Hírek téma szerint
A Szabad Európa riportjából az is kiderül, mennyit számítana a hulladéktermelés szempontjából, ha Magyarország minden háztartása átállna zero waste, azaz hulladékmentes életmódra.
A Wastesavers (Szemétmentők) nevű társadalmi vállalkozás a newporti Városi Tanáccsal együttműködve egy hatékony és példaértékű hulladékgazdálkodási rendszert dolgozott ki, amely a megszokottól eltérően nem a hulladék mennyiségére, hanem minőségére fekteti a hangsúlyt.
A kriptovalutázás a magas energiaigénye és karbonlábnyoma miatt kifejezetten környezetpusztító pénzügyi befektetés, de van egy kevésbé ismert harmadik „zöld” probléma is vele: világszinten is meghatározó mennyiségű e-hulladékot termel. Hogy mennyit, azt most számszerűsítették először.
A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. Ez másfél emberöltőnyi idő. A pályázat nyertese élet és halál ura lesz egy egész iparágban, ugyanakkor mindig ott lebeg majd a feje fölött a milliárdos kötbérek réme. Az eljárást már megindították, remélhetőleg lassan kiderül, ki lesz a magyar szemétkirály.
A Népszavának maga a cég is megerősítette, hogy elindul a 35 éves koncesszióért zajló küzdelemben.
2025-től kötelező lesz külön gyűjtenünk a textilhulladékot, ám arra nincs megoldás, hogy a várhatóan a mostani mennyiség többszörösét kitevő használt ruhákkal mit lehet majd kezdeni. Az európaiak által már nem hordott ruhák sok esetben fejlődő országokban végzik, szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadóval, a régió egyik legnagyobb használtruha-nagykereskedőjének kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
A tesztelési fázisban lévő létesítmény csökkenti Ukrajna más országoktól való függését a nukleáris hulladék ártalmatlanításában.
A kormány harcot hirdetett az illegális hulladék ellen, önálló új hatóságot mégsem állított föl. A szankciók szigorúbbak lettek, de kérdés, mennyire sikerül élni velük. Lenne hol: az országban sokéves, hatalmas szemétdombok is akadnak.
A tűzoltóknak sikerült megfékezniük a lángokat.
Tömeges halpusztulást okozott Zólyombúcson (Budča) a Garam középső szakaszán (a Garam Esztergommal szemben ömlik a Dunába - a szerk.) egy biogázállomás kiömlött fermentációs hulladéka.
Tűz ütött ki a szeméttelepen, Nyíregyháza külterületén – közölte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Facebook-oldalán.
Tamási belterületén, a Vasút utcában található egy hulladékfeldolgozó telephely, ahol a feldolgozás sehogy sem akar elindulni, a kamionokkal felhalmozott szeméthegy viszont egyre nő. Lakossági jelzések alapján a katasztrófavédelem vizsgálatot tartott a telephelyen, és megállapította, hogy a helyiek megalapozottan tartanak a tűzveszélytől.
Május 9-től négy hulladékudvarban is bevezeti a vasárnapi nyitvatartást az FKF, és május 3-tól ismét megnyíltak a Szemléletformáló és Újrahasználati Központok is.
Pasig, Klang, Ulhas, Tullahan – a világ óceánjaiba legtöbb műanyagszemetet öntő folyók neve keveseknek mond bármit. Egy friss kutatás azonban arra jutott, hogy szemben a világ nagy folyamaival, amiket korábban mindenki a legnagyobb szennyezőnek gondolt, ezek a kisebb kelet-ázsiai folyók jelentik az igazán nagy veszélyt az óceánokra és azok élővilágára.
Romániából percenként legalább 50-70 PET-palack úszik át Magyarországra a Tiszán és a Szamoson. A Máramaros megyei tanács alelnöke szerint mozgó gátakat kellene létrehozni a két folyón, amelyek legalább fenntartanák a vízbe dobott hulladékok egy részét.
Évente több milliónyi műanyagpalack úszik le a Tiszán. A háztartási hulladék részben a szemétszállítás hiányaként kerül a folyóba Kárpátalján – derül ki Ljasuk Dimitry ukrán-magyar gyökerekkel rendelkező természetfilmes A Tisza nevében című filmjéből.
Kárpátalján a Tisza jó kétszáz kilométert kanyarog, mire a magyar határhoz ér. Ennél azonban sokkal nagyobb az a terület, ahonnan mellékfolyóival együtt nemcsak a vizet hozza a hegyekből, hanem a lakossági hulladékot is. A helyzet megoldása nem csak a háztartásokon múlik, sok helyen egyszerűen nincs megoldva a szervezett hulladékgyűjtés, a folyók mentén élőknek nincs sok választásuk: elássák, elégetik vagy spontán hulladéklerakókba rakják, amelyek gyakran a Tisza árterében vannak, így a folyó az áradással magával viszi a hulladékot. Ez még a legálisan számon tartott lerakóknál is előfordul. Az egyéni környezettudatosság nem elég a megoldáshoz, bár vannak, akik a szemétárral szemben küzdve foglalkoznak szelektív hulladékgyűjtéssel, ezzel is csökkentve a környezeti károkat. Valójában az emberek nem tesznek mást a hulladékkal, mint amit mindig is tettek. Csakhogy a műanyagok megjelenésével, a szennyezőanyagok növekedésével már nem lehet úgy kezelni a szemetet, ahogy a szervesanyagokkal lehetett. Sem elásni, sem elégetni nem lenne szabad, de nem lehet elintézni azzal sem, amivel évszázadokon el lehetett, azaz, hogy „a Tisza elviszi”.
A MÁV elszállította a hulladékot az illegális szemétlerakás szempontjából országosan is az egyik legfertőzöttebb területének számító helyszínről – közölte a MÁV az MTI-vel.
Egyelőre finoman szólva kusza a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervének hulladékhasznosításra vonatkozó végrehajtása.
Országos tavaszi nagytakarítás indul, az erdők-mezők megtisztítására hív az Aktív Magyarország, hogy a pandémia alatt megsokasodott hulladéktól megtisztítsák a természetet – közölte az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda az MTI-vel.
Az űrszemét eltávolítására létrehozott eszközt is pályára állított a március 22-én útnak indult Szojuz űrhajó.
Az elemzés a hazai hulladékhelyzetet mutatja be nemzetközi összevetésben. A hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra az európai uniós támogatásoknak köszönhetően sokat fejlődött, mégis a hulladékkérdés környezetbarát, mai divatos szóval élve fenntartható kezelésétől még távol állunk. Milyen okok állnak ennek hátterében?
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) publikus felületén immár az adatszolgáltatók 2019. évi jelentései és az azokból összeállított országos aggregált adatok is elérhetőek az adatszolgáltatások ellenőrzése, hiánypótoltatása és összesítése után.