PFAS: mik az örök vegyi anyagok? Milyen hatásaik vannak?

Mi a PFAS jelentése?

A PFAS betűszó perfluor és polifluor-tartalmú vegyi anyagok összefoglaló neve. Ezek az anyagok szén és fluor atom közötti kémiai kötést tartalmaznak. A PFAS anyagok nem a természetben fordulnak elő, hanem az ember állítja elő művileg. Örök vegyi anyagnak is nevezik, mert rendkívül nehezen bomlanak le a kötés miatt. Több mint 4700 anyagot sorolhatunk a PFAS anyagok közé.

Pontosan emiatt népszerűek ezek az anyagok: a szén-fluor-kötés lehetővé teszi, hogy akár a leghétköznapibb használati tárgyak is tartósak vagy vízállóak legyenek.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency) már négy éve felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek az anyagoknak a sokfélesége és széles körű felhasználása potenciális veszélyt jelenthet emberek millióinak az egészségére. Mert ezek a szén-fluor-kötéssel rendelkező anyagok most már tulajdonképpen valamennyiünk szervezetében megtalálhatóak: kimutathatóak csaknem valamennyi európai lakos vérében, és a bevitel többnyire meghaladja az egészséges mértéket, figyelmeztetett erre az Európai Élelmiszer-biztonsági hatóság.

(Szerk.: A  PFA-anyagokról mi itt írtunk korábban: Civil szervezetek sürgetik az EU-t, hogy tartsa be az „örök vegyi anyagok”, a PFA-vegyületek betiltására vonatkozó ígéretét)

Mit jelent az örök vegyi anyag kifejezés?

Az örök vegyi anyag azt jelenti, hogy ez az anyag olyan elképesztően lassan bomlik le, hogy gyakorlatilag nem tud kiürülni a szervezetből, hanem felhalmozódik: felezési ideje (vagyis hogy mennyi idő alatt bomlik a felére az anyag) az emberi szervezetben 2-5 év. Az, hogy bármilyen PFAS-anyag ilyen sokáig a szervezetben van, pedig komoly egészségügyi kockázatokkal járhat. A leggyakoribb mellékhatások a meddőség vagy vetélés, a rákos megbetegedések bizonyos fajtái, a magas vérnyomás, valamint pajzsmirigy-betegségek.

Mióta beszélünk PFAS-ról?

A PFAS-anyagokat az 1940-es évektől kezdve kezdték el használni, miután Roy Plankett amerikai vegyész 1938-ban véletlenül felfedezte (és amiért később John Scott-érmet kapott, “az emberiség kényelmét, jóllétét és boldogságát” elősegítő feltalálásért).

A PFAS-anyagokat kezdetben elsősorban ipari impregnálásra használták: víz- és szennyeződésálló tulajdonságokkal ruházza fel az anyagot, amelyet kezelnek vele. Eleinte bőr és textil impregnálására, vízállóvá tételére használták, zsírpapír és tűzoltó hab készítésére. Ma már azonban szinte minden vízállónak, tapadásmentesnek, tartósnak mondott termékben megtalálhatók ezek az örök vegyi anyagok.

Magyarországon az 1970-es években jelent meg, a Pest Megyei Műanyagipari Vállalatban kezdték el használni a politetrafluoretilént, és a perfluoroktánsavot, elsősorban a teflon bevonatú serpenyők és edények gyártásában.

Milyen területeken, termékeknél használnak örök vegyi anyagokat?

A tűzoltókészülékben jelen lévő PFAS elsősorban a tűzoltókra jelent veszélyt, de a hétköznapi használati tárgyainkban is ugyanúgy jelen vannak, olyanokban is, amelyekről nem is gondolnánk. A konyhában vagy a fürdőszobában például. 

PFAS-anyagokat találhatunk a teflonserpenyőben, az esőkabátban, a vízálló sminkekben, a mikrós popcornban, sőt, még akár kontaklencsékben is. Ez utóbbi például azért is nem szerencsés, mert még nem tudjuk, hogy érzékeny látószervünkre milyen hatást tesz az örök vegyi anyagok felgyülemlése. De abba se jó belegondolni, hogy mit tesz velünk, amikor lenyeljük az étellel, itallal, vagy a bőrünkbe beszívódik a vízálló rúzzsal és szempillaspirállal.

