Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 11 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egeret szültek a hegyek

A TERMÉKDÍJ TÖRVÉNY ÚJABB MÓDOSÍTÁSA
Év: 
2009
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Szilágyi László

Előző számunkban beszámoltunk róla, hogy minden érdekcsoport részt vehetett a termékíjról szóló egyeztető tárgyalásokon. Azóta elkészült a minisztérium tervezete, de nincs benne semmi olyan releváns módosítás, amely alapvetően új helyzetet teremtene. Semmivel nem kerülünk közelebb az eredeti hulladékcsökkentési célhoz. A hasznosítási célok teljesítéséhez sem visz közelebb a koncepció. Ha pedig csupán bizonyos körök adminisztrációjának csökkentése a cél, akkor nem biztos, hogy érdemes a törvényhez hozzányúlni.

Idejekorán jeleztük, hogy a bizottság méretéből és összetételéből adódóan nem lesz képes érdemi munkára, és hogy el kellene választani a koncepcionális és stratégiai kérdéseket az egyes ágazatokat érintő finomhangolásoktól. Ez nem történt meg. Eleve el kellett volna halasztani a bizottsági munkát, amíg az NKP-III*. és az OHT-II**. tervezési munkái nem zárulnak le, csak ezekből vezethető le ugyanis a gazdasági szabályozási koncepció.

Egyértelműen kudarcként éljük meg a folyamatot, amihez az a tény is nagyban hozzájárul, hogy az egyes érdekcsoportok (és egyes meghívott tárcák!) semmiféle konstruktivitást és felelősségérzetet nem mutattak. Mit lehet kezdeni egy ilyen mondattal: „A koncepciónak tartalmaznia kell, hogy nem lesz a továbbiakban H, E1 és E2 díjtétel.”( MŰGYÁSZ***) Ez a hozzáállás elfogadhatatlan!

Végig hangsúlyoztuk, hogy csupán a termékdíj törvény módosítása nem oldja meg a hulladékgazdálkodási problémák töredékét sem. Ennél komplexebb javaslatra lenne szükség, amely foglalkozik a betétdíjakkal, a differenciált hulladékdíjjal és a lerakó adóval is. Az előterjesztés nem akar, nem mer a tiltás eszközével élni, a támogatási eszközrendszer pedig nem eléggé megalapozott.

Azt is kifejtettük, hogy csupán a környezetvédelmi tárca erőfeszítései nem lesznek elegendőek a cél eléréséhez. Átfogó kormányzati adóreformra lenne szükség, amely a környezetet terhelő termékek és eljárások adóterheit növeli, míg a béreket sújtó elvonásokat csökkenti. Alapvető szempont kellene legyen, hogy a környezetvédelem forrásai növekedjenek, mégpedig a „szennyező fizet” elv elvárásai mentén. A jelenlegi helyzet nem oldható meg újabb források bevonása nélkül. A tervezet erre csak erőtlen javaslatot tesz, de mindenképpen támogatjuk, hogy elkülönített alapot képezzen az állam hulladékgazdálkodási célokra. A tervezet nem említi, hogy komoly átcsoportosításokra lenne szükség az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai között.

Jelenleg a gyenge uniós kötelezettségek, az állam erőtlen szerepvállalása és a kötelezettek elhatárolódó magatartása miatt alapvetően kevés a hasznosítás, így aránytalanul nagy terhek hárulnak más társadalmi csoportokra. Csak többlethasznosítási célkitűzésekkel és az ennek alárendelt szabályozással lehet megvalósítani a lerakóktól való eltérítési célt olyan módon, hogy ne kelljen technokrata infrastruktúra beruházásokat indítani és támogatni.

Bár valószínűleg egyszerűsödik a rendszer, nem fogadható el, hogy a kereskedelem teljesen mentesül a kötelezettségek alól, mert a mai piaci viszonyokat, a termékek forgalomba kerülésének körülményeit teljes mértékben a kereskedők határozzák meg. Az új rendszer még az eddigiekhez képest is visszalépést jelentene, amennyiben a visszavétel és újrahasználat ösztönzése így nem valósulna meg a kereskedői oldalon.

A csomagolások esetében el kell törölni a mentességeket. Csak a valóban újrahasznált csomagolásoknak szabad tárgyi mentességet adni, csak az igazoltan hasznosított csomagolások esetén fizessenek a kötelezettek licenszdíjat, a nem-begyűjtött és/vagy nem-hasznosított csomagolásokat sújtsa komoly termékdíj fizetési kötelezettség.

A tervezet semmiféle intézkedést nem tartalmaz az újrahasználati rendszerek megsegítésére. Egyetlen helyen (a bizottság történetéről szóló részben) tartalmazza ezt a betűkombinációt: BETÉTDÍJ. Egyetlen helyen sem olvasható ez: VISSZAVÁLTHATÓ. Az ÚJRAHASZNÁLAT szó csak a célkitűzések között szerepel, de eszköz sehol nincs hozzárendelve. Emiatt alapjaiban sérül az uniós hulladékhierarchia.

A hulladék keletkezése egyértelműen a fogyasztáshoz, a fogyasztói kultúrához kötődik. A tervezet semmilyen eszközt nem tartalmaz ennek befolyásolására. A koordináló szervezetek által elkülönítendő PR-keret nem ezt a célt szolgálja, hanem csupán a szelektív gyűjtés propagálását, ami konzerválja a jelenlegi alacsony hatékonyságú és drága rendszert. A megelőzésre és a hasznosításra kell koncentrálni a szemléletformálásban is!

Szilágyi László

* Nemzeti Környezetvédelmi Program

** Országos Hulladékgazdálkodási Terv

*** Magyar Üdítő-… Gyártók Szövetsége