Hírek téma szerint
Egy újabb csoki fondue a céges karácsonyon… már van egy a szekrényben, sohasem használom. Tetszetős „Boldog Karácsonyt” bögre egy baráttól, de már roskadásig tele a polc bögrékkel. Egy ing a nagynénitől, ami természetesen nem az én ízlésemnek megfelelő, és nincs meg róla a számla, hogy kicseréltethessem. Csomagolópapírcafatok szerte-széjjel a fa körül, miközben a Hull a pelyhest énekli a család…
Az egyértelmű, hogy a divatipar szennyező, de hogyan lehet megfinanszírozni a zöldítését? A World Resources Institute és az Apparel Impact Institute új jelentése hét megoldást ajánl az egyik legszennyezőbb iparág zöldítésre.
Mit tesz egy adattudós, ha felhúzza magát, hogy 30 percet kell gyalogolnia a legközelebbi üveghulladék-gyűjtőhöz a XI. kerület belső részén? Vásárhelyi Orsolya, a Corvinus Egyetem kutatója fogta magát, az FKF Zrt. honlapjáról összegyűjtötte a hulladékgyűjtő szigetek lelőhelyeit, térképen vizualizálta az egyes pontokat, majd kiszámolta, Budapesten kerületenként átlagosan hány percet vesz igénybe a hulladékszigetek felkeresése. Az eltérések óriásiak: az I. kerületben mindössze hét percnyi, a X. kerületben 29,5 percnyi sétára található a legközelebbi szelektív lerakó.
A Humusz Szövetség a fennállása óta eltelt huszonhat évben folyamatosan gyűjtötte és megosztotta a hulladékszegény és környezettudatos megoldásokkal kapcsolatos jó gyakorlatokat. Szeretnék megmutatni, hogy van olyan létforma, ahol nem a pénz szerepel az első helyen, mégis elégedettek az alternatív utakat választók. Ennek szellemében hirdették meg a Zöld Kalandozások című előadássorozatot is, amelynek keretében hat héten keresztül hívnak meg érdekes és izgalmas témákat felvonultató előadókat. A harmadik Plachi Attila, Kóspallag polgármestere volt, aki saját példájukon keresztül mesélt arról, hogy kistelepülési szinten hogyan lehet a szokásokat zöldíteni.
A környezettudatos életmódra törekvés egyre jobban beépül az emberek mindennapjaiba, a túlfogyasztástól azonban továbbra sem tudunk szabadulni.
A MiRehu Nonprofit Kft. szervezésében került megrendezésre az első MaKuka, a Miskolci Kukások napja, 2021. november 24-én Miskolc város hulladékszállításának 145 éves évfordulója alkalmából, mely eseménnyel a cég csatlakozott az Európai Hulladékcsökkentési Hét akcióihoz.
Idén november 21-28. között rendezik az Európai Hulladékcsökkentési Hét (EWWR) eseményeit. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható hulladékgazdálkodás fontosságára. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az elmúlt év legfontosabb hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatait gyűjtötte össze.
A Tisza teljes hosszának feltérképezésével zárult az a határokon átnyúló program, amelyet a Tiszai PET Kupa két évvel ezelőtt indított el a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) támogatásával, a Tiszta víz, boldog Tisza program során a PET Kupa szakemberei, önkéntesei, hulladékgazdálkodási szakértői mérték fel a műanyagszennyezés gócpontjait, fejlesztették az online adatbázist, hogy minden eddiginél hatékonyabbá váljon a Tisza vízgyűjtő területén kifejtett folyóvédelmi tevékenység.
A Szegedi Tudományegyetem harmadik éve folyó kutatásai szerint növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában, a szennyezés elsősorban kommunális eredetű – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-vel.
A Sumitomo Metal Mining megkezdi a kobalt, a lítium és más kulcsfontosságú anyagok újrahasznosítását a használt elektromos járművek akkumulátoraiból. A japán cég egy költséghatékony eljárást szabadalmaztatott, ami megoldhatja a világ akkumulátorgyártásának nyersanyagproblémáit.
Egy egereken végzett vizsgálat kimutatta, hogy a mikroműanyagok képesek bejutni az agyba. Eddig is tudtuk, hogy az apró szennyezőanyagok a tengeri élőlényeknél gyengítik az izmok tapadási képességét, a remeterákok kognitív képességeit is rontják, valamint a halaknál aneurizmát is kiválthatnak. De az emlősöknél tett felfedezés új, riasztó fejlemény.
