Hírek téma szerint
Nincs egyedül, ha nem tudja már hova tenni a szekrényben a rengeteg göncöt: mióta az olcsó kollekciók évszakonként akár 4-5 alkalommal is váltják egymást a fast fashion-láncokban, minden korábbinál több ruhát fogyasztunk a fejlett világban.
Egyre többen, egyre messzebb, egyre gyorsabban és egyre olcsóbban tudunk ma már utazni. De egyre többet hallunk arról is, hogy az utazásnak nem csak szemléletformáló, áldásos hatásai vannak. Épp ellenkezőleg, a tömegturizmus rengeteg környezeti és társadalmi problémát okoz.
A Földközi-tenger mindössze vizeink 1%-át teszi ki, de a mikroműanyagok 7%-át tartalmazza, ami rekordmennyiségnek számít. A tengert minden egyes évben több mint fél millió tonna műanyag árasztja el, ami 33.800 félliteres PET-palacknak felel meg - derül ki a WWF legfrissebb jelentéséből, melyet a június 8-i óceánok világnapja alkalmából ma publikáltak.
Szabó Noémi, az Abitbetter.eu honlap szerkesztője részt vett a 2019-es Országos Zöld Civil Találkozó-n, amiről részletes beszámolót írt.
Edouard Philippe francia kormányfő kedden bejelentette, hogy betiltják az el nem adott fogyasztási cikkek megsemmisítését, a jövőben ezeket be kell szolgáltatni újrahasznosításra, újrafeldolgozásra.
Jövő évtől dob piacra az IKEA egy új, a Földközi-tengerből kinyert műanyaghulladékból készült kollekciót és a növényi alapú, alternatív húsgolyóit – közölte a cég.
A vízhiány és a vízkészletek súlyos szennyezése miatt fontos, hogy egyéni szinten is mindenki tegyen a vízkészleteink megóvása és a vízválság elkerülése érdekében.
Öt elmetrükk, amivel a Csomagolásmentes május kihívás alapelemeit a hulladék nélküli vásárláshoz hamarabb elsajátítható, mint gondolnád. S egyben ez a hulladekvadasz.hu legújabb rovatának, a Zöld Pszichológiának az első cikke.
Manapság egy ember átlagosan hetente 5 gramm műanyagot nyel le, amely egy bankkártya tömegével egyezik meg – állítja a Természetvédelmi Világalap (WWF) új tanulmánya. Az évente 250 grammra, azaz negyed kilóra rúgó mennyiség körülbelül 100 ezer, 1 milliméternél kisebb darabkából jön össze. Ezek 90 százalékát ivóvízzel – palackozottal és csapból jövővel egyaránt – fogyasztjuk el, míg a maradékot leginkább sörrel, sóval és kagylóval.
A környezettudatos családról szóló Zöld Kalandozások előadás sorozat záró elemeként az Öko Otthont, a fenntartható élet színterét vesszük górcső alá Mihaltz István, okleveles építészmérnök szakmai közreműködésével.
Szakmai célunk 2018-ban is arra irányult, hogy Magyarországon a fenntartható, természeti erőforrásokkal takarékosan bánó életmód napi gyakorlattá váljon. Azért dolgozunk, hogy rendelkezésre álljon az ehhez szükséges ismeret és akarat a döntéshozókban, közösségekben, egyénekben, valamint az oktatási szektor szereplői körében, illetve kialakuljon a szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti feltételrendszer. A nulla hulladék felé vezető úton eszközünk a példamutatás, valamint a közösségi együttműködések ösztönzése, amellyel hazánkban képviselhetjük a nemzetközi zero waste mozgalmat is.
A lineáris gazdaságból, ahol a legyártott, felhasznált termékek életciklusuk végén a szemétben kötnek ki, a környezet védelmében, illetve a fenntartható(bb)ság érdekében egyre nagyobb mértékű elmozdulás történik a jobb hulladékmenedzsment segítségével a hosszabb életciklus és a több újrahasznosítás irányába. Ha innen sikerül még tovább lépni, akkor elérhető, hogy egyáltalán ne legyen hulladék és akár az eredetivel megegyező termékek álljanak elő újra: ez a körforgásos gazdaság. Ez pedig különösen fontos a műanyagok esetében, hogy a földek, vizek szennyezése ne fokozódjon.
Görög és holland búvárok két tonna hulladék halászhálót hoztak fel a tengerfenékről Görögország északi részén, ahol fenyegetést jelentettek a tengeri élővilágra, köztük a Földközi-tengeri csikóhalak ritka, veszélyeztetett fajaira.
Haladéktalanul szállítsák vissza a szemetet Kanadába! – ezt az utasítást adta ki Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek elnöke.
Aki hivatalból minden nap azzal foglalkozik, hogy a közelgő klímakatasztrófát próbálja valahogy mérsékelni és késleltetni, annak nem ismeretlen az ezzel a tevékenységgel járó
Legalább is ezt ajánlja a Treehugger, amely az Egyesült Királyság éghajlatváltozási bizottságának kiadványát elemezte, és nem találta túl jó jelnek, hogy a környezettudatos közlekedés nagyjából csak az elektromos autókra való átállást jelentette. A szerzők azt kérdezik: mi a helyzet a jól bevált gyaloglással?