Felszámolva

A jászapáti veszélyes hulladékot a Magyar Honvédségnek kellett elszállítania április közepéig. Mint arról korábban beszámoltunk, idén február elején érkezett bejelentés, mely alapján a vizsgálat kiderítette, hogy Jászapáti határába még 1989-ben hordták ki a Magyar Néphadsereghez tartozó helyi polgári védelmi raktárból a 23, egyenként 200 literes, mentesítő anyagot tartalmazó acélhordót, illetve a 12 klórmésszel teli faládát. A Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség az ügyben ismeretlen tettes ellen bűnvádi feljelentést tett környezetszennyezés, valamint környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezésének alapos gyanúja miatt.

Várakozólistán

Késik a budafoki gázmassza ártalmatlanítása, mivel a közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult, újabb pályázatot írnak ki. A helyi karsztvizek szennyezettségének felmérése után, június végén készítették el a műszaki beavatkozási tervet, amellyel pontot tehetnek Magyarország csaknem egy évtizede húzódó, egyik legnagyobb környezetszennyezési ügyére. A munka két-három évet igényelne, viszont a terület ártalmatlanításának határideje 2005 vége, így még akkor sem biztos, hogy tartható a határidő, ha az új közbeszerzési eljárás végre eredménnyel zárul.

Lila köd

Május 27-én a dorogi égető kéményéből lila füstgáz távozott. Az égetőmű sajtóközleménye szerint a füstgáz elszíneződését jelentős mennyiségű jódtartalmú anyagnak az égetőtérbe jutása okozta. Hazánkban jód emisszió mérésre nincs határérték meghatározva, a mért emissziós értékekben nem volt egészségkárosító határérték-túllépés. Mindezek ellenére a város vezetése pert indított az üzemeltető Onyx Magyarország Kft. ellen nem anyagi jellegű kár okozása miatt, mivel a füstgáz-elszíneződés drámai hatása károkat okozott a városnak. A polgármester javaslatára a kapott kártérítést az önkormányzat környezetvédelmi beruházásokra fogja fordítani.

Közép-dunai integrált rendszer

Dunaújváros közgyűlése elsőként fogadta el a Közép-Duna Vidéki Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer konzorciális szerződéstervezetét. Ha hat megye 168 települése szintén hozzájárulását adja, akkor megvalósulhat több mint 800 ezer lakos évi 360 ezer tonna kommunális hulladékának nagytérségi kezelése. A rendszer újdonsága, hogy a lakosoknak csak kétfelé kell szelektálniuk: komposztálható konyhai hulladék és egyéb szemét, amelyek konténereit külön gyűjtőjárat üríti. A településeken lesznek gyűjtőszigetek, ahová a lakosok valamint a közületek elhelyezhetik a papír, az üveg- és a fémhulladékot, illetve a PET-palackokat. Néhány központban hulladékválogató mű, valamint komposztáló telep fog működni. Inotán hulladékhasznosító erőmű (égetőmű) létesül, ahová bálázva szállítják a hulladék kiválogatott, elégethető részét. Az állami és uniós támogatások garanciáinak ismeretében a beruházások 2004-ben kezdődhetnek el, az új rendszerre pedig 2007-ben lehetne átállni.

Észak-balatoni szelektálás

Az észak-balatoni hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésére 350 ezer lakos képviseletében 176 település társult. A projekt megvalósítását veszélybe sodorhatja, hogy még nincs biztos helye a hulladéklerakónak. Korábban Királyszentistvándon népszavazáson vetették el a létesítést, nemrég Ajka utasította el, a Veszprém közelében megvalósítandó beruházás ellen pedig a megyeszékhely lakosai gyűjtöttek aláírásokat. Amennyiben az EU a projekt finanszírozása mellett dönt, akkor a kivitelezési munkák jövőre kezdődhetnek és 2006-ra fejeződhetnek be. A projekthez a veszprémi lerakóhely mellett még egy biokomposztáló és válogató is tartozik, továbbá biokomposztáló létesülne Balatonfüreden és Tapolcán.

