PET, aludoboz vagy üveg? Melyik italcsomagolás jobb a környezetnek?
Milyen lenne az ideális italcsomagolás? Számos termékről állítják a reklámok, hogy a csomagolóanyaga zöldebb, mint a másé. Sok gyártó az alumínium dobozra esküszik, hangsúlyozva annak végtelen újrahasznosíthatóságát. Más cégek az újrahasznosított alapanyagok arányának növelésével csábítanák magukhoz a környezettudatos fogyasztókat, sőt már a papírcsomagolást is zöld alternatívaként hirdetik. A hagyományos zöld megoldást, az újratöltést viszont a nagy cégek próbálják lehúzni azzal az indokkal, hogy a szállítás és a mosás energia- és vízigényes. Ebben a cikkben különböző vizsgálatokat és életciklus-elemzéseket vetünk össze, hogy kicsit rendet vágjunk a sok állítás között. Simon Gergely környezetkémikus írása.
Mióta a globális, mindenhová elérő műanyagszennyezéstől hangos a világsajtó és Fluor Tomitól David Attenborough-ig mindenki az eldobható műanyagok ellen szólal fel, a vállalatok is érzik a nyomást, hogy változtatniuk kell. Rengeteg innovatív megoldást láthatunk kisvállalkozásoktól, de sajnos a nagy cégek egyelőre a ‘business as usual’ szcenáriót követik: továbbra is az eldobhatót használó modell csinosítgatásánál és más zöldrefestő megoldásoknál maradnak.
Miben van a környezetbarát üdítő?
Magyarországon az elmúlt hónapokban lépten-nyomon találkozhattunk a Hell Energy termékcsoportja, a XIXO reklámjaival, amely alumíniumból készült dobozának környezetbarát mivoltát hangsúlyozza. A XIXO szénsavas italait február 1-től “legalább 75% újrahasznosított alumíniumból készült italdobozokba tölti” – hirdeti az italgyártó HELL ENERGY Magyarország Kft. Valóban jobb az alumínium, mint mondjuk a PET-palack?
Környezetvédelmi szempontból ez tényleg eggyel jobb, mintha új alut használnának, de sajnos az alapanyagot Nyugat Európából, – ahol már jól működik a hulladék visszagyűjtése – szerzik be. Emellett itthon továbbra sem gondoskodnak arról, hogy dobozaik vissza legyenek gyűjtve, és ezáltal javuljon a hazai – elkeserítően alacsony – 25-35% körüli aludoboz újrahasznosítási arány, és ne kerüljön a dobozok bő kétharmada lerakókra, folyópartokra, stb.
A Hell esete nem egyedi: a Coca-Cola továbbra is döntően a lakosokra hárítja a felelősséget és a szemetelőket hibáztatja a műanyagszennyezésért. Bár büszkén hirdeti, hogy az üdítő csomagolása 100%-ban újrahasznosítható, de ez a gyakorlatban nem jelenti azt, hogy bármi érdemlegeset is tennének hazánkban azért, hogy ténylegesen újra is legyen hasznosítva az eldobható csomagolásuk. Emellett az, hogy csökkentik a palackok súlyát, önmagában nem segít, hiszen a szennyezés, a környezeti kár inkább a darabszámmal és a felülettel van összefüggésben, nem pedig a súllyal. A darabszám pedig nem csökken, hanem nő, ráadásul az egyre vékonyabb palackok hasznosítása kedvezőtlenebb.
A világ legnagyobb eldobható műanyagcsomagolás-szennyezője, a Coca-Cola és több más nagy üdítőt forgalmazó cég régóta ígéri az újrahasznosítási arány egyre nagyobb növelését, de mindig egy távolabbi időpontra teszik a cél elérését. A cég utoljára 2030-ig hirdette meg Hulladékmentes Világ (World Without Waste) névre hallgató globális vállalását, amely szerint a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget gyűjt vissza, továbbá 50 százalékra növeli műanyag palackjai újrahasznosított alapanyag tartalmát 2030-ig.
Az újrahasznosított műanyag alapanyagra is ugyanaz áll, mint az alura: nyilván előrelépés a re-PET használata, de ettől még szintén nem fog nőni a hazai tragikus, 30% körüli PET hasznosítási arány és a hulladék kétharmada lerakókban, égetőben vagy a természetben végzi.
A teljes cikk a TVE honlapján ide kattintva olvasható.
