Vállalkozók

Pepó Pál botrányos tevékenysége után öt hónapig sokkal békésebb idõszak köszöntött be a környezetvédelem irányításában. Ligetvári Ferencet elfogadta a környezetvédõ mozgalom, de erõsen beletenyerelt egyes kisgazda körök érdekeibe. A Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) háza táján "túlzásba vitte a rendcsinálást" (lehet ilyet?!), ezért távoznia kellett. Az új miniszter, Turi-Kovács Béla, alapvetõen szimpatikusan lépett fel, azóta a HuMuSz-vezérkart személyesen is fogadta. Várjuk a további vizsgálatot, de még jobban a szakmai munkát!

Szinte képtelenség átfogó képet nyújtani a mai magyar veszélyes hulladék helyzetről. A legnagyobb baj, hogy nincsenek aktuális adatok, ha vannak is, mi nem nagyon férünk hozzá. Kevés kiadvány jelent meg, ami ezzel foglalkozna, főleg csak egy 1994-es KTM kiadványra és egy színes ábrás leporellóra hagyatkozhatunk (az ábrákat is onnan csórtuk).

Néhány hét múlva nemzeti delegációk utaznak Kazahsztánba egy konferenciára, hogy számot adjanak arról, hogy mit tud országuk felmutatni az Aarhusi Egyezmény végrehajtása terén. Állítólag egyedül Magyarország visz két párhuzamos jelentést az egyezményt aláíró nemzetek közül, egy hivatalos államit és egy alternatív civilt. Ez utóbbit a zöld mozgalmak szövegezték.

Más években is így van, hiszen a karácsonyi hisztériakeltés hatására ilyenkor éri el csúcspontját a karácsonyi hisztéria, de most még előrébb vagyunk: a fenti szlogennel (illetve hogy „mindig olcsó!”) robbant be a Lidl nevű piaci tényező. És persze be is jön neki, hiszen egymás sarkát taposva tolonganak a megnyitón polgártársaink, mert ma olcsóbb, mint tegnap, itt olcsóbb, mint bárhol, bármi.

A környezetvédelmi tárca kormány elé vitte a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt és a kapcsolódó rendeleteket. Sajnos a módosító csomag szinte már köszönő viszonyban sincs a januárival, amelyet sok szempontból támogatandónak találtunk, és amiért a magunk eszközeivel is harcoltunk.

Mi történik egy emberrel, aki egy álló hónapon keresztül kizárólag gyorsétteremben táplálkozik? Egy fiatal amerikai dokumentumfilmes saját magát vetette alá a kalóriadús kísérletnek. A 33 éves New York-i Morgan Spurlock alapvetően egyszerű ötletével ejtette ámulatba a filmszakmát.

Hárommillió tonnányi, főleg műanyaghulladékból álló, Közép-Európa méretű szemétsziget úszik a napfényes Kalifornia és a mesés Hawaii-szigetek között. Feltételezhető, hogy a világ számos pontján előszeretettel alkalmazott gyakorlat szerint a tengerekbe süllyesztett bálázott hulladékból szabadultak el a szemétszőnyeg elemei* Az amerikai műanyagipari lobbi egyik vezetője szerint persze nem ők a hibásak, hanem a lakosság, amikor műanyagcsomagolás- ban vásárol

"Életveszélyes mutatványba kezd a Környezetvédelmi Minisztérium, amikor hatástanulmányok nélkül, vakrepülés jelleggel újabb önsorsrontó magyar kísérletbe fog." (id: ÉFOSZ)

A környezetvédelmi minisztérium új termékdíjas és betétdíjas koncepciója húsukba vág keményen. Minden egyes DARAB kibocsátott szemét (pardon, csomagolóanyag) után fizetniük kell, sőt ha nem teljesítik a tervezett ágazati újraHASZNÁLATI kvótát, még büntető termékdíj is lesz (legkorábban 2005-ben).

Három hírfelületet is nyitottunk honlapunkon: