Védené a magyar szemetet az állam
Egy friss rendeletmódosító javaslat szerint külföldtől csak akkor lehet hulladékot behozni tüzelőanyagként, ha elfogy Magyarország szemétkészlete.
Az országhatárt átlépő hulladékokra vonatkozó kormányrendelet tervezett módosítása szerint elsődlegesen a belföldön képződött hulladék előkezelésének maradékát kell hasznosítani az arra alkalmas hulladékégető művekben - írja a Magyar Idők.
Ez azt jelenti, hogy a begyűjtött háztartási, nem újrahasznosítható hulladék a Fővárosi Hulladékhasznosítóban, vagy a cementgyárakban hasznosul. Ez azonban eddig is így volt, mostantól viszont a belföldi kommunális hulladék ilyen módú hasznosítását előtérbe kell helyezni a külföldi importtal szemben.
A kormány honlapján közzétett tervezet egyes passzusai már október 1-jével, mások 2019 január elsejétől lépnek életbe.
forrás:
http://www.origo.hu/gazdasag/20180726-kevesebb-lesz-az-import-hulladek-e...
kép: costa, magyaridok.hu
A Humusz Szövetség állásfoglalása a kormányrendelet módosításával kapcsolatosan:
Üdvözlendő, hogy a közelség elvének megfelelően korlátozni kívánják a külföldről származó, energetikai hasznosításra szánt hulladékok behozatalát, valamint hogy az energetikai hasznosításra alkalmas és erre előkészített hazai hulladékok kezelésénél hazai meglévő égetési kapacitásokkal terveznek, és nem új égetőműveket, amely ellentétes volna a hulladékhierarchia által lefektetett hulladékkezelési célokkal, és hosszú távon akár túlkapacitást is eredményezhet.
Bár a KEHOP forrásoknak köszönhetően a tervezet számol a 19 12 10 és 19 12 12 azonosító kódú hulladék mennyiségének növekedésével, elsősorban olyan technológiai fejlesztésekre van szükség, amelyek az anyagában történő hasznosításra szánt hulladék mennyiségét növeli. Továbbá megfelelő lakossági szemléletformálási programokkal a szelektíven begyűjtött hulladék minősége javítható, ezzel csökkentve az energetikai hasznosítás szükségességét. Rengeteg olyan példát látni Európában, amely azt mutatja, hogy a szelektív gyűjtés arányának drasztikus növelésével sem növekszik az energetikai hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánt ún. maradék hulladék (residual waste) mennyisége.
Az előterjesztés megemlíti, hogy jelentős a hazai forrásból, de nem a közszolgáltatási körből származó energetikai hasznosításra alkalmas hulladékkal is számolni kell, amely hulladék típus konkrét meghatározását kérjük. Amennyiben a jogszabály módosítás célja az önellátás és közelség alapelveinek alkalmazásának hangsúlyozása, nem látjuk indokoltnak a fent említett, szintén belföldön képződött hulladékok megkülönböztetését a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körében keletkező hulladékoktól.
A kialakult helyzet elsődleges okaként a hazai létesítmények külföldről magasabb kezelési díjon átvett energetikailag hasznosítható hulladékot említi a tervezet, így kérdésként felmerül, hogy milyen támogatási rendszerrel kívánják az erőműveket kompenzálni a kieső bevételek miatt.
Bár közvetlenül az előterjesztéshez nem kapcsolódik, azonban szükséges lenne tisztán látni, hogy a hulladékok anyagában történő, valamint energetikai hasznosításának finanszírozása milyen arányban oszlik meg, ugyanis a 2018. évi Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervből ez nem derül ki pontosan. Mindenekelőtt az anyagában történő hasznosítását, ill. újrahasználatra való előkészítését kell a hulladékhierarchia szerint támogatni, és félő, hogy olyan hulladékok is energetikai hasznosításra kerülnek vagy fognak kerülni a jövőben, amelyek egy megfelelő finanszírozási rendszerrel újrafeldolgozhatóak lennének.
