Hírek téma szerint
A teagyártók a filteres teát, az élelmiszergyártók a csomagolást kezdik megújuló alapanyagokból gyártani. Hollandiában a világ első műanyagmentes élelmiszerboltja 700 terméket kínál, köztük joghurtot, húst és is, amiknél már eléggé megszoktuk, hogy plasztikba vannak csomagolva.
A Budapesten nemrég megnyílt, Piliscsabán már régebben működő csomagolásmentes bolt kitalálóját Kump Edina, a Hulladékmentes.hu weboldal írója kérdezte a boltról, terveiről. Az ő képes beszámolóját olvashatjátok.
Hazánkban ugyan egyelőre nem tapasztaljuk, de világviszonylatban évről évre nagyobb problémát okoz a megfelelő mennyiségű édesvíz hiánya. Ma naponta több mint nyolcszáz ötévesnél fiatalabb gyerek hal meg a szennyezett víznek és a higiénia hiányának betudható hasmenéses megbetegedések miatt a világon, Pápua Új-Guineán pedig az emberek napi jövedelmük felét költik ivóvízre.
Szép lassan rájövünk, hogy az élővilágot csúfító, felfoghatatlan mennyiségű műanyag hulladék nem csak azokra a fránya állatokra hat. Bekerült a körforgásba, és mikrószemcsék formájában visszatalál hozzánk.
Számtalan oka van annak, hogy egy-egy ruhadarabtól szeretnénk megválni. Mengyán Eszter, a Holy Duck blog szerzője járt utána, hogy hogy mit tehetünk megunt vagy soha nem is szeretett ruhadarabjainkkal?
“Örömmel jelenthetem, hogy a Föld nevű bolygó meg fog menekülni. Az más kérdés, hogy az emberiség megmarad-e.”
Miért és hogyan figyeljünk oda a húsfogyasztásra? A Kislábnyom.hu oldal gyűjtötte csokorba az érveket és a lehetséges megoldásokat.
Olyan picire őrlik a műanyagot a krillek, ami veszélybe sodorhatja az óceánok élővilágát. Az ausztráliai Griffith Egyetem professzora, Amanda Dawson a világon elsőként mutatta ki, hogy az Euphausia superba faj az emésztés révén képes fizikailag megváltoztatni a mikroműanyag-szemcséket.
Vizsgálatot kezdeményezett az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO), hogy felmérjék a palackozott ivóvizek potenciális kockázatait, miután egy friss tanulmányban megjelent, hogy nagy mennyiségű mikroszkopikus műanyag van a világ legkedveltebb palackos vizeinek, több mint 90 százalékában.
Az olcsó termékekre és magas forgalomra épülő modell magában hordozza a túlfogyasztást, ugyanis az alacsony minőségű ruhák gyorsabban tönkremennek, tehát folyamatosan új cuccokat kell vásárolni. Az instant ruháknak pedig jelentős hatása van a környezetre
Globálisan a felére kell csökkenteni a hús- és tejtermékek előállítását, valamint -fogyasztását 2050-re, hogy elkerülhetőek legyenek a földi életet veszélyeztető klímaválság katasztrofális hatásai, és tartani tudjuk a párizsi klímaegyezményben kijelölt célokat − állítja a Greenpeace új nemzetközi jelentésében.
Ha nem fékezzük meg a jelenleg uralkodó fogyasztási és termelési tendenciákat, akkor a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 52 százalékát a mezőgazdaság fogja adni a következő évtizedekben, melynek 70 százaléka a hús- és tejiparból származik.
Évente 4300 milliárd cigarettacsikket dobnak el az utcákon világszerte. A csikkek szétdobálása egyszerre pazarlás és környezetszennyezés. De mit is kezdhetnénk a környezetterhelő és nem túl szép csikkekkel? Egy ausztrál vállalkozás az útépítésnél látta meg a lehetőséget aszfalt alapanyagaként, de máshogyan is hasznosíthatók az eldobott csikkek.
A brit kormány elvetette az úgynevezett tejeskávéadó ötletét, amelyet az eldobható kávéspoharakra vetettek volna ki a hulladéktermelés visszaszorítása érdekében, mert úgy véli, hogy hatékonyabb megoldás, ha a kávézók inkább kedvezményeket adnak azoknak a vásárlóknak, akik saját bögrével érkeznek – írta a BBC News.
Saját forrásból új kemencét épít az orosházi O-I Manufacturing Magyarország Üvegipari Kft. Az új kemence építése alatt három hónapig szünetel a gyártás – és ezzel együtt az üveghulladék hasznosítása is. A gyár évente mintegy 110 ezer tonna fehér öblösüveget gyárt – jelentős részben a konzervipar részére. Ehhez az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint 2016-ban mintegy 17 800 t hulladék üveget használtak fel.
