Hírek téma szerint
A városi fák már most sokszor a túlélésért küzdenek, azonban a klímaváltozás miatt fokozódó stresszfaktorok, a nagy beépítettség, valamint a rossz faj- és fajtaválasztás miatt 2050-re a komfortzónájukon kívül élő városi fák aránya akár 70% fölé emelkedhet, Magyarországon ez a mérték még magasabb is lehet. Bár a városlakók és a várostervezők is kezdik felismerni a városzöldítésben rejlő alkalmazkodási és jóllétnövelő lehetőségeket, a fatelepítések még mindig nem elég átgondoltak klímatudatos szempontból, ami végső soron a fák idő előtti pusztulásához vezet, nemcsak csökkentve az általuk nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásokat, de fenntartásuk és gondozásuk is nagyobb pénzügyi kiadást jelent.
Ismét megrendelhetők a Humusz Szövetség által forgalmazott iskolai füzetek, amelyek már alapanyagukban is környezetbarátak: újrahasznosított papírból és környezetbarát festékkel készültek! A füzetborítók mintája és a rajta ovasható tippek segítenek, hogy zöldebbé váljanak a hétköznapjaink, és kevesebb hulladékkal terheljük a környezetünket. Ráadásul a füzetek megvásárlásával a Humusz hulladékcsökkentő munkáját is támogatod!
Az újrahasznosítás napjainkban szinte már bevett szokás. Minden társasház előtt ott pihennek a szelektív kukák és az irodákban, iskolákban és sok közösségi térben is felhívják a figyelmünket a különböző hulladékok szeparált gyűjtésére. Azonban több kérdés is felmerült már azzal kapcsolatban, hogy vajon többet ártunk-e a hulladékok ilyesfajta gyűjtésével, mintsem segítenénk a fenntarthatóságot. Ilyen kérdés például az, hogy a műanyagok újrahasznosítása során keletkező mikroműanyagok veszélyesek lehetnek-e ránk. Továbbá az, hogyan tudnánk az újrahasznosítás folyamatát még környezetkímélőbbé tenni?
Az EU-n kívülről származó minták jellemzően sokkal szennyezettebbek. MRL túllépés 5X gyakrabban tapasztalható, mint az EU-s termékeknél. Minden 20. termék esetén volt határérték túllépés feldolgozott élelmiszerekben. A termények 26,4%-a többféle szermaradékot tartalmaz. A bio élelmiszerekben még mindig csak elhanyagolható a kimutatott tiltott vegyszertartalom.Első ránézésre akár megnyugtató is lehet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2023-as elemzése: a vizsgált zöldségek, gyümölcsök mindössze körülbelül 2 %-ában volt csak kimutatható növényvédőszer maradék a határérték fölött. Jogilag tehát a minták döntő része megfelelt az előírásoknak, ám tudományos szempontból mégis azt állíthatjuk, hogy a 2 %-nál sokkal nagyobb arányú a kockázat.
Szűk egy évvel a legutóbbi számvetésünk óta a helyzet cseppet sem javult a boltokban. Azt azonban nem lehet mondani, hogy a visszaváltási díjas (leánykori nevén betétdíjas) témában eseménytelenül telt volna az elmúlt egy év: megjelent például a háttérszabályozás társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója, amelyből további részletek derültek ki. Igaz, a végleges rendelet a véleményezési idő lejárta után sem került még nyilvánosságra, és egyelőre nagy a csend - a háttérben azonban egészen biztosan mozgolódnak az iparági szereplők. Nagy kérdés, hogy a gyártók és kereskedők, illetve a jogszabályalkotók és az állampolgárok érdeke mennyiben ütközik, és vajon állhat-e fényes jövő az újratölthető italcsomagolásoknak előtt.
Hétfőn startolt az új rendszer, már minden hulladékudvarban kilóra lemérik fajtánként a lakosság szemetét. Győr környékén napok óta mindenki kígyózó sorokat és zugszemétlerakókat vizionált. Volt is sor mindenütt, de nem hétfőn, hanem még a hétvégén, mert akinek sok szemete volt, időben meg akart tőle szabadulni. Hétfőn pedig jó páran hiába jöttek, fordulhattak is vissza, ha a szemét nem volt szétválogatva.
A fenntartható divat egyre nagyobb teret hódít, és a luxusmárkák is felkarolják a trendet. Sokan azonban továbbra sem tudják, hogyan lehet úgy összeállítani a ruhatárat, hogy csökkentsük a karbon-lábnyomunkat. Bár nincs egyetlen tökéletes megközelítés, rengeteg lehetőség létezik, melyekkel élhetünk, rengeteg apró lépés, amit megtehetünk.
214 iskola részvételével lezárult a Fenntarthatósági Témahét keretén belül indult országos időszaki szelektív hulladékgyűjtő verseny. A diákok idén közel 70%-kal több mobiltelefont és majdnem duplaannyi elemet gyűjtöttek, mint a tavalyi évben. Volt diák, aki egymaga 700 darab mobiltelefont, egy másik rekorder pedig több mint egy tonna elemet gyűjtött. A verseny főtámogatói a Belügyminisztérium, a Kék Bolygó Alapítvány és a Yettel Magyarország Zrt.
