jegyzet

Népszavazás Pusztazámoron, váratlan fordulat Inotán, a valaha volt legnagyobb magyarországi égetõellenes tüntetés Szentgotthárdon. Súlyos csapások érték a magyarországi égetõs ipart, de egy új minisztériumi tanulmány olvastán kiderül: új harcok várnak az égetõ-ellenzõkre. Szuhi Attila helyzetjelentése.

Simó Áron és Dezsény Zoli a Szent István Egyetem gödöllõi diákjai. Szívós munkával elérték, hogy az egyetem újrapapírt vásároljon a közbeszerzés során. Ettõl eltekintve az a meggyõzõdésük, hogy a MEGELÕZÉS a lényeg. Az alábbiakban összefoglalják, hogyan lehet a papírral takarékoskodni.

Tudom én, hogy a kutya vacsoráját szokták emlegetni, de mit csináljak, ha az RTL Klub Reggeli címû mûsorába kaptunk meghívást, hogy a papírtakarékosságról és az újrapapírról beszéljünk. Nagy tervekkel érkeztünk. Ezen a reggelen valahogy úgy alakult, hogy a kereskedelmi tévé nem volt kíváncsi ránk. Totális kudarcot vallottunk, de rendkívüli élményekben volt részünk. Gadó György Pál írása

A HuMuSz képviselõje Európa lobbiközpontjában járt. Nem egyedül. Az Európa Ház tíz zöld és fogyasztóvédelmi szervezet részére szervezett brüsszeli tanulmányutat. Mi a lobbizás? A korrupció egy fajtája vagy egy félmilliárdos közösségben a képviseleti demokrácia korszerû eszköze? Szuhi Attila szubjektív beszámolója a civil lobbizás lehetõségeirõl.

Könnyû megjegyezni: 1517 a lutheri reformáció kezdetének éve. Néhány hete egy technikai szám is. Ezt kell ráírni a rendelkezõ nyilatkozatukra azoknak, akik személyi jövedelemadójuk „második" 1 %-át az illegális hulladéklerakók felszámolására ajánlják fel. Reméljük, hogy sokan lesznek. Perneczky László és Gadó György Pál írása

2007. január 25-re Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztert meghívták a parlament környezetvédelmi bizottságába, hogy beszámoljon az alföldi tanyákra lerakott német hulladékkal kapcsolatos kormányzati intézkedésekrõl. A miniszter úr imponáló nyugalommal és magabiztossággal válaszolt a kérdésekre. Azt azért nem mondhatom, hogy az ülés végén elégedetten távoztam. Utólag van néhány megjegyzésem. Gadó György Pál írása

A magyar újságolvasók 2006. novemberében értesülhettek arról, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium áprilisban peren kívül több mint 7,5 milliárd forintot fizetett ki az AGM Beton Rt-nek. A céggel még 1998-ban bontották fel a garéi veszélyes hulladék lerakó felszámolására vonatkozó szerzõdést. Az ebbõl származó veszteségek miatt az AGM Beton Rt. eredetileg 1,9 milliárd forint kártérítést kért az államtól. A Pécsi Zöld Kör szeretné megtudni, hogy a magyar állam miért bánt ilyen nagyvonalúan a közpénzekkel. A régi történetet és az újabb fejleményeket Pánovics Attila foglalta össze.

Mennyire szemét a díj? 3. rész

Kezdeményezésünkre az OKT* hulladékos bizottsága már többször tárgyalta a szemétdíjak rendszerét. Nyári számunkban beszámoltunk róla, hogy a HuMuSz Házban minden érdekelt csoport elmondta véleményét a jelenlegi helyzetrõl. Ezután a bizottság felkért minket, hogy dolgozzunk ki megoldási javaslatokat, és kezdeményezzünk errõl vitát. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a javaslatainkat, a vitáról és az esetleges jogszabályváltoztatásokról a késõbbiekben számolunk be.

Ötvös Zoltán a Népszabadság tudományos témákkal és környezetvédelemmel foglalkozó újságírója. Környezetvédõ barátaimtól már egy ideje hallom, hogy valami baja lehet a zöldekkel, néhány éve cikkeiben, ha teheti „odapörköl" a környezetvédõknek. Aki naponta kap lehetõséget erre, megteheti, hogy a civil környezetvédõkkel szembeni ellenszenvét terjeszti, de biztos-e, hogy ezzel a közjót szolgálja? Gadó György Pál írása

Osztogattak komposztálót, kiadványt, hirdettek, propagáltak, mozgósítottak a nemes cél elérése érdekében. Most meg elviszik a ház elõl. Na, ha valami, akkor ez biztosan nem ösztönöz a zöldjavak otthoni komposztálására! Érdi tudósítónk, Rozgonyi Zoltán írása.