Hírek téma szerint
A nagyobb magyar élelmiszerboltokban egy hónapja állnak a betétdíjas palackokat visszaváltó automaták – tökéletesen üresen. A polcokon ugyanis még nem jelentek meg azok az 50 forintos betétdíjjal ellátott termékek, amelyeket ezekbe be lehetne dobni. A jogszabály csak június 30-a után, azaz július elsejétől teszi kötelezővé, hogy a boltba már csak betétdíjas palackokban lehet kiszállítani az árut.
Nem is gondolnátok milyen környezetszennyezést okoz a Földön gyarapodó populáció öltözködési és az ezzel kapcsolatos textíliák kihordási idejének csökkenése. Ebben a kesze-kusza világban, próbál egy kis útmutatást adni a Telex által közreadott Vincze Barbara írománya, amely segít kicsit tudatosabban hozzá állni a Földünk fenntarthatóságához.
Újraértelmezte a textilhulladék felhasználhatóságát és új életet adott a már nem használt, európai áruházaiból összegyűjtött munkaruháknak az IKEA a VÄXELBRUK nevű kollekciójában. A kísérleti projekt során a svéd bútoráruházlánc arra kereste a választ, hogyan lehet második esélyt adni a használt ruháknak, és miként kezelhetők az újrahasznosítási folyamatok a saját értékláncán belül. A VÄXELBRUK sorozat 2024 februárjától lesz kapható a hazai IKEA áruházakban.
A kutatók szerint csökkentenünk kell a palackozott vízfogyasztásunkat, miután megdöbbentő mennyiségű apró műanyagot fedeztek fel literenként.
Amatőr természetbúvárok közösségi médiában megjelent fotói alapján egy lengyel kutatócsoport a Science of The Total Environment folyóiratban megjelent tanulmánya azt állítja, hogy a szárazföldi remeterákok (Coenobitidae) a világ egyre több régiójában használnak emberi szemetet a maguk álcázására – írja a BBC.
Belga kutatók új tanulmánya kimutatta, bizonyos “környezetbarát”-nak gondolt szívószálakban szinte 100% az esélyünk az örök vegyi anyag szennyezettségre. Másfélékben alig találtak.
Márciusnál előbb nem várható, hogy a nagyobb ismert márkák termékeinek új, logóval ellátott csomagolóanyagai megjelennének a polcokon. Addig pedig a kihelyezett, működésre képes visszaváltó automaták is kihasználatlanul várják az áttörést. Utánanéztünk az okoknak.
Egyedülálló innovációk sora – Plasztikkajak, Ivóvíz Cserebere Pont, GPS-szel ellátott hulladék nyomkövető palack, az első tiszai Folyómentő Központ – és több mint 100 tonna hulladék összegyűjtése az eddigi eredménye a PET Kupa, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Coca-Cola Magyarország közös programjának, a 2019-ben indult Hulladékmentes Tiszának, amely a The Coca-Cola Foundation, a cég globális alapítványának támogatásával valósul meg.
Mikroműanyag. „Divatos” kifejezés – csak épp a legtöbben nem tudják, mit jelent. Azt pedig még annyian sem, hogy nem olyasvalami, amiről csak úgy elfeledkezhetünk. A mikroműanyagok ugyanis nem távoli tengerekben lebegő kis izék, hanem ott vannak mindenütt: a folyóinkban, a levegőben – és mindabban, amit elfogyasztunk. Csepelyi Adrienn mikroműanyag-gyorstalpalója, avagy: ha az vagy, amit megeszel, akkor elég nagy bajban vagyunk.
A tavaly év végi hírözönben kevés figyelem irányult rá, pedig a globális környezeti válság szempontjából is lényeges, bár egyelőre messze nem elégséges előrelépés történt a műanyagszennyezés visszaszorításában.
Több millió, apró szemű műanyag pellet árasztotta el az elmúlt napokban az észak-spanyolországi Galicia tengerpartjait, ezért az ügyészség környezeti károkozás miatt eljárást indított hétfőn.
A PFAS olyan anyag, amely mindenütt körülvesz minket, a konyhában, a fürdőszobában, a ruhásszekrényben. Ez az, ami miatt vízhatlanná lesz az esőkabát, nem ragad a serpenyő, könnyálló lesz a smink. Azonban nagy ára van annak, hogy a PFAS-sel bevont használati tárgyak megkönnyítik az életünket. A PFAS olyan szén-fluor-kötésű, mesterségesen létrehozott anyag, amely nagyon-nagyon-nagyon lassan bomlik le. Ezért nevezik más néven örök vegyi anyagnak.
