Globális

Koppenhága: a remény kapujában

Hatalmas előrelépés. Félsiker. Teljes csőd. Ezen a skálán mozogtak a koppenhágai klímatalálkozó eredményességének értékelései. Miközben viszont a politikusok zárt ajtók mögött próbáltak egyezkedni, mintha a híradások elfeledkeztek volna a tömegekről, akik kívül rekedve ugyan, de nagyon is hallatták hangjukat.

Egy szög miatt?!

„Egy szög miatt a patkó elveszett, a patkó miatt a ló elveszett, a ló miatt a csata elveszett, a csata miatt az ország elveszett, Verd be jól azt a patkószeget!” (angol gyermekvers)

Lelkiismeret-furdalásom van. Rajtam múlik a klímaváltozás. Miattam fenntarthatatlan a világ. Miattam merülnek ki a fosszilis energiahordozó-készletek, roskadoznak a sok gagyi dömpingáru alatt az óriásboltok polcai, miattam szegények milliárdok a fejlődő országokban, miattam szűkül a tigrisek és pandák élettere, miattam jut kevesebb az unokáknak. Szégyen-gyalázat de társadalmi csapdába estem. Nem tudok globálisan gondolkodni…

Ananász az avaron…

  A pilisi osztálykiránduláson ananász-italosdobozt találtunk. Mélyen az erdőben, egy rögtönzött tűzrakó hely mellett hevert a kis szívószálas dobozka, társbérletben egy kupac egyéb hulladékkal. Íme, a modern fogyasztói társadalom állatorvosi lova, a tartalom, forma, eredet, használat és végső elhelyezés szempontjából is „kvintesszenciális über-szemét”.

PROUT – a fényes és tiszta jövőért

A szovjetbarát Indira Gandhi hét évig, embertelen körülmények között tartotta börtönben P. R. Sarkart – a nézeteiért. Az általa megalkotott Progresszív Hasznosítás Elmélete (PROUT) ma már 50 éves, és átfogó választ ad napjaink égető kérdéseire.