Korunk egyik legjelentősebb problémája a hulladékkeletkezés. Elég csak megnézni a kutatások eredményeit: csak Magyarországon nagyjából napi egy kilogramm szemetet termelünk fejenként, tehát egy három tagú családban több mint ezer kiló hulladék keletkezik egy év alatt. A közterületeken és munkahelyeken összegyűjtött szemét még mintegy 150 kilót tesz ki személyenként egy évben. Ezzel az a legnagyobb baj, hogy csak elenyésző részüket gyűjtjük szelektíven, így nagy többségük hulladéklerakókban végzi. Pedig manapság már számos megoldás van ezek újrahasznosítására, a dísztárgyaktól és kiegészítőktől kezdve a bútorokon és használati eszközökön át egészen a közlekedési eszközökig. Mutatjuk a legkreatívabb és legmeglepőbb ötleteket!
Az óceáni halak gyomrában műanyaghulladékot találtak, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában is.
Ahhoz, hogy környezettudatos fogyasztóvá, vásárlóvá válhassunk megfelelő információkkal kell rendelkeznünk a választási lehetőségekről, és felelősen kell választani ezek közül. A termékjelzések gyűjteménye segítséget nyújt abban, hogy könnyen tudjunk tájékozódni, ezáltal pedig jobban el tudunk igazodni a termékek és szolgáltatások hatalmas kínálata között. www.humusz.hu/termekjelzesek
A tengerbe jutó műanyaghulladék az Északi-sarkvidéket sem kíméli, a műanyag mikroszemcséi beépülnek a tenger jegébe, és a sarkkörön túli élővilágot is veszélyeztetik.
Legújabb akciójában a PET Kupa 4 hektáros Natura 2000-es ártéri erdőterületet tisztított meg a főként pillepalack hulladéktól. A Vásárosnamény és Tiszaszalka határában levő területen 3 nap alatt 1200 zsák szemetet gyűjtöttek össze, melyet egy ipari bálázógéppel 21 bálába préseltek össze. Emellett a PET Kupa szakemberei bejárták a Felső-Tisza 70 folyamkilométeres szakaszát, hogy felmérjék az ottani hulladékhelyzetet és ezzel előkészítsék a nyári környezetvédelmi, vízi versenyt.
Leginkább a megújuló energiákra szokták használni az alacsony karbontartalmú befektetés kifejezést. De a körforgásos gazdaság működését elősegítő hulladékfeldolgozók, a klímaerdők telepítése, és sok más minden is ebbe a kategóriába tartozik. A hosszútávú megtérülésre játszó nyugdíjalapok előszeretettel invesztálnak zöld befektetési célpontokba.
Ahogy az elmúlt több mint 10 évben, úgy március 24-én idén is lesz WWF Föld Órája. A szimbolikus 60 perces sötétség mellett azonban a világ legnagyobb önkéntes akciójának üzenete megújult: a kezdeményezés ezúttal a természeti értékekre hívja fel a figyelmet. A hazai főszervező, a WWF Magyarország izgalmas kihívást indított az esemény alkalmából.
A mai kamaszok életében jóval meghatározóbb a divat és az öltözködés, mint két-három évtizeddel ezelőtt. A fast fashion, azaz gyors(an változó) és olcsó idénydivat, évszakonként cserélteti a menő ruhatárra vágyó fiatalok szekrényének tartalmát, hatalmas terhet róva ezzel a környezetre, a ruhákat gyártó munkásokra… és a szülők pénztárcájára. A környezet-tudatossághoz, fenntartható életmódhoz hozzátartozik az is hogy, tudjuk, mit jelent az etikus divat; tisztában vagyunk vele, hogy mit hordunk; szembenézünk a ténnyel, hogy részesei vagyunk a divatfogyasztás okozta problémáknak és próbálunk ezen változtatni.
Beszélgessünk ezekről a problémákról a serdülő korosztállyal! A beszélgetések legfőbb célja , hogy a tinédzser korosztály is kritikus legyen a divatiparral szemben, vásárlás előtt járjon utána az adott márkának/terméknek, és ne vegyen olyan ruhaneműt, amelyért mások – a varrónők, az élővilág és a környezet, illetve az élhető bolygótól megfosztott jövő generációk - keményen megfizetnek.
Fali polc bőröndből készült már több is, mégis, ez az egy kicsit más most, mint a többi. Szerettem volna tenni bele egy kis extrát, egyrészt azért, hogy nekem is kihívást adjon egy újabb darab elkészítése, másrészt meg, hogy a használóit is kicsit megmozgassa, megviccelje - írja Erdős Anna, a cofferworks.com szerzője.