Hírek téma szerint
Júliusban a Plastic Free July, nemzetközi mozgalomhoz csatlakozva a Felelős Gasztrohős Alapítvány a Humusz Szövetséggel és a Refillel közösen műanyagmentes életre buzdítja a lakosságot. Kezdésként a legnagyobb szennyezők közül, mint például a műanyagzacskó, csomagolóanyagok a teljes hónap során a PET palackoké lesz a főszerep. A kampányt egy Műanyagmentes Piknikkel indítják el a szervezetek, ahol a háztartásokban megtalálható műanyagok teljes szortimentjére kapunk tartós, környezetbarát alternatívát.
Tíz évig belülről figyelte egy fast fashion márka működését – előbb osztály-, majd áruházvezető volt, később tréningeket is vezetett. Nem azért váltott, mert megtudta, milyen komoly környezeti terhelése van a divatiparnak, de az élete úgy alakult, hogy ma már a ruhaszemét problémájával foglalkozik. Kovács-Kiss Krisztina és férje tavaly októberben hívták életre a használt ruhák gyűjtésével foglalkozó Sulizsák programot. Az ötlet Kriszti férjétől ered, de a program megálmodója és és megvalósítója ő lett. A Sulizsáknak az iskolai ruhagyűjtés mellett fontos része a környezeti nevelés is. Mengyán Eszter, a holyduck.hu szerkesztőjének interjúját olvashatjátok.
Csupán néhány száz méterre a Duna parttól, a békásmegyeri lakótelepen már öt éve működik a közösségi kert. Ez az együtt művelt kert levegőt tisztít, vegyszermentes zöldségeket ad, és közösséget is teremt.
Idén június 7-én tartotta civil szervezetek, vállalatok, kormányzati szereplők, valamint a média részvételével az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelmet a középpontba állító konferenciáját a Tesco. A rendezvénynek ezúttal Varsó adott otthont, a résztvevők pedig arra keresték a választ, hogy együttműködésekkel és hatékony partnerkapcsolatok kialakításával hogyan csökkenthető az élelmiszer-pazarlás mértéke – a termelők, kereskedők és a vásárlók közös elköteleződésével.
A brit Greenpeace szerint minden évben mintegy 1,3 milliárd fekete műanyag tálcát használnak az emberek az Egyesült Királyságban, melyek legtöbbje hulladéklerakóba kerül – írja a Metro.
A valós idejű termelés, logisztika és készletezés áramvonalasíthatja a vállalatok ellátási láncát. Ez leginkább a romlandó termékeket kezelő ágazatoknak jó hír, mint például az élelmiszeripar. A dolgok internetén egymással csatlakozó okos gépek és szenzorok csökkenteni fogják az élelmiszerek kidobását. A technológia bérelhető, nem feltétlenül kell megvenni.
Egy 16 éves holland fiú 2011-ben Görögországban nyaralt, és amit ott látott örökre megváltoztatta az életét. Búvárkodás közben arra lett figyelmes, hogy ahelyett, hogy a színes élővilágban gyönyörködne, egyre-másra kerülgeti a nejlonzacskókat, melyekből szinte a halaknál is több volt. Ez volt az az életreszóló „élmény”, ami miatt minden esély megvan arra, hogy a még mindig csak 23 éves fiú egyszer elnyerje „az óceánok megmentője” címet.
Manapság mindenki törekszik az energiahatékonyságra, és amikor valaki kiszámolja a házával kapcsolatos költségeket, rájön, hogy az elektromos áram és fűtés után következő legnagyobb költség a szennyvízelvezetésé. Ezt lehet jelentős mértékben, akár 50 százalékkal csökkenteni a komposztálóvécével. Aminek másik nagy előnye, hogy nem romlik el, szemben egy vízöblítéses vécével.
Az EU betiltja az egyszer használatos műanyagvillákat. Hurrá! Örülünk a hírnek, aztán elmegyünk a bevásárlóközpontba és megvesszük az egyenként csomagolt szenegáli paradicsomot. A National Geographic külön lapszámot szentel a műanyagszemét problémájának. Hurrá! Aztán beledugják a lapot egy (állítólag környezetbarát) műanyagfóliába. Én meg elmegyek sétálni a kutyákkal, aztán műanyag zacskóba teszem a kutyaszart. Hát tényleg ennyire hülyék vagyunk?
