Hírek téma szerint
"Mûanyag és mûanyag között is lényeges különbségek vannak. Némelyek teljesen veszélytelenek, mások viszont az emberi szervezetre káros anyagokat tartalmazhatnak, és az ezekben tárolt élelmiszer elfogyasztásával egészségkárosító hatásoknak tehetjük ki magunkat. Utánanéztünk, melyek a biztonságos és melyek a problémás mûanyagok." A TVE cikke.
Hány ember gyûjt szelektíven? Hogy áll a lakossági hulladék hasznosítása? Mennyi csomagolás kerül vissza a lakosságtól? Teljesül-e az EU által elvárt hasznosítási arány? Valahogy nem stimmelnek az adatok, amelyek vékony sugárban csordogálnak a minisztériumból és a koordináló szervezetektõl. Nekünk mindig más számok jönnek ki. Tessék kapaszkodni, becslések, spekulációk és számok következnek!
2006 tavasz.2006-ban másképp folytatódik a Tájsebészet. Célunk egy olyan Közhasznú Társaság* létrehozása, amely a partnerszervezetekkel közösen minden szükséges kompetenciát fel tud mutatni!
*A szervezeti forma még egyeztetés alatt.
Egy lapát, két lapát, három lapát homok, nem nagyon megrakva, csak úgy emberesen, zsupsz a zsákba. A zsák száját tartani kell, az a legjobb, ha a lapátolónak se nagyon le nem kell hajolnia, se nagyot nem kell emelnie – a zsákoló feladata, hogy a megfelelõ magasságban legyen. Még jobb, ha kissé kihajtja a szélét. Kézre vigyázni! Átlagosan tíz másodperc alatt lehet a három lapátnyi homokot a zsákba juttatni, akkor a zsákoló a többi közé teszi. Majd jön a markoló és a megfelelõ helyre szállítja a zsákokat.
Idén új fejezet indul a "Fogadj örökbe egy szemétdombot!" akció életében. A TV2 Napló csapatánál betelt a pohár, elegük lett a nevetségesen alacsony helyszíni bírságokból és az egyre gyarapodó szemétdombokból, ezért azt ígérik: keményebbek lesznek, mint eddig.
(57) rokkantnyugdíjas szeméttel teli kukáját, hogy azzal tiltakozzon a
polgármesteri hivatal elõtt.
Megkaptuk a Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszerrõl szóló, Hulladékból energia címû szakanyagot a csütörtöki székesfehérvári közgyûlésre. A sajtóközlemény azt sugallja, csoda van készülõben. Ám ismerve az elõzményeket, a címbõl és a szöveg alapos átolvasásából számunkra egészen más derült ki: netán egy Konzorcium fedõnevû ügynök akarja ránk sózni égetõmûvét.
(Budapest, 2006. március 27.) Az Európai Környezetvédelmi Iroda (az Európai Unióban mûködõ civil környezetvédelmi szervezetek legnagyobb szövetsége) és egy nemzeti környezetvédõ csoportokból alakult koalíció arra kéri a környezetvédelmi minisztereket, hogy megfontoltan döntsenek. Ha elutasítják azt a kezdeményezést, hogy a kommunális hulladékégetés tevékenységét ártalmatlanítás helyett hulladékhasznosításnak minõsítsék, akkor segíthetnek abban, hogy a hulladékégetési célból az EU új tagállamaiba irányuló hulladékszállítás megszûnjön. A környezetvédõ csoportok levélben fordultak az egyes országok szakértõihez, akik ezen a héten Brüsszelben találkoznak, hogy elõkészítsék azt a döntést, amit a Környezetvédelmi Tanács egy bizottsági rendelet ügyében a következõ hónapokban kíván meghozni.
Szavazásunk eredménye.
508 olvasónk nyilvánított véleményt.
Amikor évekkel ezelõtt a szomszéd komposztkeretet állított fel kertje sarkában, nagyon megörültem neki. Arra a lelkes megállapításra jutottam, hogy minden bizonnyal egy környezete iránt fogékony, érte tenni akaró ember költözött mellénk, aki nem a kényelmes "kidobom a kukába, a többi nem érdekes" elmélet híve, hanem inkább a "gyakorlatban is tenni szeretnék valamit a környezetemért, a kertemért" irányzat követõje. Idõvel a komposztkeretbe került ez meg az, kapott vizet, árnyékot, napot és meleget, kevergették vasvillával aztán az érett humuszt beásták az ágyások földjébe. A rendszer évek óta mûködik, most már ketten vagyunk a telepen...
4 helyi civil szervezet sajtóközleménye szerint a Holcim cementgyár nem válogat az eszközökben, hogy befolyásolja a hat településen a hulladékot égetõ cementgyár létesítésérõl szóló áprilisi népszavazás végeredményét. Iskoláknak kiírt rajzpályázat, 300 milliós pályázati alap jelenti a mézesmadzagot, a helyi népszavazás bírósági megtámadása, a helyi lakosokat becsmérlõ szavak, a civil szervezetek vezetõinek küldött kioktató, enyhén fenyegetõ levelek jelentik a Holcim igazi arcát!
Az esztergomi Hídlap március 21-ei számában jelent meg Pálovics Klára írása a Nyergesújfalura tervezett Holcim cementgyári hulladékégetõ kapcsán. Szuhi Attilát, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület programvezetõjét kérdezték: „Az új Holcim üzem naponta ötszáz nehéz- és tehergépjármûvel terhelné környékünk amúgy is rossz állapotban lévõ útjait. A legnagyobb gondokat a levegõ és az ivóvízbázis veszélyeztetése jelenti, az új üzem tovább növelné a környék jelenleg is katasztrofális porszennyezettségét, és további kockázatot jelentene – az Onyx esetébõl is okulva – a terület ivóvízkészletére”.
A teljes cikk elérhetõ: itt!