Svédország bevezeti az energetikai célú hulladékégetésre az adót 2020 áprilisától
A svéd parlament megszavazta a 75 koronás (kb. 2400 Ft) tonnánkénti adót az égetésre váró hulladékokra, amely nagyban visszaszoríthatja az Egyesült Királyságból importált, úgynevezett fűtőanyagként szolgáló hulladék (RDF) mennyiségét. Az elfogadott adótervezetet december 4-én fogadták el és 2020 április 1-én lép majd hatályba. A megerősített tervek szerint az illeték újabb 25 koronával (800 Ft) emelkedik majd 2021-ben és 2022-ben is, mielőtt az éves emelkedést 2022 után indexálják. A terveket megerősítve a Riksdag (a svéd parlament) szóvivője elmondta: „A parlament elfogadta a kormány új jövedéki adó javaslatát az elégetésre szánt hulladékokra. Az adót annak érdekében vezették be, hogy Svédország elérje a nemzeti éghajlati célokat, erőforrás-hatékonyabb és kevésbé mérgező hulladékgazdálkodást hozzon létre. Az új törvény 2020. április 1-jén lép hatályba.
Energiatermelési célt szolgáló hulladék
Az Egyesült Királyság mintegy 750 000 tonna RDF-et exportált Svédországba 2018-ban, ami Svédország energiacélú hulladékbehozatalának mintegy felét teszi ki.
Az Egyesült Királyság számára Hollandia és Németország mellett Svédország az egyik legfontosabb hulladékfelvevőpiac, ugyanakkor Hollandia szintén arra törekszik, hogy 2020. január 1-jétől megközelítőleg 30 eurós adót vezessen be az importált energiacélú hulladékokra, ami azt jelenti, hogy növekszik a költségnyomás ezeken a piacokon.
Még nem erősítették meg, hogy ezeket milyen mértékben fogják továbbadni, de az Egyesült Királyság exportőrei valószínűleg magasabb költségekkel kell majd szembenézniük, különösen Hollandiában.
A holland parlament december 17-én szavazott a javaslatokról, az adójavaslat kapcsán a Holland Hulladékgazdálkodási Szövetség, amely a holland energetikai hulladékhasznosításban érdekelt ágazat képviselője is.
Parlament
A parlament által elfogadott javaslatok kifejtették, hogy az adókötelezettség „akkor lép hatályba, amikor a hulladékot eljuttatják az üzembe”. A megállapodás a kormány, az agrárista Centerpartiet és a Liberális párt összefogásán alapult.
A dokumentum kiemelte, „A javaslatot számos beterjesztő testület kritikával fogadta, többségük véleménye, hogy a hulladékadó nem a leghatékony eszköz az éghajlat-, energia- és hulladékpolitika célkitűzéseinek költséghatékony megvalósításához. Ennek oka, hogy a hulladék- és együttégető műveket üzemeltető társaságok nem képesek átutalni a kivetett hulladékégetési adót, így a vezetés ezt nem kapja meg."
A Riksdag azonban azt mondta, hogy ennek ellenére az adóra van szükség, mert 2045-ig „Svédországnak nem szabad nettó üvegházhatást okozó gázkibocsátást bocsátania a légkörbe, és a svéd területen végzett tevékenységekből származó kibocsátásoknak legalább 85 százalékkal alacsonyabbnak kell lenniük az 1990-es kibocsátásokhoz”.
Piac
A múlt hónap végén az RDF konferencián, amelyet a letsrecycle.com szervezett, Göran Andersson, a svéd FH Bertling AB hulladékkezelő cég igazgatója elmondta, hogy 2018-ban a svéd hulladék 48,5%-át hulladékégetőkben hasznosították, míg 50,8%-át dolgozták fel újra, így kevesebb, mint 1% kerül hulladéklerakókba (szerkesztői megjegyzés: az égetésből visszamaradó salakot, hamut, szűrőkből visszamaradó anyagokat nem számítva).
Elmagyarázta azonban, hogy az ország mintegy 1,5 millió tonna hulladékot importál égetésre, főleg az Egyesült Királyságból, Írországból és Norvégiából.
Forrás: https://www.letsrecycle.com/news/latest-news/sweden-confirms-efw-tax-fro...
Fordította: Tóth Anna
