A skandináv országoknak is jelentősen növelniük kell az újrahasznosítást

  • 2019. augusztus 15.
  • Csilla

Az EU módosított újrahasznosítási célkitűzéseinek eléréséhez a skandináv országoknak jelentősen növelniük kell az újrahasznosítást, annak ellenére, hogy Európa legfejlettebb és legalaposabban kidolgozott hulladékgazdálkodási rendszerei közül több ebben a térségben található.

A skandináv országok Eurostat felé bejelentett újrahasznosítási rátáját vizsgálva kiderült, hogy 16-32% közötti növekedésre van szükség ahhoz, hogy az új EU célkitűzést, a 65 százalékot 2035-re teljesíteni lehessen. Ez a távolság még nagyobb lesz, ha a beszámolókat az EU új, szigorúbb jelentéstételi szabályaihoz igazítják majd. Az adatok a jelenlegi skandináv szabályozói keretek, valamint a politikák hulladékmegelőzésre és újrahasznosításra gyakorolt hatásának elemzésén alapulnak.

A vizsgálatot az NWG, a skandináv tanács hulladékügyi csoportja rendelte meg, amely mostmár a Nordic Working Group for the Circular Economy, a körforgásos gazdasággal foglalkozó skandináv munkacsoport és a svéd EPA (környezetvédelmi ügynökség) része. A cél az volt, hogy jobban érthető legyen a meglévő politikák háztartási hulladékra gyakorolt hatása. Az elemzésből kiderült, hogy a meglévő politikák ellenére jelentős változtatásokra lesz szükség ahhoz, hogy a régió teljesítse az EU célkitűzéseit.

Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország és Izland politikáinak részletes elemzéséből kiviláglott, hogy az újrahasznosítási ráták alakulására jelentős pozitív hatással volt a fémdobozok betéti rendszerének (DRS) és a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszerek bevezetése, valamint az éghető és a biológiailag lebomló hulladék lerakásának tilalma.

A felmérésből azonban az is látszik, hogy a meglévő politikák sikere ellenére valamennyi országnak jelentős változtatásokat kell eszközölnie a régióban ahhoz, hogy az EU átdolgozott hulladékirányelveinek célkitűzéseit teljesíteni tudják. Különösen az égetés (és Izlandon a hulladéklerakás) felől kell jelentős elmozdulást elérni az újrahasznosítás felé.

A jelentés több változtatást is javasol ehhez. A főbb lépések között szerepel a háztartásokat és vállalkozásokat célzó, újrahasznosítási célt szolgáló hulladékgyűjtési rendszer lefedettségének növelése, csakúgy, mint a hulladékgazdálkodási politikák reformja, hogy további adózási intézkedések lehetőségeit is kihasználják.

Ezeket a lépéseket új (biohulladék- és újrahasznosítási) infrastruktúra kiépítése támogatná, valamint az emberek magatartását befolyásoló intézkedések szélesebb köre. A jelentés azt is megállapította, hogy az újrahasznosítási célkitűzések eléréséhez az újrahasznosítást gazdasági szempontból is vonzóbbá kell tenni (vagy más politikák kell, hogy kedvezően támogassák azt).

A vezető tanácsadó, Camilla Durrant elmondta:

-       A 2018-as körforgásos gazdasági csomag jelentős változtatásokat eszközölt több jelentős EU irányelvben. Nagyszerű látni, hogy a skandináv régió arra összpontosított, hogy a valódi körforgásos gazdaság felé mozduljon el. A jelentésből látszik, hogy ezen országok közös kihívásokkal néznek szembe, és a köztük lévő különbségek ellenére a mostani kiváló alkalom a régió számára, hogy az együttműködést felgyorsítva lényegi változást érjen el.

Az “A skandináv szabályozói keret, valamint annak hulladékmegelőzésre és újrahasznosításra gyakorolt hatása a régióban” című jelentés angol nyelven itt letölthető.

 

Forrás: https://www.eunomia.co.uk/nordic-region-must-increase-recycling-report-f...
Fordította: Vigh Krisztina