A COVID-19 utáni világ lehetőségei - BFFP nyílt levél

  • 2020. május 27.
  • Gyuri

Immár magyarul is olvasható a Break Free From Plastic nyílt levele, amely a COVID-19 járványra reagál egy rugalmasabb gazdaság megteremtését sürgetve, a műanyagszennyezettség által előidézett válság közepette.

 

Brüsszel, 2020. április 24

 

NYÍLT LEVÉL

 

Az Európai Bizottságnak:

Elnök, Ursula von der Leyen asszony
Frans Timmermans ügyvezető alelnök
Belső piaci biztos, Mr. Thierry Breton
Egészségügyi és élelmiszerbiztonsági biztos, Stella Kyriakides
Környezetvédelmi biztos, Mr.Virginijus Sinkevičius

 Az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek

 Az állam- és kormányfőknek

 Az Európai Parlament elnökének, David Sassolinak

 

 

Tárgy: A COVID-19 utáni világ - tartós megoldások serkentése és támogatása  egy rugalmasabb gazdaság megteremtése érdekében, a műanyag szennyezettség által előidézett válság közepette

 

  

Tisztelt von der Leyen asszony,

Tisztelt Timmermans úr,

Tisztelt Breton úr, Kyriakides asszony, és Sinkevičius úr,

Tisztelt Michel úr,

Tisztelt Sassoli úr,

Tisztelt állam- és kormányfők,

 

A világ népességének több mint a fele bezárkózott, hogy gátat szabjon a koronavírus világjárvány terjedésének, és a vezetők drasztikus intézkedéseket hoztak az emberi életek megmentése érdekében. Vajon hasonlóan merész lépéseket tesznek-e a COVID-19 utáni világ kialakítására is, biztosítják-e a bolygó ellenálló képességét és az élet védelmét szolgáló alapvető gazdasági tevékenységek előmozdítását?

A világjárvány okozta félelmek kihasználásával a nagyipar kegyetlenül hamis egészségügyi üzeneteket küld a döntéshozóknak és a nyilvánosságnak. Az Egyesült Államokban az ipar által vezetett Bag the Ban kezdeményezés agresszív módon visszaszorítja a műanyag zacskók betiltását az ország egész területén, míg Brüsszelben az európai műanyag-feldolgozók annyira merészek voltak, hogy felszólították a döntéshozókat az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv átdolgozására vagy elhalasztására - mindkettő esetben azt állítva, hogy a műanyag az igazán higiénikus megoldás.

Ezek az állítások tudományosan megalapozatlanok. Valójában a nemrégiben közzétett tanulmányok[1] azt mutatják, hogy a vírus akár négy napig is túlélhet a műanyag felületeken, ami a leghosszabb az összes vizsgált anyag közül. A műanyag csomagolás, amelyet az ipar biztonságosnak és higiénikusnak tekint, sok veszélyes vegyi anyagot tartalmaz, amelyek bekerülhetnek a csomagolt élelmiszerekbe és italokba[2], és végül a testünkbe. A kutatók több ilyen vegyszert veszélyesnek tekintenek a belső elválasztású mirigyekre, és káros hatással lehetnek az általános egészségi állapotunkra, betegségekhez vezethetnek, legyengitve a immunrendszerünket[3].

A petrolkémiai ipar támogatását élvező egyszer használatos műanyagok és az eldobható használati eszközökre hagyatkozó életmód azon társadalmi igazságtalanságok középpontjában állnak, amelyről a COVID-19 lerántotta a leplet. A járvány a társadalmi és környezeti hibáink táptalaján virágzik. Ahol petrolkémiai üzem működik, a lakosság betegségekben és magasabb halálozási rátában szenved a levegő, föld és víz szennyezettsége miatt. Például Louisiana-ban a levegőminőség romlik - és ahol az emberek szenvednek a szennyeződésektől, hajlamosabbak lesznek a fertőző betegségekre, mint amilyen a COVID-19. Az erősen iparosodott helyeken, például Kínában a Vuhan régióban vagy Olaszország északi részén, a közösségek viselik a szennyezés és a  túlzott fogyasztás következményeit, a betegségek árán és a szeretteik elvesztésével. Ugyanakkor a petrolkémiai társaságok, amelyek ezt a szörnyű helyzetet okozzák a közösségek számára, szégyenteljesen használják a pandémiát, hogy magukról zöld képet mutassanak. Az Ineos, Európa vezető műanyag gyártója fennhangon fényezi a kéztisztítószer-gyártását és a teljesen átformálja  a média által róla festett képet.

A déli országokban, ahol a műanyagmentes mozgalom (Break Free From Plastic movement) gyökerezik, a COVID-19 rávilágít a multinacionális cégek által elkövetett igazságtalanság egy másik formájára, nevezetesen egyre növekvő mennyiségű egyszer használatos és eldobható műanyagot dobnak piacra. A hulladékgazdálkodás élvonalában dolgozó egyének és családok ma nagyon magas kockázatot viselnek a vírussal szemben, mivel nagyon kevés védelemmel és támogatással ők azok, akik elvégzik az egyre növekvő mennyiségű, létfontosságú hulladékbegyűjtési és -kezelési feladatokat a városokban. Az eldobható műanyagok gyártásával az ipar egyszerűen áthárítja a szennyező termékek kezelésének terheit a hulladékkezelő munkavállalókra és a helyi közösségekre. Ez tovább nem folytatható.

