Hírek téma szerint
Még csak most kezdjük igazán megérteni, pontosan milyen hatással van a természetre az az elképesztő műanyagszennyezés, amivel sújtjuk a bolygót. Most például egy friss kutatás során a sirályok által lerakott tojásokban is találtak műanyagszármazékokat, ami azt jelenti, hogy az állat szervezetében tartósan jelen lehet a műanyag.
Tudta, hogy egy átlagos európai polgár évente 4,8 tonna hulladékot termel, melynek a jelentős része műanyagból készült csomagolóanyag? Hazánkban sem sokkal jobb a helyzet, Magyarországon csak műanyag csomagolásból 30,5 kg hulladék jut egy főre évente, és ennek csupán 27,5%-át dolgozzák fel újra.[1] A most induló Műanyagmentes Július erre a problémára hívja fel a figyelmet, és a kihíváshoz való csatlakozással mi magunk is tehetünk azért, hogy minél kevesebb műanyag kerüljön be a mindennapi használatba.
Tovább szigorodik az egyszer használatos műanyag termékekre vonatkozó szabályozás, írja az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye.
Az óceánokban felhalmozódott műanyaghulladékon utazva tesznek meg hatalmas távolságokat a betolakodó fajok, amelyek aztán súlyos fenyegetést jelenthetnek az őshonos állatokra és növényekre, ha megvetik lábukat egy-egy új területen.
Egyre elterjedtebb a környezettudatos szemlélet a háztartásokban. Leggyakrabban vécépapírt, papír zsebkendőt és háztartási papírtörlőt keresnek az üzlet polcain az emberek. A megkérdezettek 70 százaléka vallotta magát környezettudatosnak a felmérés szerint, vásárláskor fontos szempont számukra az újrahasznosítható csomagolás.
Több mint 5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a résztvevők a II. Tisza-tavi PET Kupán. A tizenegy csapat összesen 1222 zsák szeméttől tisztította meg a tavat és az ártéri erdőket.
Az elvitelre vásárolt élelmiszerek csomagolóanyaga és az italospalackok alkotják az óceánokban lévő műanyagszemét többségét egy spanyol kutatás szerint.
Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit; a magyar és az európai polgárok több mint 80 százaléka szerint az államnak a környezetszennyező cégekkel szemben határozottan fel kell lépnie – hívja fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet elemzése, amelyhez a Századvég szolgáltatott közvélemény-kutatási adatokat.
Az olyan online divatmárkák, mint az Asos vagy a Boohoo által árult ruhadarabok fele szűz, vagyis közvetlenül kőolajból származó műanyagból készül – számolt be a Guardian a Royal Society for Arts, Manufactures and Commerce (RSA) kutatásáról.
Az alábbi, európai szintű követelések megfogalmazásával azt szeretnénk elérni, hogy a döntéshozók bátor politikával és jogszabályokkal támogassák az újrahasználati rendszereket.
Olyan önkormányzatot képvisel, amely támogatja az újrahasználatot és törekszik a hulladékmentességre? Csatlakozzon más önkormányzatokhoz, és követeljék együtt az uniós szinten dolgozó döntéshozók és a vállalatok támogatását.
Nyílt levél, amely támogató önkormányzatok aláírására vár.
Az ukrán parlament egy hete fogadta el második, végleges formában azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja a műanyag szatyrok, zacskók forgalmazását az üzletekben, a gyógyszertárakban, valamint a vendéglátó és szolgáltató egységekben.
Egy új holland üzem újrahasznosítja az expandált polisztirol (EPS) bontási hulladékot, és annak adalékanyagát is kezeli.
A fűnyírás és locsolás terhei alól megváltást hozó műpázsitok egyre élethűbb alternatívát jelentnek, és a kereslet láthatóan Magyarországon is erősen felfutott az utóbbi időben, a nálunk fejlettebb piacokon azonban már azon gondolkodnak, hogy a környezeti terhelésük miatt egyenesen be kellene tiltani a használatukat.
Egyre egyértelműbb, hogy a jelenlegi, lineáris gazdasági modell fenntarthatatlan. Az EU számos olyan intézkedést fogadott el, amely ösztönzi az átállást a fenntarthatóbb, körforgásos gazdasági modellre. Ennek egyik fontos elve a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálása, sőt, a hulladékmentes, azaz a ’zero waste’ életmód. Mi a körforgásos gazdaság lényege, mi szükséges ahhoz, hogy az EU országai mielőbb erre a modellre váltsanak, és mit tehetünk mi magunk hulladékunk minimalizálásáért – ilyen kérdésekről beszélgettünk nemrégiben Bauer Zsolttal a Climate Reality Projecttől, Horváth Bálinttal, a Holland Nagykövetség szakértőjével és Tóth Andi bloggerrel.