Milliónyi egyszer használatos műanyag doboz landol a kukában, pedig a hazai szabályozás engedékeny a saját dobozzal és a keep cuppal szemben. Éves szinten egy háztömbnyi szeméttől kímélnénk meg csak Budapestet, ha saját dobozban kérnénk az ebédet és hozzá a kávét.
Balit ökológiai katasztrófa sújtja: a tengerpartok erodálódnak, folyóinak fele kiszáradt, és egy szemétsáv veszi körbe az indonéziai szigetet. A hat kilométeren át húzódó szeméthalmot több száz munkás segítségével sikerült felszámolni: minden nap több száz tonnányi hulladékot gyűjtöttek be a partról, de miután a négymilliós lakosú szigetre évente hétmillió turista érkezik, nem valószínű, hogy tiszta tengerpartokon nyaralhatnak.
Jelenleg a kapszulás kávé az egyik legkörnyezetszennyezőbb luxus, amit megengedünk magunknak – ha a műanyagból és alumíniumból készült használt kapszula a kommunális hulladék közt landol.
A plasztik évszázadokig nem bomlik le, de az időjárás viszontagságainak köszönhetően hamar széttöredezik és szennyező anyaggá válik. A halak megeszik, így bekerül a táplálékláncba. De a csapvízben is kimutatható.
Nagyon kedvezően fogadták a fogyasztók, ezért a Heineken Hungária úgy döntött, folytatja a májusban indított, műanyagmentes poharakat népszerűsítő kampányát. A vállalat azt közölte, tapasztalataik és a cég friss kutatása szerint a magyarok 93 százaléka a lebomló csomagolást részesíti előnyben a műanyagokkal szemben, amiért hajlandók akár többet is fizetni.
Csaknem ötszörösére nőtt közel tíz év alatt környezetpusztító pálmaolaj mennyisége az üzemanyagokban egy uniós jogszabály hatására. Ne számítson megújuló energiaforrásnak a pálmaolajból készített üzemanyag.
A június 5-i világnap célja, hogy felhívja a társadalom minél szélesebb körének figyelmét a környezetszennyezés következményeire, az energiatakarékosság és a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználására, valamint a szemét- és hulladékképződés csökkentésére. Mindezek mellett kiemelt szerepet kap a fenntarthatóság eszméjének terjesztése is.
A szilárd sampon nem mai gyerek, már a nyolcvanas évek végén piacra került, és bár egyre többen használják, azért mégse tarolta le a flakonnal teli polcokat.
A
z Oxford University Press (OUP), az Oxford angol értelmező szótár kiadója a BBC Radio 2 által meghirdetett 500 Words (500 szó) elnevezésű versenyre beérkezett pályaműveket elemezve jutott arra, hogy az 5-13 éves korosztály írásaiban a műanyag szó előfordulási aránya növekedett a legjobban az előző évhez képest.
Hiába ez most az egyik legforrób téma, van ahol semmi nem zökkentheti ki az ügymenetet a megszokott kerékvágásból.
Belegondolt már valaha, mennyi műanyagot használ fölöslegesen, és dob ki napi szinten? Észre sem vesszük, de automatikusan hántjuk le a fóliát a kígyóuborkáról, vesszük ki műanyag védőréteges papírba csomagolt felvágottat a plusz zacskóból, öntjük át a rizst, tésztát zacskóból üvegtárolóba, tekerjük le a rendelt ételről a négyméteres „frissen” tartó fóliát, majd egy mozdulattal mennek is a kukába, vagy legjobb esetben felhasználjuk őket még egyszer.
Bele se gondolunk, hogy mennyi mindent dobunk ki a kukába, pedig a statisztikák szerint egy európai ember 1,3 kilogramm hulladékot termel egy nap.
Miközben a világ bizonyos pontjain éheznek, addig az Európai Unióban mintegy százmillió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. Egyre több szó esik arról, hogyan csökkenthetjük az élelmiszerek hulladékká válását. A témában felelős döntéshozók is felszólalnak, és hangsúlyozzák a tudatosságot az élelmiszerek felhasználásában, azonban ez az üzenet még nem ért el mindenhova – írja a hirado.hu.
Thaiföldon sódorott partra egy tlegyengült teknős, annyi műanyagszeméttel a gyomrában, hogy már a mesterséges táplálás sem mentette meg az életét. Nem ő az első.