A COVID-19 tükrözi és felnagyítja a meglévő problémáinkat. Nem szabad engednünk a műanyagipar igényeinek, ami miatt a közösségek szenvednek szerte a világon. Az elszigetelődés jó időszak arra, hogy újragondoljuk és átalakítsuk életmódunkat és fogyasztási szokásainkat, hogy a közösségek és a környezet javát szolgáló rendszerszintű változást végre lehessen hajtani.

Például a “termelőtől az asztalig” (Farm to Fork) kezdeményezések lehetővé teszik a rövid ellátási láncok létrehozását, és ezáltal az erős lábakon álló ökoszisztémák kialakítását, valamint a megbízható élelmiszer-előállítást és elosztást. Az élelmiszer-ellátási lánc annyira nagy távolságokat hálóz be, hogy az élelmiszerek a föld egyik sarkából a másikba repülnek, hatalmas szén-dioxid-lábnyommal, rengeteg túlcsomagolással és vegyianyag-felhasználással minden lépésben. A helyben előállított áruknak viszont alacsonyabb a szén-dioxid terhelése, és könnyebben bekapcsolhatók az újrafelhasználási és javítási rendszerekbe, ezáltal ösztönözve a körforgásos gazdaságot és a szakosodott kkv-k új hálózatát.

Az EU-nak és a tagállamoknak ösztönözniük kell a beruházásokat az olyan vállalkozásokba, amelyek átalakítják a termékeket és a termelőrendszereket, és rugalmasabban reagáló gazdaságot és környezetet építenek fel. Az új, hulladék nélküli üzleti modellek új helyi munkahelyeket teremtenek, miközben megoldják az egyszer használatos műanyagok kérdését. Még kihasználatlan piaci rés tátong az újrahasználattal és újratöltéssel kapcsolatos új szolgáltatások számára, az ételektől és italoktól kezdve a háztartási tisztítószerekig és ápolószerekig.

A hulladékkeletkezés megelőzése érdekében a fogyasztók és a munkavállalók számára egyaránt biztonságos újrafelhasználási rendszereknek norma szintűvé kell alakulniuk. Az EU-nak és a tagállamoknak be kell fektetniük a szükséges infrastruktúrába és rendszerekbe, például a betétdíjas rendszerek fejlesztésébe és bővítésébe. A fém ételhordó dobozokat például először Indiában, Mumbaiban kezdték használni: napi 200.000 ételkiszállításra, újrafelhasználható rozsdamentes acél ételhordó dobozban. A modell nemrégiben eljutott Belgiumba és az Egyesült Királyságba. Évente több mint 1,5 tonna élelmiszer-csomagolási hulladékot takarítanak meg. Hasonlóképpen a Recup, amely egy megoldás az újrafelhasználható csészékre, több mint 4.000 értékesítési pontot számol Németországban, folyamatosan növekszik és terjeszkedik a szomszédos országokba. A kormányoknak továbbra is szorgalmazniuk kell a változásokat ösztönző jogszabályokat, ideértve az ambiciózus szabályozás elfogadását az egyszer használatos műanyagok drasztikus csökkentése, valamint a fenntartható, méreganyag-mentes termékek és az újrafelhasználó rendszerek támogatása érdekében.

Számos tőkeigényes ipar, például a petrolkémiai és a műanyagipar - amelyeknek már eleve vészjósló volt a jövedelmezőségi előrejelzése - most a COVID-19 utáni támogatásokért lobbizik a kormánynál,  adósságmentességet kér, vagy a meglévő környezetvédelmi előírások megszüntetését kérvényezi. A politikai döntéshozók felelőssége annak biztosítása, hogy az ösztönző csomagok azoknak a társaságoknak és vállalkozóknak a hasznát szolgálják, amelyek lehetővé teszik a váltást a helyi, méreganyag-mentes, körforgásos gazdaságra, és nem támogatják azokat a rendszereket, amelyek önmagukban nem képesek fenntarthatóan működni, vagy csak az egészség és a környezet károsítása mellett tudnak fennmaradni. Ha az adófizetők nehezen megkeresett pénzét a társaságok megmentésére használják fel, akkor elsőbbséget kell élveznie azoknak a vállalkozásoknak, amelyek közép- és hosszú távon gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból életképesek.

