Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 11 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

PROUT – a fényes és tiszta jövőért

Év: 
2009
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
Nagy Julianna Eszter

A szovjetbarát Indira Gandhi hét évig, embertelen körülmények között tartotta börtönben P. R. Sarkart – a nézeteiért. Az általa megalkotott Progresszív Hasznosítás Elmélete (PROUT) ma már 50 éves, és átfogó választ ad napjaink égető kérdéseire.


Mit mond a PROUT?

Egyik alapelve szerint a világ erőforrásait ésszerűen elosztva, maximálisan kell hasznosítani. Ez magába foglalja az újrahasznosítást, illetve a helyi termelést és felhasználást. Önellátó régiók kialakításában látja a megoldást, melyek az összetartozás érzésével átfűtött, társadalmi-gazdasági egységek. Elengedhetetlennek tartja a gazdaság decentralizációját, s ehhez iránymutatást is ad:                                                                                                                            

 - A természeti források kerüljenek a helybeliek ellenőrzése alá.                                      

- A termelést a szükségletek határozzák meg. Első az alapszükségletek kielégítése. Miután ez biztosított, olyan termékek következzenek,melyek ösztönzik az embereket a legjobb képességeik kiaknázására.                                                      

 - A termelést és az elosztást elsősorban szövetkezetek végezzék. (APROUT háromrétegű gazdasági szerkezet kialakítását javasolja. Ebben a szövetkezetek alkotnák a derékhadat, ahol a dolgozók ténylegesen birtokolják, és közösen irányítják szövetkezetüket. A magánvállalkozások csak kisméretűek lehetnének. A kulcsiparágak -  mint például a kohászat -  az önkormányzatok kezében lennének, független szakértői bizottságok irányítása alatt.)                                                       

- Az alapszükségleti cikkeket (élelem, ruha, építőanyag, gyógyszer, tanszer) a régión belül kell előállítani, azaz ezeket - ha csak egy mód van rá - ne importálják. Így erősíthető meg a regionális gazdaság. Ha a helyiek büszkék saját termékeikre, elfogadják a globális kapitalizmusban megszokotthoz képest esetleg kisebb választékot, magasabb árat, és gyengébb minőséget is.                                      

 Egy ilyen decentralizált gazdaságban, ahol az emberek egyszemélyben tulajdonosok, dolgozókés fogyasztók, s mindemellett helybeliek, odafigyelnek majd a termelés és fogyasztás saját környezetükre mért hatásaira, és a legkörnyezetbarátabb megoldásokat fogják választani.

Neohumanizmus a gyakorlatban

Mivel a gazdaság átszervezéséhez szemléletbeli változásra is szükség van, Sarkar bevezette a neohumanizmus fogalmát. Ezegyfajta újraértelmezett humanizmus, melynek lényege, hogy emberi együttérzéssel viszonyulunk az élő és élettelen világhoz egyaránt. Sarkar szerint „az állatok szintén éreznek örömet és lelki fájdalmat. Amikor az emberek ezt felfogják, a bölcsesség egy új dimenziójába fognak belépni. ”Az új szemléletmód pedig maga után vonja a rengeteg hulladékkal és szennyezéssel járó nagyüzemi állattenyésztés megszűnését. Ugyanilyen tisztelettel kell bánnunk az élettelen környezettel is. Minden létező a Kozmikus Alaplényeg kifejeződési formája, így minden élőlénynek és élettelen dolognak - az esetleges használati értéke mellett - egzisztenciális (létezési) értéke is van. „Amikor megrongálják vagy elpusztítják, az élettelen világ elemei nem képesek kifejezni a fájdalmukat. Az élettelen világot olyan módon védhetjük, hogy takarékoskodunk a természeti forrásokkal, és csak a megfelelő módon használjuk azokat.” A Földgolyó közös örökségünk, mely ugyanúgy tartozik az állatokhoz és növényekhez is. „A világegyetem mindenki közös tulajdona. Mindenkinek van használati joga, de senkinek sincs kihasználási joga. Aki nagy vagyont halmoz fel, az közvetlenül csorbítja a társadalom más tagjainak boldogságát vagy kényelmét. Viselkedése tehát kirívóan antiszociális. Ezért senkinek sem szabad megengedni, hogy vagyont halmozzon fel a társadalom engedélye nélkül.” A kapitalizmus tehát veleszületetten környezetromboló. Ha az emberiség magáévá tenné a kozmikus örökség elvét, sokkal kevesebb hulladék keletkezne, amit ráadásul maximális mértékben újrahasznosítanának.

