50 milliárdos veszteség után vezércsere, díjkorrekció és panaszkodó alvállalkozók
A Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. 2024-ben 50 milliárd forintos veszteséggel zárt, ami komoly átalakulásokat indított el a cég működésében. A pénzügyi kudarc után vezetőcsere történt: a vezérigazgatói posztról távozott Pethő Zsolt, helyét pedig egy új irányítási struktúra váltotta fel, amelyben az igazgatóság gyakorolja az ügyvezetést.
A Mol augusztusban jelentett be vezetői változásokat, melyek nyomán Pethő a teljes Mol-csoporttól is búcsúzott. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató méltatta munkáját, de a részletek arra utaltak, hogy a Mol nem volt elégedett a Mohu működésével. A piaci szereplők szerint az anyacég szorosabb ellenőrzés alá vonta a hulladékgazdálkodási vállalatot: molos vezetők jelentek meg a Mohu megbeszélésein, és hangsúlyozták, hogy a társaság átalakítás alatt áll.
A veszteség kezelésére a Mohu átalakította a díjszabását, és újratárgyalja az alvállalkozói szerződéseket. Az érintett partnerek szerint azonban a cég rosszabb feltételeket kínál: csökkentené a szolgáltatási díjakat, szigorítaná a minőségi elvárásokat, és egyes esetekben a kifizetéseket is visszatartja, hogy így kényszerítse az alvállalkozókat az új szerződések aláírására. Több partner arról számolt be, hogy hónapok óta nem kapták meg járandóságukat, és úgy érzik, a Mohu a saját veszteségeit próbálja áthárítani rájuk.
Problémát jelent az is, hogy a hulladék-visszagyűjtés volumene visszaesett: a korábbiaknál kevesebb papír, műanyag és fém kerül vissza a rendszerbe, miközben jelentős készletekben áll a feldolgozott, de el nem adott másodnyersanyag. Ez azt mutatja, hogy a Mohu nem tudja hatékonyan értékesíteni az összegyűjtött anyagokat.
A gyártók attól tartanak, hogy a cég a gyártói felelősségi díjak (EPR) emelését kezdeményezi majd, holott már most is Magyarországon az egyik legdrágább a hulladékkezelési rendszer Európában. Ez felveti a rendszer hatékonyságának hiányát. Kereskedői oldalról is érkeztek kritikák: a Mohu megváltoztatta a palack-visszaváltásért fizetett díjakat, amelyek a kisboltoknál emelkedtek, a nagy láncoknál viszont csökkentek, ami aránytalannak tűnik. A főváros pedig a lomtalanítás átalakítását kifogásolja, mivel a Mohu megszüntetné a ház elé kipakolós rendszert, és nem vállalná a lomtalanítás utáni takarítást.
A kritikákra Runtág Tivadar operatív igazgató reagált, aki szerint a vezetőváltás nem a veszteséghez kötődik, és Pethő Zsolt saját döntése alapján távozott. Elismerte, hogy a pénzügyi teljesítmény elmaradt a várakozásoktól, ezért szükséges az alvállalkozói szerződések felülvizsgálata és a hatékonyabb működés kialakítása. Ugyanakkor cáfolta, hogy a Mol elégedetlen lenne a Mohu alvállalkozóival, vagy hogy ne fizetnék ki a már elvégzett szolgáltatásokat.
Összességében a Mohu körüli események azt jelzik, hogy a 35 évre elnyert hulladékkoncesszió működtetése komoly nehézségekbe ütközik. A jelentős veszteség, a vitatott alvállalkozói feltételek, a visszaeső hulladék-visszagyűjtés és a piac elégedetlensége mind arra utal, hogy a cég – és közvetve a Mol – előtt nagy kihívások állnak a hulladékgazdálkodás hosszú távú fenntartható működtetésében.
Az eredeti, teljes cikk a 24.hu-n olvasható
