Mennyire körkörös a PET?

A PET (polietilén-tereftalát) széles körben elterjedt műanyag polimer. Találkozhatunk vele a mindennapokban például palack formájában, csomagolóanyagként, de a textilipar poliészter-szálként is hasznosítja. A gazdaságban alapvetően két formában van jelen, „szűz” PET-ként (vPET), illetve újrafeldolgozott PET-ként (rPET).

A jelenlegi rendszer sajnos korántsem tekinthető körkörösnek, hiszen a termékek életciklusa során nagyok a veszteségek és a lefelé szivárgás. A problémák okának keresését kezdhetjük rögtön a termékek tervezésénél, hiszen a gyártók az egységes csomagolás helyett gyakorta alkalmaznak színes és kombinált csomagolásokat, ami megnehezíti az újrafeldolgozás procedúráját. Emellett a jelenlegi rendszer negatívuma, hogy nincsenek jól kiépített begyűjtési rendszerek és újrafeldolgozó üzemek, valamint hogy e folyamatok során jelentős szennyeződések léphetnek fel. Továbbá az rPET elterjedését korlátozzák még különféle élelmiszer-minőségi szabványok is, valamint az ilyen termékek jelenleg kevésbé gazdaságosak a vPET-hez képest.  Fontos megemlíteni, hogy az is hátráltató tényezőként hat, hogy az rPET esetében alapvetően nehezebb a gyártási minőségi követelmények teljesítése, emiatt az rPET könnyen leszivároghat egyik termékáramból a másikba, így pedig silányabb minőségéből adódóan végső soron kikerülhet a körfogásból.

A PET-családon belül a palackok újrafeldolgozása működik a leghatékonyabban. Európa-szerte más-más arányokkal találkozhatunk, de átlagosan a PET palackok esetében 50%-os újrafeldolgozottsági részarányt feltételezhetünk az összesen begyűjtött 60%-ból. Ami pedig a forgalomba kerülő palackokat illeti, ezeknek csupán 17%-a tartalmaz rPET-et a szigorú minőségi előírások miatt. 

Mi a helyzet a nem palack formájában piacra kerülő rPET-tel? Az előbbinél sajnos még elkeserítőbb, hiszen ezek újrafeldolgozhatóságának aránya a palackokhoz képest elenyésző. Európában sajnos jelenleg még nincsen ezekre vonatkozó szabványosított gyűjtési és válogatási infrastruktúra kiépítve, emiatt általában ezek újrafeldolgozásához is palackokból előállított rPET-et használnak. A palackokból származó pehely 31%-ából lesz újra palackhoz pellet, a többi 69% leszivárog alacsonyabb csomagolóanyagtípusokba (pl.tálcákba). Összességében tehát a palackokból származó rPET 74%-át használják fel ismét PET típusú csomagolásokhoz.

Ezek után érthető módon felmerül a kérdés, hogy mi a PET körkörösségének jövője? Először is mindenképpen elengedhetetlen a betétdíjas rendszerek bevezetése, hiszen ezek a rendszerek a tervezés és az rPET minőségének javulását vonják maguk után. Jó példát statuál erre a német PetCycle zárt körforgásos rendszere, amely 55%-os rPET palack aránnyal funkcionál. Reményt kínál még, hogy újabb kutatások szerint akár a PET-palackok esetében a korábbi 17%-ról 61–75%-ra is növelhető ezek újrafeldolgozhatósága zárt rendszereken belül. Az összes PET esetében pedig a jelenlegi 24% helyett akár 41–42% is elérhető. Ennek megvalósításához azonban szükség van zárt betétdíjas rendszerek kialakítására azért, hogy a palackból származó rPET-et ugyanúgy kizárólag palack formájában dolgozzák fel újra. A 75% pedig csakis úgy érhető el, ha minden forgalomba hozott palackot egységesítenek átlátszó és világoskék színűre. Nem utolsó sorban pedig elengedhetetlen még, hogy a mechanikai technológiák mellett kémia technológiák (pl. depolimerizáció) alkalmazását is fontolóra vegyünk.

Legjobb persze, ha ezekre a csomagolásokra még a boltban nemet mondunk, ezzel is mérsékelve a hulladékválság problémáját!

Amennyiben részletesebben is olvasnátok a témáról, akkor a Zero Waste Europe által készített tanulmány magyar összefoglalójának magyarra fordított változata ITT érhető el.

A teljes jelentés és összefoglalója angolul pedig ITT érhető el.

A cikket írta: Fehér Kinga

Képek forrása: ZWE/Humusz