Vietnami foci

Zaja Péter jegyzete arról, hogyan lehet manapság beszerezni egy igazi, magyar gyártású, bõr focilabdát. A rövid válasz: sehogy. 
Zaja Péter jegyzete arról, hogyan lehet manapság beszerezni egy igazi, magyar gyártású, bõr focilabdát. A rövid válasz: sehogy. 
Ez az ügy valójában még nem is ügy, hanem egy parlamenti sürgõs végszavazásra váró törvénytervezet (iktatószám: T/2929). A javaslat elõzetes tárgyalása azonban azt valószínûsíti, hogy mire a KukaBúvár megjelenik, a törvényt el is fogadják. És akkor már lesz ügy (vagyis remélem: lesznek ügyek). Kalas György jegyzete.
Tudjuk jól, hogy a Föld javainak hulladékká alakítását pusztán jogi szabályozással nem lehet megállítani. A bajok mélyebben gyökereznek. Ezt erõsíti meg az Aktion Saubere Schweiz nevû szervezet Abfall und Recycling címû kötetének 1989-ben megjelent írása, amit Tomasz Gábor jóvoltából most magyar fordításban is közölhetünk. Környezeti nevelõk, szülõk, nagyszülõk, figyelem!

A Tiszántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség most kiadott határozatában zöld utat adott a hajdúböszörménybe tervezett égetõnek, határozatba foglalta a környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedély benyújtását. Ugyanakkor a jogszabályban elõírtakon túl több mint húsz további kérdést is vizsgálnia kell a beruházónak. A hajdúböszörményi Zöld Kör és az égetõ ellen fellépõ többi civil szervezet együttesen kívánják megfellebbezni a Felügyelõség határozatát, annak szakmai hiányosságai miatt. 
Tótmegyerre készülünk. Irigyeljük a Föld Barátai kassai szervezetét. A hulladék mennyiségének csökkentése érdekében mi is régóta lobbizunk, sokat olvastunk a Zero Waste kezdeményezésrõl, de mikor nemzetközi találkozókon azt kérdezik, hogy melyik magyarországi példára vagyunk a legbüszkébbek, akkor csak hallgatunk. A kassaiaknak bezzeg ott van Palárikovo. De ennek most vége! A tervek szerint a HuMuSz-ból néhányan még az idén ellátogatunk a legendás szlovákiai településre, hogy aztán itthon is terjesszük jó hírüket. A valóságot még nem ismerjük, de a cikkekbõl kirajzolódó kép lenyûgözõ. Gadó György Pál összefoglalója 
Az ipari lobbisták ismét hihetetlen számokkal álltak elõ. Adataikból az jön ki, hogy Magyarországon 2012-ben sem érjük el az évi 1 millió tonna csomagolás-kibocsátást, pedig nekünk erõs meggyõzõdésünk, hogy már réges-rég túl vagyunk rajta. Nagyon szeretnénk már tudni: mennyi csomagolás keletkezik valójában Magyarországon? Szilágyi László jegyzete.
Vajon hova kerül az évi sok millió ránktukmált szatyor? A depóniára, erdõszélre, vagy elégetik azokat? Azt hiszem, a többi között ezen a téren is lesz dolga a zöldtárca új vezetõjének. Exner Tamás, erdõmérnök jegyzete 
Ez az alapvetõ igazság David Brower amerikai természetvédõtõl származik, aki hosszú élete során sokat tett a természet védelméért. Például õ és társai akadályozták meg, hogy a 60-as években a Grand Canyonban vízierõmûveket építsenek. Az idézetet Yvon Chouinard sziklamászó, szörfözõ és üzletember „Let my people go surfing" címû zseniális mûvében olvastam. Errõl a könyvrõl akarok most írni. Cégvezetésrõl és az ország vezetésérõl. Azért is, mert úgy hírlik, Magyarországnak hamarosan új környezetvédelmi minisztere lesz. Gadó György Pál jegyzete 
Március 1-jén a HuMuSz biciklis futárai minden minisztériumnak eljuttattak egy-egy csomag ajándék újrapapírt, egy „zöld beszerzésekre" buzdító levél kíséretében. A minisztériumok példamutatása nemcsak a szemléletformálás miatt lenne fontos. Az állam komoly vásárló, ha nagy tételû beszerzéseinél „zöld" termékeket - például újrapapírt - választana, akkor a kereslet növekedése miatt az újrapapír mindenki számára olcsóbbá válhatna. Kezdeményezésünkre hat minisztérium már írásban válaszolt. Perneczky László „levelezési rovata".

A csomagolóanyag-hulladékok kezelésére létrehozott legnagyobb koordináló szervezet, az Öko-Pannon Kht. részben a lakosságtól gyûjt, részben pedig „egyéb koncentrált keletkezési helyeken". A gyõri Reflex Környezetvédõ Egyesület tavaly nyáron azt szerette volna megtudni a közhasznú társaságtól, hogy pontosan hol és mekkora mennyiséget gyûjtött 2005-ben. Az Öko-pannon az adatokat megtagadta, ezért a Reflex a bírósághoz fordult. A bíróság elsõ fokon a környezetvédõknak adott igazat. Az alábbiakban Schiffer András, a TASZ ügyvivõje kommentálja a pert.