Egy sor műanyag termék forgalomba hozását megtiltják, a rendelet megszegőit megbüntetik.
Néhány nap alatt 257 köbméter hulladékot szedett ki a Szamosból a vízügy hulladékmentesítő géplánca, az áradó Szamos a romániai vízgyűjtőről sodorta magával a szennyezést – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az M1 aktuális csatornán.
A térképhez az Állami Ökológiai Felügyelőség a nemzeti űrközpont segítségével méri fel a műanyagszennyezés gócpontjait a Kárpátaljai folyók teljes hosszán – írja a Mukachevo.net alapján a Kárpáthír.com.
Milyen lenne az ideális italcsomagolás? Számos termékről állítják a reklámok, hogy a csomagolóanyaga zöldebb, mint a másé. Sok gyártó az alumínium dobozra esküszik, hangsúlyozva annak végtelen újrahasznosíthatóságát. Más cégek az újrahasznosított alapanyagok arányának növelésével csábítanák magukhoz a környezettudatos fogyasztókat, sőt már a papírcsomagolást is zöld alternatívaként hirdetik. A hagyományos zöld megoldást, az újratöltést viszont a nagy cégek próbálják lehúzni azzal az indokkal, hogy a szállítás és a mosás energia- és vízigényes. Ebben a cikkben különböző vizsgálatokat és életciklus-elemzéseket vetünk össze, hogy kicsit rendet vágjunk a sok állítás között. Simon Gergely környezetkémikus írása.
Az életterünk megóvásáért – a felhalmozódó hulladékok negatív hatásainak csökkentése, megelőzése érdekében – fokozott intézkedésekre van szükség. Ezt szolgálja a környezetünkre és az emberi egészségre kiemelten veszélyes egyszer használatos műanyagok felhasználásának, az azokból keletkező hulladék mennyiségének a visszaszorítása, valamint a fenntartható, újrahasznosítható termékek alkalmazásának előtérbe helyezése, amit környezetvédelmi termékdíj is igyekszik ösztönözni.
Az Amerikai Vegyészeti Társaság (ACS) adatai szerint világszerte nagyjából 129 milliárd eldobható védőmaszkot használnak el havonta. Világjárvány és világharc – küzdelem a mindent elborító használt arcmaszkok ellen.
Várhatóan jövő héten véglegesíti a környezetvédelmi minisztérium a PET-palackok visszaváltását szabályozó határozattervezetet. Tánczos Barna miniszter néhány részletet is elárult a jogszabályról.
Konstanca városa az első Romániában, ahol a tömegközlekedés ellenértékét szelektíven gyűjtött hulladékkal lehet kiváltani – írja az Impact.ro. A tengerparti városban indul a “Váltsd meg a jegyed egy PET-palackkal” („Schimbă PET-ul cu biletul”,) kampány, amely keretében a városi tömegközlekedési eszközökön utazók PET-palackokkal vagy alumínium dobozokkal fizethetnek a jegyükért – írja a Transindex.
Magyarországon széles körben elterjedt nézet, hogy a szelektív hulladékgyűjtéssel érdemben tehetünk a klímaváltozás ellen. Egy korábbi felmérés szerint a magyarok 54 százaléka tartotta magáról, hogy személyesen tesz a klímaváltozás ellen, példaként messze a legtöbben a szelektív hulladékgyűjtést említették. Hasonló következtetés olvasható ki egy Eurobarométer-felmérésből vagy néhány ismert magyar nyilatkozatából is.
Hússzor annyi mikroműanyagot juttat a szervezetébe egy évben, aki csapvíz helyett kizárólag palackozott termékeket iszik. A magyar ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de a hazai folyók közül a Felső-Tisza nemzetközi összehasonlításban is súlyosan szennyezett, míg Budapestnél egy-egy pontminta adataiból az látszik, hogy ötödével emelkedik a szennyezés a város alatti szakaszon. A műanyagokkal együtt olyan egészségre káros adalékanyagok is megjelennek vizeinkben, amelyeknek a veszélyeire az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet – ezért még inkább aggasztó, hogy jelenleg sem rendszeres mérések, sem ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzés nem készül, ahogy nincs szó a szennyezés lehetséges mérsékléséről sem. A vízhálózatban használt anyagok, csövek kopása is szennyezőforrásnak tekintendő, ennek mértékéről sem ismerünk még átfogó hazai kutatást - olvasható a Másfélfok cikkében.