Ha elcsomagoltatjuk az ételt, nagy eséllyel PFAS-sel kezelt dobozba vagy papírzacskóba rakják. A gyomirtó szerekben, a sportruházatban, bútorhuzatban egyaránt megtalálható valamelyik fajta PFAS, amely vízhatlanná teszi az anyagot. Most már tudjuk, miért.

Milyen egészségügyi, természeti hatásai vannak az örök vegyi anyagoknak?

A PFAS súlyos egészségügyi veszélyeket jelenthet az emberi test működésére, különösen a fejlődésben lévő szervezetre, a magzatra, a gyermekekre. Magzati korban alacsony súlyt vagy fejlődési rendellenességeket okozhat, és megnövelheti a vetélés kockázatát.

Felnőtt embereknél károsíthatja a májat, a bélrendszerben gyulladást okozhat, a vérnyomást megnövelheti, és vese- vagy prosztatarákot, autoimmun betegségeket és pajzsmirigybetegségeket okozhat. Mindez persze függ az egyén szervezetétől és egészségi állapotától, attól, hogy mennyi PFAS-nek van kitéve az illető, és még egy sereg tényezőtől, amelyre nincs ráhatásunk – de semmi esetre sem elhanyagolható jelentőségű, hogy bekerül a szervezetünkbe.

Van-e bármilyen uniós vagy magyar intézkedés a PFAS szabályozására?

Számos szervezet egy közös kiáltványt hozott létre a PFAS használatának teljes betiltásáért. Az Európai Vegyianyag-ügynökség javaslatot tett az anyag használatának korlátozására. Az Európai Unió egyelőre csak bizonyos PFAS anyagokat korlátoz, bár 2023-ban egy 200 fajtát érintő betiltás látott napvilágot.

Mit tehetünk egyénileg az örök vegyi anyagok visszaszorításáért?

Egyénileg már azzal is sokat teszünk, ha a magunk PFAS-”fogyasztását” csökkentjük. Teflon serpenyő helyett használjunk öntöttvas vagy kerámia edényt, a csapvizet, amit megiszunk, szűrjük (és cseréljük rendszeresen a szűrőt). Mikrós pattogatott kukorica helyett kaphatunk csomagolásmentes kukoricát, amelyet serpenyőben tudunk pattogtatni, akárcsak nagyanyáink. Fogyasszunk kevesebb csomagolt vagy előre csomagolt ételt, gyorsételt, és az ételeket lehetőleg inkább üveg tárolóban, mint műanyagban tároljuk. Ugyanúgy, ahogyan a takarításhoz használt egyéb vegyi anyagokat tudjuk csökkenteni a háztartásunkban, az örök vegyi anyaggal kezelt holmikat is ki tudjuk szűrni Ez a fajta tudatosság nemcsak a hulladékunkat és az ökológiai lábnyomunkat csökkenti, de a szervezetünkben lévő PFAS-t is. Természetesen aktivistaként is lehetséges fellépni a PFAS visszaszorításáért.

Milyen társadalmi szintű, hatósági szabályozás lenne jó a PFAS esetében?

Az ipar azt mondja, ezek az anyagok kiválthatatlanok, tehát nem volna szabad korlátozni vagy betiltani őket. Társadalmi szintű párbeszédre volna szükség, egyrészt, hogy az emberek tájékozottak legyenek, és vásárlási szokásaikkal nyomást gyakoroljanak a gyárakra, másrészt valami alternatív anyagot kell az iparnak nyújtani, amivel kiválthatják a PFAS-t. Ez nem könnyű és gyors folyamat, de a talaj, a víz, a környezet szennyezettsége olyan magas már, ami elérte azt a szintet, hogy szükséges lépni hatóságilag is. Itt található hazánk klímatervezetének elemzése.

Ahogy Dánia meglépte 2019-ben, hogy a perfluoralkilokkal kezelt ételcsomagolásokat betiltotta, úgy Magyarországon is lehetséges lenne törvényileg szabályozni ezeknek a káros vegyszereknek a használatát és felhasználását. Lehetséges ugyanis más anyagokkal víztaszítóvá és zsírtaszítóvá tenni a csomagolóanyagokat.

Az is megoldás lehet, hogy továbbra is lehetséges, ahogy Dániában, újrahasznosított csomagolásba csomagolni az ételeket, azonban a perfluoralkilokkal vagy PFAS-ekkel kezelt réteget egy másik réteggel el kell választani az ételtől.

Stenszky Cecília I költő, irodalmár, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója.

forrás: xforest.hu