A koronavírus világjárvány megmutatta nekünk, hogy mennyire erősek a társadalmi kötelékek, és hogy erős politikai akarat mellett a vezetők nagyon rövid idő alatt komoly és hatékony intézkedéseket tehetnek az emberi élet védelme érdekében. Európa vezető szerepet játszik a műanyag-szennyezés problémáinak megoldására

és kezelésére irányuló jogszabályok elfogadásában. Itt az ideje, hogy a történelmi döntés meghozatalával megőrizze és megvédje ezt a hagyatékot, amelyet az ipar folyamatosan megkísérel gyengíteni vagy enyhíteni. Továbbá felszólítjuk az EU intézményeit, valamint az EU állam- és kormányfõit, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket és teremtsék elő a finanszírozást egy emberségesebb, igazságosabb és ellenállóbb társadalom kollektív kiépítésének ösztönzése érdekében, amelynek középpontjában az emberek és a bolygó jóléte áll.

 

 

Tisztelettel,

 

 

Delphine Levi Alvares

European coordinator

Break Free From Plastic

 

Von Hernandez 

Global coordinator

Break Free From Plastic

 

A #BreakFreeFromPlastic egy globális mozgalom, amely egy műanyagszennyezés-mentes jövőért küzd. 2016-os megalakulása óta közel 1.900 szervezet csatlakozott hozzá szerte a világból, az egyszer hasnzálatos műanyagok visszaszorítását és a tartós megoldások progpagálását követelve. Csak Európában 90 szervezet dolgozik aktívan, több mint 30 országot képviselve. Ezek a szervezetek olyan közös értékek mentén szerveződnek, mint a környezetvédelem és a társadalmi igazságosság, ami a közösségeikben végzett munkájuk során is iránytűként szolgál, és globálisan is egységbe szervezi őket. Jelentkezz te is a www.breakfreefromplastic.org oldalon.

 

Fordította: Bentamra Csaba

 

[Szerkesztői megjegyzés: Sajnos a politikai és műanyagipari lobbi hatása hazánkban is érezteti a hatását. Ez világosan megmutatkozott például, amikor a kormány visszavonta a saját javaslatát az egyszer használatos műanyagok betiltásáról.]

 

Aláíró #BreakFreeFromPlastic tagok:

Aotearoa Plastic Pollution Alliance

Asian Center for Environmental Health

Asociación Retorna

Carbon Market Watch

Centre for Environment Justice and Development

Centre for Earth Works (CFEW)

Centre for Human Rights & Governance

Centre for Zero Waste & Development

CESTA FOE El Salvador

CIEL

City To Sea

Common Seas

Društvo Ekologi brez meja

Ecological Waste Coalition of the Philippines (Ecowaste Coalition)

ECOS

Environmental association Za Zemiata

European Environmental Bureau

Food & Water Action Europe

Friends of the Baltic

Friends of the Earth

Friends of the Earth Cyprus

Friends of the Earth Scotland

Front Commun pour la Protection de l'Environnement et des Espaces Protégés (FCPEEP)

GAIA

GAIA Africa

Gallifrey Foundation

GLOBAL 2000

Greenpeace

GroundWork

Health and Environment Alliance (HEAL)

Health and Environment Justice Support (HEJSupport)

Heirs To Our Oceans

Health Care Without Harm (Europe)

Humusz Waste Prevention Alliance

Inland Ocean Coalition

Massey University Political Ecology Research Centre

Microplastic Research Group

Nipe Fagio

O.ZERO

OceanCare

Pan African Vision For The Environment (PAVE)

Peak Plastic Foundation

Plastic Change

Plastic Free Ibiza & Formenetera

Plastic Free Seas

Plastic Soup Surfer

Plastic Soup Foundation

Polish Zero Waste Association

Recycling Netwerk Benelux

Retorna

Sciaena

SEAS AT RISK

Society for Earth (TNZ)

Surfrider Foundation Europe

Sustainable Research and Action for Environmental Development

Taller Ecologista

Tearfund

Trash Hero World

Voice Ireland/Sick Of Plastic

VOICE of Irish Concern for the Environment

VsI "Ziedine ekonomika”

WECF International

Zelena akcija / FoE Croatia

ZERO - Association for the Sustainability of the Earth System

Zero Waste Alliance Ukraine

Zero Waste Europe

Zero Waste France

Zero Waste Kharkiv

Zero Waste Lviv

Zero Zbel

 

[1] Dr. van Doremalen, Mr. Bushmaker, and Mr. Morris, Aerosol and surface stability of SARS-CoV-2 as compared with SARS-CoV-1. N Engl J Med. 2020; (published online March 17.) DOI:10.1056/NEJMc2004973
Alex W H Chin, Julie T S Chu, Mahen R A Perera, Kenrie P Y Hui, Hui-Ling Yen, Michael C W Chan, Malik Peiris, *Leo L M Poon, Stability of SARS-CoV-2 in different environmental conditions. The Lancet. 2020; (published April 2, 2020) DOI: 10.1016/ S2666-5247(20)30003-3

[2] Muncke, J., Andersson, A., Backhaus, T. et al. Impacts of food contact chemicals on human health: a consensus statement. Environ Health 19, 25 (2020) https://ehjournal.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12940-020-0572-5

[3] How toxic chemicals contribute to COVID-19 deaths, Frederick vom Saal, Aly Cohen, Environmental Health News (2020) https://www.ehn.org/toxic-chemicals-coronavirus-2645713170.html