A magyar társadalom elsöprő többsége egyetért abban, hogy a 2022-ben felálló kormánynak kiemelten kell foglalkoznia a klíma- és ökológiai válsággal, és támogatja az ehhez szükséges fontos környezetvédelmi intézkedések bevezetését. Ez derül ki a Greenpeace megrendelésére, a Policy Solutions és a Závecz Research által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A környezetvédő szervezet szerint a 2022-es választás mérföldkő az éghajlati biztonságunk és a természeti értékeink védelmében, a világ tudósainak egyöntetű véleménye alapján ugyanis 2030-ig van időnk az érdemi cselekvésre. A Greenpeace azt várja a választáson induló miniszterelnök-jelöltektől, hogy hozzák nyilvánosságra érdemi zöld programjukat és egy zöld miniszterelnök-jelölti vita keretében vitassák meg azt egymással.
Azt, hogy kinek mit jelent környezete védelme, leginkább mindennapi tevékenysége árulja el. Sokan nem is gondolnak bele, hogy a csomagolt termékekkel, így a palackos ásványvíz megvásárlásával milyen szinten terhelik környezetüket. És akkor még nem is számolták ki, hogy a pénztárcájuk mennyivel rosszabbul jár!
A nyersanyagforrások végességéről, a hulladék-újrahasznosítás fontosságáról és új megoldásokról is beszélt Áder János államfő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Melyik megoldásnak kisebb a szén-dioxid-egyenértékben kifejezett környezeti terhelése: annak, ha az étteremből rendelt ebédet eldobható műanyag dobozban szállítják ki, vagy annak, ha visszajuttatható, elmosható acéldobozban hozzák ki? Mielőtt bárki rávágná, hogy az elmosható a jobb, gondoljon arra is, hogy a mosogatásnak (mosószer, víz + energia) és a folyamatos ide-oda szállításnak is van terhelése, illetve általában az acél is Kínából érkezik.
A 2020-as járvány alatti gyűjtőpontos lomtalanítás tapasztalatai szerint a hagyományos módon az utcákra kitett hulladék jelentős része, akár 30-50 százaléka nem lom, hanem olyan anyag lehet, amit ki se szabadna helyezni: háztartási szemét, sitt, textil, elektronikai- vagy veszélyes hulladék.
Sokan éltek már az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) által kínált lehetőséggel, hogy hulladékszámlájukat elektronikus formában, online kezelhessék. Idén novemberig országos szinten már 100.000 felhasználó váltotta fel a papíralapú számláját elektronikusra, amely kényelmesebb és gyorsabb megoldást kínál, miközben a hulladéktermelés csökkentését is szolgálja.
A műholdas infrafotó elemzéseink szerint a főváros zöldfelületei a leginkább a kertvárosok magánkertjeiben csökkennek. Kiemelt beruházások ide, zöldmezős ingatlanfejlesztések oda, a zöldfelületi intenzitás csökkenése leginkább a budai és a pesti “zöld” kerületeket sújtotta az elmúlt 30 évben. Ennek egyik jellemző oka a telkek fokozatos beépítése és leburkolása: nagyobb házzal, gépkocsiparkolókkal, garázzsal, melléképülettel, medencével, terasszal, műfűvel. Azaz az ingatlanfejlesztés és a túlburkolás. De van egy másik ok is: a kertművelés hanyatlása.
A környezet megóvása érdekében a lineáris gazdálkodásról át kell állni a körforgásos modellre. A hulladék nagyobb része az iparban és a szolgáltatásokban keletkezik, így a cégek is sokat tehetnek ezért – és ez sokszor meg is érné nekik.
Visszagyűjtésre, környezetbarát módon lebomló anyagokra és a CO2-egyenérték feltüntetésére lenne szükség.
Versenyjogba ütközhet a "zöld" magatartás, és nem is csak azért, mert egy cég konkrétumok nélkül tünteti fel környezetbarátabb színben saját magát – erről ír vendégcikkében a Baker McKenzie ügyvédje.
Az első takarítással egyidőben megindult egy közös stratégiai tervezési folyamat a hulladék visszatermelődésének megakadályozására és a terület jövőbeni fejlesztési lehetőségeinek, céljainak meghatározására.
Az ENSZ adatai alapján a divatipar a globális szén-dioxid-kibocsátás 8-10 százalékáért felelős, ráadásul 2018-ban a szegmens több energiát fogyasztott, mint a légi közlekedés és a hajózás együttvéve.
Takács-Sánta András szerint az igazi változáshoz kultúrát kellene váltani, egy zöld párt pedig a jelenlegi rendszerben csak úgy juthatna hatalomra, ha lemond küldetése egy részéről.
A Bizottság felszólítja Bulgáriát, Horvátországot, Görögországot, Romániát és Szlovákiát a hulladéklerakókról szóló irányelv (1999/31/EK irányelv) és a hulladékokról szóló keretirányelv (2008/98/EK irányelv) helyes alkalmazására.