A Mol és a Lummus Technology együttműködik a műanyaghulladékok kémiai újrahasznosításában – közölte a Mol kedden az MTI-vel.
Az Orbán kormány által sumákban elkészített és zöld szempontból is kontraproduktív hulladékrendelete szerint 9-szeres díjemelkedés fenyegeti a nagyrészt újrahasznosított hullámpapír-csomagolóanyagokat. Ismét a családok fizetik meg a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját.
Július 1-től él a kormány hulladékmutyis MOHU koncessziós rendszere. Immár csak 16 cég 29 telephelyén lehet fémhulladékot leadni az országban, ami óriási visszaesés. A G7 térképre vitte a telephelyeket. A használt akkukkal még rosszabb a helyzet.
A Tetra Pak és a Stora Enso mintegy 29 millió eurós közös beruházásával új, a használt italos kartonok újrahasznosítására szolgáló gyártósor kezdi meg működését Lengyelországban. A gyártósor képes lesz arra, hogy megháromszorozza az ország éves italoskarton újrahasznosítási kapacitását, 25 ezer tonnáról 75 ezer tonnára – közölték a vállalatok.
Jordán Adél is elképedt annak a hatalmas szemétkupacnak a láttán, mely a Greenpeace által szervezett bevásárlás után borította be az asztalt. „Több a szemét, mint maga az étel”, tör ki a színésznőből a videóban, amit a zöld szervezettel együtt készített, ráirányítva a figyelmet arra, hogy az élelmiszerüzletek döbbenetes mennyiségű műanyaghulladékot kényszerítenek a vásárlókra. A Greenpeace azt szeretné elérni, hogy a hazai élelmiszer-üzletláncok 2027-ig csökkentsék felére az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagokat és jelentősen bővítsék az újratölthető italcsomagolások arányát.
A Qubiten visszatérő téma, hogy miféle ökológiai és egészségügyi következményekkel jár a mikroműanyagszennyezés. A csupán pár éve felismert és kutatni kezdett jelenség léptéke globális, nincs olyan szeglete a Földnek, ahol ne fedeztek volna még fel még mikroműanyagokat, ráadásul nem csak a környezetben, hanem az élő szervezetekben is.
Az Alkotmánybíróság elutasította a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 2. § (1) bekezdésének 26b., 26c., 36c. pontjai, 31. § (2) és (3) bekezdése, 53/A. § (3) és (7) bekezdése, 53/E. § (5) és (7) bekezdése, 92/G. §-a, 92/H. § (4), (7) és (9) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
A július elsején hatályba lépő új hulladékgazdálkodási rendszerben ugyanazok szállítják el a hulladékot, aki korábban is tették, mivel a koncesszor MOHU Zrt. ugyanazokkal kötött szolgáltatói szerződést – mondta Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna adásában.
Újabb szabályozást szavazott meg az Európai Unió bizottsága, amelyben 2027-től az akkumulátorral rendelkező elektronikai cikkek olyan felépítéssel kell majd rendelkezzenek, ami lehetővé teszi a felhasználók számára a telepek egyszerű, akár otthoni cseréjét is – ezzel meghosszabbítva a készülékek élettartamát.
A fast fashion miatt kidobott – pontosabban el nem adott – ruhák elképesztő mennyisége gyűlt össze Chilében. A hulladéklerakóban lévő óriási ruhakupacokat már egy műhold képén is látni lehet az űrből. A lerakat nagy része olyan termékekből áll, melyeket a gyártók nem tudtak eladni Amerikában, Európában és Ázsiában, ezért ideszállították őket.
Az elmúlt napokban ismét környezetvédelmi aktivisták hajóztak három napon keresztül a Tisza-tó Tiszafüred és Tiszanána-Dinnyéshát közötti szakaszán. A 12 lelkes pethajós csapat összesen 200 részvevője naponta 400-500 zsák hulladékot szedett össze az ártéri erdőkből, a nádasokból és a tóparti hulladékszigetekről.
Kecskére bízták a káposztát azzal, hogy július 1-jétől a Mol Nyrt. leányvállalata gyakorolja az országos hulladékkezelés koncessziós jogát. A Mol az utoljára elérhető, 2021-es adatok alapján a gödi akkumulátorgyárat üzemeltető Samsung SDI Zrt. után az ország második legtöbb veszélyes hulladékot termelő vállalkozása volt. A magyar kormányzat szerint tehát a körforgásos gazdaság alapjainak megteremtésére az ország egyik legnagyobb szennyezője alkalmas. A G7 újságírója eredt a téma nyomába.
Az elhasználódott gumiabroncsokat októbertől ingyenesen lehet majd leadni, emellett a használt sütőolaj és a textilhulladék elkülönített gyűjtését is biztosítja a Mohu Mol Zrt. – idézi az MTI az Energiaügyi Minisztériumot.
A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágya árakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. A szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem tudjuk felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot. Megoldást jelenthetne, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanánk a szennyvíziszapból, de az EU is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét.
A Mol úgy nyerte el 35 évre a hulladékkoncessziót, hogy engedély sem kellett neki – írta a 24.hu a múlt héten. A mulasztásra a figyelmet felhívó cikk után jogszabály mondja ki: elég, ha az alvállalkozóknak van engedélyük.
1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.