Hat év a lerakóknak

Magyarországon legkésőbb 2009-ig 100-120 olyan lerakónak kell működnie, amely képes komplex hulladékgazdálkodási tevékenységre. A szaktárca adatai szerint eddig 42 ilyen lerakó épült, és amely az ország lakosságának felét fedi le. Az EU hazánkban három éve futó ISPA-programja alapján eddig 11 hulladékgazdálkodási projektre ígért támogatást összesen mintegy 160 millió euró értékben. Általában a költségek felét az EU, 40 százalékát a magyar állam, 10 százalékát pedig az érintett önkormányzatok állják. A hulladékgazdálkodás feladatai közé sorolható a meglévő, nem EU-konform lerakók felszámolása is. A szaktárca adatai szerint jelenleg 1.300 olyan létesítmény található az országban, ami már nem üzemel, 1.367 ami még igen. Az utóbbi csoportból 1.189 az elkövetkező hat évben bezár, 136-nak pedig legkésőbb 2009-ig kell megszüntetnie a működést.

Tavaszi nagytakarítás

Ezzel a címmel rendeztek takarítási akciót az április 26-án, a Föld Napját követő hétvégén. A Magyar Tájékozódási Futó Szövetség és a Magyar Turista Egyesület kezdeményezéséhez elsőként járult hozzá a média, a Magyar Televízió személyében a nap történéseiről többször élő adásban számolt be. A felhívásra több ezren jelentkeztek: iskolások, szervezett természetjárók, természeti sportokat űzők, civil szervezetek, egész települések. A takarítási napot támogatta a Környezetvédelmi Minisztérium, a nap fővédnöke Kóródi Mária környezetvédelmi miniszter volt. A korábbi évekhez hasonlóan sikeres volt a több szervezet jegyezte erdőtakarítás is a Normafánál.

Plakátmentesítés

A Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület az egyik helyi internetes fórum tagjaival együttműködve elkezdte Budafok belvárosának illegális plakátmentesítését. Az első héten közel húsz szemetes zsák papírhulladék gyűlt össze. Kérik a polgárok, civil szervezetek csatlakozását az akcióhoz, hiszen a letisztított felületeket karban kell tartani, és további területeket szeretnének megtisztítani. Dokumentálják a látottakat és a legfrekventáltabb plakátoztató cégek ellen szabálysértési eljárást fognak kezdeményezni. Kérik az érintetteket, főleg az autós és nyelviskolákat, hogy hagyjanak fel ezzel az európainak, környezet- és városbarátnak aligha nevezhető hirdetési móddal.

Újfajta tejesdoboz

A barcsi Drávatej Kft. május közepétől különleges csomagolású tejet hozott forgalomba. A csomagolóanyag kalcium-karbonátot tartalmaz, ezért a tej doboza négy hónap elteltével szétporlad, s így nem terheli a környezetet. Az Európai Unióban már bevált módszerrel Magyarországon a barcsi cég próbálkozik először. A kft. kezdeményezte, hogy a termék kapja meg nálunk is a környezetbarát minősítést és emblémát.

Dánia szigorúbb az EU-nál

Véget ért a dán kormány és az Európai Bizottság immár nyolc esztendős élelmiszeradalék-csatája. A bíróság döntése szerint Dániának jogában áll az EU más országainál szigorúbban korlátozni a nitrátok és nitritek élelmiszeripari felhasználását, a szulfitokra vonatkozó korlátozásokat azonban eltörölték. A végeredményt győzelemként értékeli a dán élelmezésügyi miniszter, míg az EU-szkeptikusok gúnyosan, könyöradományt emlegetnek. Az Európai Bíróság mostani döntése igen fontos, ugyanis precedenst teremt arra, hogy egy tagállam fenntarthat az egységes piac alapvető szabványainál szigorúbb környezetvédelmi szabályozást.

Kötelező hasznosítás

Németországban csomagolás-újrahasznosításra kötelezik az italgyártókat. A német környezetvédelmi miniszter, Jürgen Trittin ultimátumot adott az italgyártóknak, miután azok kivonultak egy június elején tartott megbeszélésről. Ha nem jutnak egyezségre arról az újrahasznosítási rendszerről, melynek indítását októberre tervezi a tárca, akkor a miniszter kötelezni fogja őket az új rendszer azonnali és teljeskörű bevezetésére. Az új nemzeti újrafeldolgozási program az eldobható palackokat és alumínium dobozokat érinti. A kormány az év elején már bevezetett egyfajta betéti (vagy inkább megsemmisítési) díjat a sörös, az ásványvizes és az üdítős üvegekre és dobozokra. A javasolt újrahasznosítási program az italgyártók szerint aránytalanul nagy pénzügyi terheket róna rájuk.