Nyugati tervek

Mintegy húszmilliárd forintos költségből regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítését tervezik Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron térségében. Északnyugat-Dunántúlon így kétszáznál több település 480 ezer lakosának hulladék-elhelyezési gondját kívánják évtizedekre megoldani. A nyertes uniós pályázat esetén a beruházás 2006-ban kezdődhet meg. Az új rendszer szerint bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést, átrakó állomásokat, továbbá hulladékudvarokat alakítanak ki. Becslések szerint a keletkezett hulladék 30 százaléka komposztálható, negyedrészét a szétválogatás után újrahasznosíthatják, s 45 százaléka kerül csupán véglegesen a lerakókba.

Szegeden

Február végén lezárult az első számú építési tenderhez kapcsolódó folyamat Szegeden, a bíráló bizottság értékeli a beérkezett 9 pályázatot. A dél-alföldi régió 33 települését érintő program tényleges műszaki kivitelezése hamarosan elkezdődik. A program költsége az Európai Unió ISPA programjának támogatásával 3,4 milliárd forint. A pályázatban szerepel még szennyvíztisztító telep, gázhasznosító mű és komposztáló telep építése a szükséges csarnoképületekkel együtt.

Piaci alapon

Az Öko-Pannon Kht. 2003-ban a szerződéses partnerei által kibocsátott mintegy 320 ezer tonna csomagolóanyag 45 százalékának újrahasznosításáról gondoskodott - tájékoztatott Viszkei György, ügyvezető igazgató. A tavaly év elején indult társaság partnereinek száma az év végére 708-ra bővült. 2004-ben a tervek szerint a tagság több mint 800-ra egészül ki, illetve várhatóan mintegy 375 ezer tonna csomagolóanyag- kibocsátási mennyiségre vonatkozó szerződéssel fognak rendelkezni, melyből az újrahasznosított mennyiség el fogja érni a 200 ezer tonnát. A lakossági szelektív hulladékgyűjtésben résztvevők köre a múlt év végén elérte az egymillió főt, idén számuk várhatóan kétmillióra nő. A kht. bevétele a licenszdíjakból a múlt évben elérte a 2,2-2,3 milliárd forintot, az idén pedig előreláthatólag 2,6-2,7 milliárd forintra nő.

Füstszűrő az égetőn

A tervek szerint április végére üzembe helyezik a rákospalotai szemétégető mű két kazánjához kapcsolódó füstgáztisztító rendszert. A kivitelezés teljes költsége 19 milliárd forint, ennek több mint fele a füstgáztisztító beépítését, a többi a rekonstrukciót tartalmazza. A munkálatokhoz a főváros 6,2 milliárd, az állam 4,5 milliárd forinttal járul hozzá, a fennmaradó több mint 8 milliárdot a FKf Rt. önerőből és hitelből fedezi. A felújított kazánok a füstgáztisztítókkal együtt Európa egyik legmodernebb égetőművei lesznek, ahonnan az engedélyezett károsanyag-mennyiségnek 80 százaléka sem jut majd a levegőbe. Az 1982 óta üzemelő égetőmű a korszerűsítéssel újabb 20 évig működhet. A kidolgozás alatt lévő fővárosi hulladékgazdálkodási koncepcióban egy új égetőmű építése is szerepel

Elektronikai gyűjtés

Magyarországon évente 100-120 ezer tonna elektromos és elektronikai veszélyes hulladék keletkezik, ám ennek csak a 10 százalékát hasznosítják újra. Az Európai Parlament és Tanács által tavaly januárban elfogadott irányelv legfontosabb célja, hogy elősegítse a nagy háztartási gépek, szórakoztató elektronikai berendezések, a játékok és a barkácsgépek újrahasznosítását. Jelenleg Magyarországon évente 70 ezer hűtőgépet gyűjtenek be, ami 3-4 ezer tonna ilyen típusú hulladékot tesz ki.

Roncstalanítás

Magyarországnak a csatlakozás időpontjára kell hatályba léptetnie az EU roncsautó irányelvét. Eszerint 2006-ra országosan a roncsautók 85 százalékának ? ezen belül 80 százalék anyagában történő ? hasznosításáról kell gondoskodni. Május 1-jétől a hazai gyártók és importőrök is kötelesek lesznek minden 2002. július 1. után forgalomba helyezett, a márkájukhoz tartozó roncsot díjtalanul átvenni utolsó tulajdonosától, s 2007. január 1-jétől a kötelezettséget a korábban forgalomba helyezett autókra is kiterjesztik. A Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete adatai szerint a roncsautók hasznosítási aránya jelenleg is 71-72 százalékos. Számítások szerint a hasznosító hálózat fejlesztésére országosan 3,5-4 milliárd forintra lesz szükség. A KVVM 2005-től a gépjárművekre is kiterjesztené a termékdíj-fizetést, mely a hasznosítást ösztönözné. A gyártók és importőrök szerint azonban a termékdíj zavarja a szabad piac működését, ezért azt fontolgatják, hogy május 1. után az Európai Bizottságnál megtámadják a termékdíj tervezett kiterjesztését a gépjárművekre.

Új előírás újrahasznosításra

Január végén az Európai Parlament olyan Irányelvet fogadott el, miszerint az Európai Unióban 2008. végére a hulladékká vált göngyölegnek legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani. Jelenleg az EU-ban a csomagolási hulladék körülbelül negyedét reciklálják. Az egyes anyagok esetében a minimumarányok különbözőek: így a kartonpapír-csomagolásnak és az üvegnek legalább 60 százalékát kell újrahasznosítani, a fémből készült hulladék esetében 50 százalékot, a műanyagoknál 22,5 százalékot és a fából készült csomagolás esetében pedig 15 százalékot.