Vége a statisztikai kozmetikázásnak: Szigorú uniós szabályok érkeznek a hulladékveszteség mérésére
Az Európai Unió új végrehajtási rendeletet készít elő, amely egységesíti a hulladékválogatás során elveszett anyagok tömegének kiszámítását és ellenőrzését. A kezdeményezés célja, hogy a tagállamok ne a válogatóüzemekbe belépő, hanem a ténylegesen újrahasznosításra kerülő anyagok alapján jelentsék adataikat, véget vetve annak a gyakorlatnak, ahol a technológiai veszteségek és a szennyeződések is „újrahasznosítottként” szerepelnek a statisztikákban.
Az Európai Bizottság „Have Your Say” portálján közzétett tervezet (Initiative 14711) a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv, valamint a csomagolási hulladékokra vonatkozó 94/62/EK irányelv végrehajtását hivatott pontosítani. A szakemberek szerint a körforgásos gazdaság elérése elképzelhetetlen anélkül, hogy pontosan tudnánk: a szelektív gyűjtőkből származó anyagok mekkora része vész el a válogatási folyamat végén.
Az átlagos veszteségi ráta (ALR) jelentősége
A jelenlegi gyakorlatban a tagállamok gyakran nehézségekbe ütköznek a tényleges újrahasznosítási pont (calculation point) meghatározásakor. Sok esetben a válogatóüzemből kikerülő bálák tömegét mérik, ám ezek még jelentős mennyiségű idegen anyagot, nedvességet vagy nem újrahasznosítható maradványt tartalmazhatnak.
Az új szabályozás bevezeti az átlagos veszteségi ráták (Average Loss Rates – ALR) módszertanát. Ez lehetővé teszi, hogy:
- A válogatási művelet utáni veszteségeket szabványosított mutatók alapján vonják le a jelentett tömegből.
- Különbséget tegyenek a technológiai okokból elveszett értékes anyagok és a válogatás során eltávolított szennyeződések között.
- Az adatok ellenőrizhetővé és összehasonlíthatóvá váljanak az összes uniós tagállam között.
Mennyiségi célok és statisztikai pontosság
Az EU ambiciózus célt tűzött ki: 2030-ra a települési hulladék legalább 60%-át, 2035-re pedig 65%-át kell ténylegesen újrahasznosítani. A Bizottság becslései szerint a válogatási veszteségek pontosabb elszámolása több tagállam esetében papíron 5-15%-os csökkenést eredményezhet a jelenleg jelentett újrahasznosítási arányokban, ami rávilágít a korábbi mérési rendszerek hiányosságaira.
A rendelettervezet szerint a méréseket a következő pontokon kell elvégezni:
- Belépési pont: A válogatóüzembe érkező nyers hulladék tömege.
- Kimeneti pont: A válogatott, bálázott anyag tömege (itt alkalmazzák az ALR-t).
- Újrahasznosítási belépési pont: Az a pont, ahol az anyag belép az újrafeldolgozási műveletbe (pl. beolvasztás vagy regranulálás).
Az ellenőrzés és a jelentéstétel új rendje
A kezdeményezés értelmében a tagállamoknak nemzeti szintű ellenőrzési rendszereket kell felállítaniuk. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a válogatóüzemek típusát, a feldolgozott anyagáramokat (műanyag, fém, papír, üveg) és a technológiai hatékonyságot is.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint az EU-ban évente keletkező több mint 2,1 milliárd tonna hulladék jelentős része válogatási veszteségként végzi, amit eddig nem követtek kellő szigorral. Az új szabályozás előírja a válogatási maradékok (rejects) pontos tömegének dokumentálását is, különösen ha azok energetikai hasznosításra vagy lerakóba kerülnek.
Miért van szükség a változtatásra?
A forrásanyag hangsúlyozza, hogy a pontos adatok hiánya torzítja a piacot. Ha a gyártók és a hulladékkezelők nem látják a valós veszteségeket, nincs ösztönző a válogatási technológiák (pl. AI-alapú optikai válogatók vagy robotizált rendszerek) fejlesztésére. A „split EPR” (kiterjesztett gyártói felelősség) rendszerekben a díjakat is a valós újrahasznosítási költségekhez és eredményekhez kell kötni.
A tagállamoknak 2026 közepéig kell véleményezniük a végleges szöveget, és a tervek szerint a szabályokat a 2027-es adatszolgáltatási évtől kell kötelezően alkalmazni.
Összegzés
Az Európai Bizottság kezdeményezése a hulladékstatisztikák megtisztításáról szól. Azzal, hogy kötelezővé teszik a válogatási veszteségek levonását és az adatok szigorú ellenőrzését, az EU biztosítja, hogy az újrahasznosítási adatok valódi környezeti teljesítményt tükrözzenek. Ez a lépés alapfeltétele annak, hogy Európa elérje a kitűzött körforgásos gazdasági célokat és csökkentse a környezeti terhelést.
Forrás: dontwasteit.hu
