Láthatatlan, megeszed, beteg leszel tőle, Mi AZ? - mikroműanyagok az életünkben
Mikroműanyag. „Divatos” kifejezés – csak épp a legtöbben nem tudják, mit jelent. Azt pedig még annyian sem, hogy nem olyasvalami, amiről csak úgy elfeledkezhetünk. A mikroműanyagok ugyanis nem távoli tengerekben lebegő kis izék, hanem ott vannak mindenütt: a folyóinkban, a levegőben – és mindabban, amit elfogyasztunk. Csepelyi Adrienn mikroműanyag-gyorstalpalója, avagy: ha az vagy, amit megeszel, akkor elég nagy bajban vagyunk.
Ha máshol nem, a közösségi médiában biztosan mindenki találkozott már a kifejezéssel: mikroműanyag. Legtöbbször tengerekben lebegő miniatűr műanyag-részecskeként mutatják meg a közönségnek, és bár rendre elmondják, hogy mennyire káros, valójában mintha az emberek többsége nem lenne tisztában sem a szó pontos jelentésével, sem pedig azzal, hogy mekkora egészségügyi kockázatot jelent ezeknek az anyagoknak a jelenléte a környezetünkben.
A fentieket onnan tudom, hogy bár rendszeresen foglalkozom környezetvédelemmel kapcsolatos témákkal a cikkeimben, és a saját életemet igyekszem fenntartható módon vezetni, még engem is sokkolt néhány adat, amikor ehhez az írásomhoz anyagot gyűjtöttem. Úgyhogy azt hiszem, nem árt lépésről lépésre haladnunk, hogy átlássuk: amilyen aprók a mikroműanyagok, olyan hatalmas problémát jelentenek.
Mi az a mikroműanyag?
Mikroműanyagnak nevezzük az öt mm-nél kisebb műanyagdarabokat, amelyek a környezetünkbe kerülnek.
Kicsit bővebben: a mikroműanyag olyan, 0.1–5000 μm közötti, változatos alakú műanyagdarabokat jelöl, amelyek a mikroszálaktól a gyöngyöcskékig számos formában megjelenhetnek. Közéjük sorolhatók az úgynevezett nanoműanyagok is, amelyek mikroszkopikus méretüknek köszönhetően képesek áthatolni a sejtfalakon is.
És ez, majd később láthatjuk, fontos.
Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos mikroműanyagokat. Az előbbi kategóriába tartoznak azok a műanyag-szennyeződések, amelyek „direkt” ekkorák: például a sminkszerekben használt csillámok vagy a bőrradírokban lévő műanyagrészecskék, amelyek arra hivatottak, hogy „radírozzák” a bőrt. A másodlagos mikroműanyagok a műanyaghulladék aprózódásával jönnek létre – illetve speciális csoportjuk az autógumik kopása során a környezetbe kerülő mikroműanyagok pora.
Hol vannak jelen a mikroműanyagok?
A kérdésnek lényegében semmi értelme: tulajdonképpen már arra is felesleges rákérdeznünk, hol nincsenek.
Találtak már mikroműanyagokat a Fudzsi-hegy fölötti felhőkben (!) és a mélytengerekben is.
Hogy kerülnek az ételeinkbe?
Ami a földben, vízben, levegőben úszik, repked vagy bújik meg, az előbb-utóbb bejut a testünkbe is. Belélegezzük, például: a szmog telis-tele van mikroműanyagokkal az autógumik kopása nyomán.
Ha kíváncsiak vagytok további részletekre, akkor Csepelyi Adrienn teljes cikkét ide kattintva tudjátok elolvasni.
Cikk forrása: wmn.hu
