Hírek téma szerint
Bejut a ghánai táplálékláncba az Európából érkező, illegálisan hasznosított elektronikai hulladékból származó néhány igen veszélyes vegyi anyag - mutatták ki környezetvédők a nyugat-afrikai ország fővárosa, Accra egyik nyomornegyedéből származó tyúktojások vizsgálatából.
Azóta, hogy 2018 elején Kína kitiltotta a szétválogatatlan és megtisztítatlan műanyagszemét importját az országból, a lusta nyugati világ nem javított az újrafeldolgozási arányon: még mindig inkább elküldjük Ázsiába a hulladékunkat, hogy ott újra feldolgozzák azt, egy részüket pedig elégessék. A helyi üzemek persze engedély nélkül működnek, és környezetszennyezők.
Az értéktelennek ítélt mobilok nem szabad kidobni a kukába, helyette meg kell próbálkozni az elajándékozásukkal, ha pedig ez nem megy, akkor le kell adni azokat egy elektronikai eszközök feldolgozásával foglalkozó cégnek vagy gyűjtőhelyen. Az egyesült államokbeli The Wireless Alliance emellett most arra is felhívta a figyelmet, hogy a teljesen működőképes és használható készülékek esetében a leadás előtt deaktiválni kell az esetleges lopásvédelmi rendszereket.
A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i kampuszának munkatársai azt vizsgálták, hogy a műanyagtermékek milyen mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, majd megnézték, hogy milyen eszközökkel lehetne visszaszorítani az üvegházhatást okozó gázok hozzájuk kapcsolódó kibocsátását.
A közszolgáltatás körében gyűjtött hulladékmennyiség elmúlt években tapasztalható folyamatos növekedése a következő években is folytatódhat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) várakozása szerint.
A SzóKiMondóka és a Humusz Szövetség nevében fordulunk hozzátok. Eléggé nyilvánvaló, hogy ahogyan jelenleg használjuk erőforrásainkat, az nem fenntartható és hatalmas terhet ró a bolygóra, a saját és az utánunk jövő generációkra. Fontos felismernünk, hogy a mi generációnk mennyire érintett annak érdekében, hogy ne háríthassuk el magunktól a megoldásra való törekvést sem.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy végrehajtotta a körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2015-ben elindított 54 pontos cselekvési tervét. Ezek után három jogos kérdés merülhet fel az olvasóban: mi az a körforgásos gazdaság, megvalósult-e már ezek szerint Európában, és ha igen, akkor miért nem vettük észre? A kérdésekre azonban egyáltalán nem egyszerű válaszolni.
Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat szerdán az Európai Parlament (EP), amelyek értelmében 2021-től betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.
Egy kis faluban lakunk, ahol minden hónapban egyszer megjelenik egy kukásautó, és elviszi a sárga zsákba külön gyűjtött szelektív hulladékot a házunk elől, cserében pedig ott hagynak nekünk a kerítésre tűzve annyi üres zsákot, amennyi telit elvittek. Nemrég elkezdett motoszkálni bennem a kérdés: mi lesz ezekkel a zsákokkal, mi történik pontosan a szemetemmel és jól csináljuk-e a szelektálást a családdal úgy, ahogyan csináljuk?
A műanyag egy összefoglaló név, több száz féle anyagot tartalmaz. A műanyagböjt keretében most annak nézünk utána, mely típusokkal találkozhatunk a leggyakrabban, és mit érdemes róluk tudni.
Egy dél-olasz könyvesboltos azzal az ötlettel állt elő, hogy minden gyereknek ingyen könyvet ad cserébe egy PET-palackért és egy üdítős aludobozért. A hulladék utána megy a szelektív gyűjtőbe. Michele Gentile a pollai Ex Libris Café vezetője így szeretné ösztönözni a gyerekeket arra, hogy tegyenek valamit a környezetért.
Egyre többen szeretnének környezettudatosan élni, a hulladékmentes mozgalom napról napra több követőre talál. A Pulzus kutatása szerint sokan változtatnának mindennapi – például közlekedési, étkezési – szokásaikon a környezet érdekében, legalábbis ezt állítják. Hulladékgazdálkodási szempontból az államnak is sok tennivalója lenne, az újrahasznosításban még az EU átlag mögött járunk.
Az élelmiszer-pazarlás, angolul food waste, az utóbbi években népszerű fogalommá vált. A legtöbb szakértő a fogyasztók és a kereskedelem pazarló magatartásával foglalkozik, holott a fogyasztók után a második legtöbb veszteséget a feldolgozóipar termeli.
A hulladékkezelés korunk egyik legnagyobb problémája. A szeméttel foglalkozni utálatos dolog, mindemellett meg kell oldani a napi szinten keletkező mérhetetlen mennyiségű hulladék kezelését – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Éder Andrea, a STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. osztályvezetője, az Innovációs és Technológiai Minisztérium hulladékgazdálkodási tanácsadója.
Az egyik zöld mintaországnak tekintett Dániában a legtöbb az egy főre jutó kommunális hulladék, mely az EU-ban évről évre nő. A 2017-es uniós átlag 487 kg/fő. Ebben a mennyiségi rangsorban a lista végén vagyunk - de ez így jó.
A Magyar Természetvédők Szövetsége KörnyezetBarátok címmel háromfordulós környezeti nevelési vetélkedőt hírdet budapesti iskolák felső tagozatos diákjaiból álló csapatai számára. Végső jelentkezési határidő: 2019. február 4.
Egyre többet hallani a műanyagszennyezésről, hogy milyen méreteket ölt, és milyen negatív hatása van a környezetre, élőlényekre és egészségre. A hét elejére következzen néhány hír arról, hogy milyen kezdeményezések vannak világszerte a probléma megoldására.
Az állam 80 milliárd forintot szed be hulladéklerakási díj címén, mégsem sikerült kialakítania egy hatékony hulladékújrafeldolgozási rendszert. Erről is szó esett a Piac & Profit által rendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.
Amióta a ’60-as években megkezdődött a műanyagtárgyak tömegtermelése, civilizációnk műanyaghulladékának 90,5 százalékát sosem dolgozzák fel. Ez mind begyűjtésre vár. A holnap Bill Gates vagy Warren Buffettje lehet az, aki létrehozza és felfuttatja a körforgásos a hulladék-újrahasznosítás multinacionális cégeit. Szó szerint kincseken ülünk.