállítást alakítottunk ki, és egy átrakó állomás épül telepünkön. Emellett célunk, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön szállításra, lerakásra, amihez meg kell teremtenünk a széles körű hasznosítás lehetőségét. Mindenekelőtt a lakosságnak kell csökkentenie hulladéktermelését és a hasznosítás csak ez után jöhet. Ezért szükséges például a szolgáltatóknak civil szervezetekkel is együttműködniük – náluk megvan a tudás és a gyakorlat azzal kapcsolatban, hogyan lehet a lakosság felé információt átadni a hulladékmegelőzésről, tudatos vásárlásról, komposztálásról stb. Tehát kommunikáció, partnerség, együttműködés; hiszen a hulladékkérdés közös ügyünk, mind az önkormányzatoknak, mind a szolgáltatóknak, mind a vállalkozásoknak és természetesen a lakosságnak is.

Talán a jó kezdeményezések példái ragadósak, és hamarosan több szolgáltató is ilyen, vagy hasonló irányban gondolkodik a lakossági lomtalanítás megszervezéséről. További sok sikert kívánunk, köszönjük a beszélgetést!