Hányan nem kaptak pénzt a palack-visszaváltás után?
A Szigeten arról is szó esett, hogyan oldják meg ott a palackok visszavételét, miért nincsenek a boltokban már megismert automaták. És az is kiderült, mik az akadályai annak, hogy a fesztivál még fenntarthatóbb legyen.
Összesen 319 olyan bejelentett panaszt tart nyilván a Mohu, amikor valaki nem kapta meg a visszaváltott palackokért járó pénzt – erről Runtág Tivadar, a hulladékkezelő cég operatív vezetője beszélt a Sziget Fesztiválon. A Coca-Cola által szervezett eseményen a szakember kiemelte: a rendszer július elejei tényleges indulása óta mára napi 4 millióra nőtt a visszaváltott palackok száma az ország háromezer automatájánál és tovább 1200 visszaváltópontjánál, a 319 eset emellett elenyészőnek számít.
A napi négymillió visszaváltott palack egyébként messze van a céltól: ahhoz, hogy az EU által elvárt 90 százalékos visszaforgatási arányt elérjük Magyarországon, arra lenne szükség, hogy naponta 7-7,5 millió palackot váltsanak vissza a fogyasztók. Ehhez nyilván több váltópontra is szükség lenne, a Mohu számításai szerint legalább ötezerre kellene emelni az automaták számát, valamint az ország minden településén lehetőséget kellene teremteni a visszaváltásra.
És még egy adat: most a visszaváltások értékének 0,5-1 százalékát ajánlják fel jótékony célra – ez jelenleg három gyerekkórház támogatását jelenti. Ez az arány nem tűnik soknak, de ha a napi négymilliós számmal állítjuk párba, az jelentős, napi 1-2 milliós adakozást jelent – emelte ki a Mohu operatív vezetője.
Runtág Tivadar azt elismerte, hogy vannak hiányok a rendszerrel kapcsolatban, de hozzátette: ezeknek egy részét nem a Mohunak, hanem a kiskereskedőknek kell megoldaniuk. Ha például megtelik az automata, azt az adott egység dolgozóinak kell üríteniük, ha pedig kifogy a papír, annak a cseréje is az ő feladatuk.
Ami a Sziget fesztivált illeti, az eseményen idén még nem helyezték ki a boltokból ismert sárga automatákat. Ennek az oka az, hogy a bolti kihelyezésnél jóval bonyolultabb problémákat kellene megoldani: például azt, hogy az időjárásnak ellenálló legyen egy ilyen berendezés, az több nyelven legyen képes kommunikálni, de a pénzvisszatérítés is bonyolultabb, hiszen a kereskedőkkel kell megegyezni, ez hol és hogyan lehetséges. Mindezek a tényezők is magyarázzák, hogy idén csupán szelektív hulladékgyűjtőkbe dobhatják a kötelező visszaváltásban érintett palackokat a környezettudatos Sziget-látogatók, cserébe viszont a vendéglátóhelyeken nem számolják fel az 50 forintos betétdíjat. Az összegyűjtött DRS-palackokat pedig a Mohu mobil gyűjtőgépkocsijai dolgozzák fel, ezek a Sziget hulladékudvarában végzik a dolgukat.
A fesztivál más területen lépdel előre a fenntarthatóság terén. Szelektíven lehet például gyűjteni a komposztálható hulladékot, ezek a Sziget szélén telepített komposztálóba kerülnek. Az elmúlt években itt 15-25 köbméternyi hulladékot dolgoztak fel, idén reményeik szerint ez a 100 köbmétert is elérheti, különösen annak köszönhetően, hogy ma már az ételek csomagolásai, az evőeszközök sem műanyagból készülnek, így a maradékokat könnyen lehet szelektíven kidobni – mondta el Dominus Ákos, a Sziget fenntarthatóságért felelős menedzsere. A szakember kiemelte azt is: a Sziget vendéglátóhelyeivel szemben több fenntarthatósági elvárást is megfogalmaztak: az alapanyagok felének például hazai forrásból kell származnia, nem használhatnak pálmaolajat és legalább három vega vagy vegán opciót kell kínálniuk. Más kérdés, hogy a vendégek mire vágynak: az elfogyasztott ételek 57 százaléka még mindig magas karbonlábnyomú – emelte ki Dominus Ákos, és egy egyszerű példával élt: buli közben adja magát, hogy hamburgert egyen valaki, márpedig ez a marhahús miatt nem a legkörnyezetbarátabb fogás.
A Sziget bizonyos szempontból szerencsés helyzetben van: sok más fesztivállal ellentétben itt hálózatról tudják az áramellátást biztosítani, nincs szükség (dízellel működő) generátorra. A vízfogyasztásnál azonban van még min javítani, különösen, mióta a mozgássérült vécéket leszámítva minden mosdót vízöblítésesre állítottak át, ezzel pedig hirtelen a duplájára nőtt a fogyasztás. Ezek az egységek most ivóvízzel működnek, a későbbiekben igyekeznek erre a célra felhasználni például a zuhanyzásnál használt vizeket. A szervezők felhívják a figyelmet arra is, hogy zuhanyzáskor spóroljanak a fesztiválozók a vízzel, emellett több jól ismert kezdeményezésük van, például az itt hagyott sátrak visszavételére, vagy a korábbi évekre nyomott pólók kreatív újrafelhasználására.
A Sziget CO2-kibocsátásának legnagyobb hányada – nyolcvan százaléka – azonban nem a fesztiválon keletkezik. Jól ismert dolog, hogy az az utazáshoz köthető, különösen a repülőutakhoz, itt azonban megint csak nem tud mást tenni a Sziget, mint hogy felhívja a figyelmet a környezetbarátabb utazási formákra.
Forrás: hvg.hu
