Világjárvány és világharc – küzdelem a mindent elborító használt arcmaszkok ellen.

A havi 129 milliárd védőmaszk kb. 3 millió kidobott maszkot jelent percenként. Ezek nagyobbik része mikronszálas műanyag, vagyis pont a legnagyobb problémát jelentő műanyagszennyezéshez járul hozzá.  A Dél-Dániai Egyetem kutatói szerint épp ezért a világnak be kéne látnia, hogy milyen környezeti fenyegetést jelentenek ezek a maszkok, és lépnie kell a katasztrófa megelőzéséért. A járvány alatt a maszkgyártás oly mértékben felfutott, hogy már a műanyagpalackokéval vetekszik. De míg a műanyagpalackokhoz mellékelnek utasítást, hogy hogyan kell szemétbe dobni azokat, a maszkokhoz ilyen nem jár. Vagyis sokkal gyakrabban kerülnek a vegyes hulladékba. Ami ez esetben kimondottan veszélyes, mert a maszkok, szemben az idővel mikroműanyaggá széteső palackokkal, eleve mikroszállas műanyagokból készülnek, vagyis a műanyaggöngyölegeknél és nejlonzacskóknál is gyorsabban és könnyebben bomlanak a teljes táplálékláncot szennyező mikroműanyaggá.

Mint azt korábban írtuk, a kutatók ezért azt ajánlják, hogy minden településen állítsanak fel külön maszkgyűjtő konténereket, hogy aztán az itt összegyűjtött maszkokat szigorúbb szabályok szerint kezeljék. Egyéni szinten pedig azt ajánlják, hogy inkább újrahasználható, mintsem eldobható maszkokat viseljünk. A Study Finds szerint tényleges megoldást viszont az jelentene, ha biológiailag lebomló anyagokból készülnének a védőmaszkok.

A polipropilénből készült maszkok használat után általában a kukákba, majd a szeméttelepekre kerülnek, esetleg elégetik őket. Találkozni velük azonban az utcákon, a folyókban és az óceánokban is, ahol fenyegetést jelentenek az állatvilágra – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A kutatók és a vállalatok is keresik a módját a használt arcmaszkok újrahasznosításának.

• Nagy-Britanniában számos kórház beszerezte a cardiffi székhelyű Thermal Compaction Group zúzó- és tömörítőgépét, amely kék színű táblákká olvasztja össze a védőruházatokat és a sebészeti maszkokat. A kapott anyagból egyebek között kerti székek és asztalok készülnek.
• Franciaországban az újrahasznosítással foglalkozó Tri-o et Greenwishes nevű vállalat havonta – 250 eurótól (87 ezer forint) kezdődő áron – begyűjti ügyfeleitől, majd egy hét karantén után két észak-franciaországi cég feldarabolja, fertőtleníti és kivonja belőlük a polipropilént, amelyből aztán autókárpit és egyéb műanyag autóalkatrész készül.
• Az amerikai New Jersey állambeli Trentonban működő TerraCycle speciális hulladéktárolókat kínál az eldobható maszkok számára 88 dollárért (25 ezer forint). A begyűjtött arcmaszkokat aztán a partnercégek műanyagszemcsékké alakítják. Ezeket eladják a különböző gyártóknak, amelyek egyebek között padokat és burkolatokat készítenek belőlük.
• A melbourne-i RMIT Egyetem kutatói szerint a fertőtlenített és feldarabolt arcmaszkok, valamint feldolgozott kőtörmelék elegyéből rugalmas és erős útépítési alapanyagot lehet előállítani. Hárommillió arcmaszkra van szükség egy kilométernyi úthoz. A szakemberek jelenleg partnereket keresnek egy próbaútszakasz megépítéséhez, és a maszkok cementben való használatát is vizsgálják.

Forrás: greenfo.hu

A kép forrása: hvg.hu