A műanyagiparban használatos, hormonmoduláns hatású biszfenolok előfordulása csökkent az élelmiszerekben, de a ftalátoké növekedett. Mindez a csomagolástechnológia súlyos válságát jelenti. Nem elég, hogy a mikroműanyagok előfordulása növekedik a környezetünkben, de a ftalátokkal rendesen be is vásárolunk az egészségünk rovására.
Biztos sokakban felmerült már a kérdés, hogy mi történik élete végén a legtöbbek által ismert műanyagtípussal, a PET-tel? Hogy a PET-palackok újrahasznosíthatósága vajon milyen A Zero Waste Europe által 2022-ben készített tanulmány ezt a kérdést járta körül. Ennek a rövidített összefoglalóját alább olvashatjátok.
A szépségipar fenntarthatósági vonatkozásairól kevés szó esik, pedig jelentős, több téren is potenciálisan környezetszennyező terület. A veszélyekről és a lehetséges megoldásokról Kovács Zsófia Adrienn környezetkutatóval, a szépségiparban használt csomagolóanyagok visszagyűjtésével foglalkozó Beautycle egyik alapítójával beszélgettem.
Manapság egyes ruhaüzletekbe belépve számos zöld megoldással találkozhatunk. Bizonyos százalékban elcsíphetünk újrahasznosított vagy környezetbarát textíliákból készített darabokat, a kasszánál megkérdezik tőlünk, kérünk-e zacskót, és ha igen, papírból készült verziót adnak számunkra. Sőt, szinte minden fast fashion bolt rendelkezik saját vászontáskákkal is, azonban talán ez mutatja meg a leginkább azt, hogy a fenntarthatóság álcája még mindig csak a további fogyasztásra ösztönzésről szól.
Megtalálták az eddigi legészakibb helyen előfordult naptej-maradványokat. A Svalbard (Spitzbergák) szigeteinek északnyugati részén végzett vizsgálatok során számos kozmetikum, köztük naptej maradványaira bukkantak a hóban.
A Közép-Európai Egyetem professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnöke szerint környezetvédelmi szempontból a műfenyőnél sokkal jobb választás, ha vágott karácsonyfát állítunk fel otthonunkban.
A Larry névre keresztelt hurrikán 2021 szeptemberében erős széllel és özönvízszerű esővel sújtotta a kanadai Új-Fundland szigetét. Emellett azonban még egy jelenséget magával hozott: a mikroműanyag-esőt. Egy friss tanulmány szerint a vihar alatti napokon akár ötször annyi részecske is lehullott, mint a vihar előtti vagy utáni napokon.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter döntése értelmében jövőre sem emelkednek a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak – közölte a tárca csütörtökön az MTI-vel.
Bűnbakkeresés és az elhibázott hulladékkoncesszió. Nem indul el 2024. január elsején a kötelező visszaváltási rendszer, mivel Áder János szerint a gyártók lobbitevékenysége akadályozza a betétdíj bevezetését. A volt köztársasági elnök szerint a PET-palackok és aludobozok kötelező visszaváltása csak július elsejétől indul.
Jót teszünk-e a természettel, ha elektromos járművel közlekedünk és ökocímkével ellátott terméket vásárolunk? Nem feltétlenül. Könnyen előfordulhat, hogy a legjobb szándékú környezetbarát fogyasztás is környezeti katasztrófába torkollik. De miért van ez így és mit tehetünk ellene?
Január elsején lép életbe az az új magyar hulladékgyűjtési szabályozás, ami kötelezővé teszi, hogy ötven forint betétdíjat számoljanak fel a gyártók az egyszer használatos italosüvegekre. A visszaváltási rendszert a Mol alá tartozó MOHU fogja működtetni. Kedden bemutatták, hogyan fognak kinézni az automaták, ahova az üvegeket kell majd visszavinnünk.
A Parlament szerdán elfogadta álláspontját a csomagolásokra vonatkozó új uniós javaslatokról, amelyek célja a növekvő hulladékmennyiség kezelése, és az újrahasznosítás ösztönzése.
Régóta lehetett tudni, hogy az italcsomagolások tekintetében jelenleg működő betétdíjas rendszert felváltja egy új, ún. visszaváltási díjas rendszer, amely az újratölthető italcsomagolások mellett immár az egyszer használható, eldobható csomagolásokra (PET, alumínium, üveg) is kiterjed. Ez önmagában üdvözlendő, azonban a lényeg a részletekben rejlik – éppen ezért adta ki a Humusz Szövetség 2021 júniusában állásfoglalását, amellyel fel kívánta hívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni. Sajnos a végleges jogszabályban azt látjuk, javaslatainkból kevés talált meghallgatásra.