Hírek téma szerint
Egy kutatás szerint az anyák hozzáállása az egyik legfontosabb tényező abból a szempontból, hogy mennyire lesz tekintettel a környezetre egy fiatal felnőtt. Más tényezők is befolyásolják persze a fiatalok későbbi viselkedését a 12 évet felölelő tanulmány szerzői szerint, ez azonban az egyik legfontosabb komponens. A kutatásról az Association for Psychological Science számolt be.
Látványos változások történtek az elmúlt években a hulladékgazdálkodásban, de csak az intézkedések egy része volt sikeres, több jogszabályt mielőbb módosítani kell a szakmai képviselet vezetője szerint.
Megnyílt az első csomagolásmentes bolt Budapesten. A pici üzlet tulajdonosa túl van egy erősen veszteséges éven, de úgy döntött, nem adja fel: ugrott egy nagyot a sötétbe, és Piliscsabáról a fővárosba költöztette a boltját.
Világszerte több mint 1 millió ember követeli, hogy a világ legnagyobb vállalatai csökkentsék az egyszerhasználatos műanyagok gyártását.
Saját bevásárlótáskát használ a magyarok közel fele, több mint egyharmaduknak fontos, hogy az adott márka tesz-e a fenntarthatóságért, és – bevallása szerint – a lakosság közel kétharmada szelektíven gyűjti a hulladékot, derült ki a Nielsen 2018 áprilisában a Föld napja kapcsán végzett felméréséből.
Mengyán Eszter, a Holy Duck! blog alapítója egy évig nem vett ruhát, és túlélte. De vajon biztos ez a megoldás? Május 9-én a Zöld Kalandozások harmadik előadásán megtudhatjátok!
Hogy miért? 2013-ban ezen a napon omlott össze Dakkában, Banglades fővárosában egy nyolcemeletes ruhagyár, amely több ezer embert temetett maga alá. A tragédiában több mint 2500-an sérültek meg, és több mint 1134 ember halt meg.
Az európai háztartások és vállalkozások által termelt kommunális hulladéknak 2025-től legalább az 55 százalékát újra kell hasznosítani az Európai Parlament által elfogadott új tervezet értelmében, vagyis legalább ilyen arányban szelektíven kell majd gyűjteniük kommunális hulladékukat. A tervek szerint 2024-től a biológiailag lebomló hulladékokat, 2025-től pedig már a háztartási textilhulladékot is külön kell majd gyűjteni is.
Negatív hulladék kibocsátású vízitúrát szervezett április 22-én, a Föld Napján a Békatutaj Szabadidősport Egyesület a Tisza-tavon. A 68 aktivista meglehetősen tisztának találta a környezetet, de 33 zsáknyi szemét, egy raklap, egy vashordó és néhány gumiabroncs eltüntetésével sikerült tovább javítani a tó állapotát.
A Genfi-tóban lévő műanyaghulladékok nagy mennyiségű méreganyagot tartalmaznak – figyelmeztetnek svájci és brit kutatók a Frontiers in Environmental Science folyóiratban publikált tanulmányukban.
A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események a mezőgazdasági termelésre, ezáltal pedig az élelmiszerellátás biztonságára is hatással vannak, így az emberiségnek az elkövetkező évtizedekben számos ezzel kapcsolatos problémával kell majd szembenéznie. A megoldáshoz elengedhetetlen az innovatív termelési és tárolási technológiák kifejlesztése és a hatékonyság növelése, de amint arra az április 22-i Föld Napja is emlékeztet, igen sürgető lenne a túlfogyasztás és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása is.
Tudtad-e, hogy a valaha létezett összes műanyag fele az elmúlt 13 évben készült? És azt tudtad-e, hogy a műanyaggyártás mértéke egyre jobban növekszik, de csak 9%-át hasznosítják újra?
A Körkörös Gazdaság oldal a Föld Napja alkalmából vár fotókat és videókat, mert ahogy írják: "Kíváncsiak vagyunk arra, hogy ti mit tesztek környezetünkért, hogyan óvjátok természeti kincseinket, ezért április 22. éjfélig várják képeiteket, rövid videóitokat, melyeket a [email protected] e-mail címre küldhettek el számukra."
Olyan ez, mintha a korall üszkösödni kezdene. Méghozzá a plasztikhulladéktól. Pedig a korallok szén-dioxid-elnyelők, tehát kulcsfontosságúak klímajövőnk szempontjából.
Az óceán messze van, a magyar ember pedig tengeri szörnyeket úgyse eszik. Ettől függetlenül a műanyag hulladék nálunk is húsba vágó probléma.
Ki ne bosszankodott volna azon, hogy a csizmája csak fél szezont bírt ki, mert a cipzárja felmondta a szolgálatot? Vagy hogy a mobiltelefon kijelzője alig másfél évig húzza, és utána kénytelenek vagyunk új készüléket venni? Vagy hogy a szemüveget havonta kell visszavinni az optikushoz, hogy itt-ott javítgasson rajta? Ha pedig nem akarunk így járni, vásárlás előtt hetekig kell bújnunk a különféle weboldalakat és vásárlói véleményfórumokat, hogy rátaláljuk azt a terméket, ami ár/érték arányban elfogadhatónak tűnik. De még így is csak remélhetjük, hogy nem mi esünk bele a hibaszázalékba, és a tárgy kihúzza az optimális ideig.
Évente több mint 3 millió leselejtezett autóról nem tudják a hatóságok, hogy mi lesz a sorsuk.
Azt mindannyian tudjuk, hogy kutyánk után zacskóba kell szednünk a közterületen elhullajtott ürüléket, különben bírságot kockáztatunk meg. Környezettudatosságunkat ennél tágabban is értelmezhetjük az állattartás terén.
Óriási takarítóhajóval tisztítaná meg az óceánokat a nagy méretű műanyaghulladékoktól egy svájci vitorlázó-feltaláló.
2025-re a települési hulladéknak több mint felét újra kell hasznosítani, a cél 2030-ra 60%, 2035-re 65% lesz. A csomagolóanyagoknál 2030-ra 70%-os arányt kell elérni - ahol külön cél lesz a papírra és kartonra, műanyagra, üvegre és fára - a most elfogadott európai ajánláscsomag szerint.
A világ első számú vaníliaexportőre Madagaszkár. A vanília magas árfolyama miatt farmerek és bűnözők vetélkednek egymással, s az erdőket is irtják az ültetvények létesítése érdekében.
Akár már jövőre betilthatják Nagy-Britanniában a műanyag szívószálakat, koktélkeverőket és fülpiszkálókat, elsőként a világ országai közt.
Ettől hangos a sajtó: "megalkották a mutáns enzimet, ami lebontja a műanyagot". Akkor most hátradőlhetünk? Szerintünk nem kéne.
Sok állat a valódi táplálék helyett is inkább az emberek szemetével eszi magát halálra - írja a BBC. Nem csak ételnek látszik számukra a műanyag, de a szaga, tapintása és hangja is épp olyan.