Holisztikus modell

A PROUT szerint minden társadalmi jelenség elhelyezhető egy piramis-modellben. Az alaprétegbe tartoznak az etika ésa társadalom integritásának kérdései. A második réteg a gazdasággal, a harmadik az egyén és a közösségek fejlődési lehetőségeivel foglalkozik. A negyedik rétegbe az igazgatási kérdések tartoznak. Az ötödik a specifikus és általános áttekintés szférája - a társadalom minden tekintetben értelmezett rövid és hosszú távú kibontakozásának érdekében. Minden szintnek direkt (teoretikus) hatása van minden alatta lévő szintre, és mindegyiknek közvetett (praktikus) hatása van a felette lévő szintekre. A dinamikus modellben egy változás a gyakorlat terén közvetett módon hatással van az elméletre, ami azután direkt módon ismét hat a gyakorlatra. A fentebb leírtak ahhoz adtak ötleteket, hogyan lehet az etika és a gazdaság alapjait megerősíteni. A környezetvédelem kérdésköre azonban mind az öt szintre kiterjed. Képzés és kutatás által (3.szint) képessé válunk a bonyolult hulladékkezelési problémák megoldására. „A társadalomnak bátran kell szembenézni azokkal a kisebb-nagyobb akadályokkal, melyek fel-felbukkannak azon nyersanyagok és eszközök használatakor, melyeket haladó gondolatok és fejlett technológiák szülnek. Küzdelmeken keresztül kell, hogy a társadalom előrehaladjon az egyetemesség eszményének érvényesítése felé.” Ha az irányítás(4. szint) szilárd morális alapon áll, el tudja végezni azokat az érdekegyeztetési feladatokat, melyek sok környezetvédelmi kihívás velejárói. Végül pedig olyan irányelvek szükségesek (5. szint), melyek áthatjáka társadalom struktúrájának egészét, s melyek követik az idők változását, tehát progresszív jellegűek. „Az embereknek mostantól óvatosnak kell lenniük. Újjá kell alakítaniuk gondolkodásmódjukat, terveiket és tevékenységeiket az ökológia követelményei szerint. Nincs alternatíva.” Sarkar látta, hogy a globális kapitalizmus saját vesztébe rohan, s már 20 évvel ezelőtt arra buzdított: „Azon kell igyekeznünk, hogy lerövidítsük a gazdasági válság hosszát. ... Mivel a világ igen kritikus időszakon halad át, legyünk aktívabbak. Ha az általunk létrehozott lökés egybe esik a kapitalizmus összeomlásával, a hatás rendkívül pozitív lesz.”

Nagy Julianna Eszter                                                                                                 A cikkben szereplő idézetek kivétel nélkül P.R. Sarkartól származnak.                   további információ:www.prout.hu

nagyje@gmail.com

Mi a PROUT?

A mozaikszó az angol „Progressive Utilization Theory” elnevezésből ered. A PROUT a progresszív hasznosítás elmélete. Méghozzá egy olyan holisztikus, alternatív társadalmi-gazdaságielmélet, amely gyökeresen eltér mind a kapitalizmustól, mind a kommunizmustól. A teóriát 1959 óta ismerjük, kidolgozója az indiai P. R. Sarkar.