Szelektív terjeszkedés

A főváros szerint a tavaly beindított fővárosi hulladékgyűjtő-sziget program rendkívül sikeres: április végéig több mint 500 tonna papírt, 183 tonna műanyagot, 27 tonna fémdobozt, 124 tonna fehér és 193 tonna színes üveget gyűjtöttek össze. A tavalyi 100 után idén és jövőre újabb 250-250 hulladékgyűjtő szigetet alakítanak ki, ahol 2008-ra várhatóan 2000 ilyen sziget működik. Emellett ezer intézményben évente mintegy 16 tonna szárazelemet gyűjtenek vissza. Az önkormányzat és az FKF Rt. erőfeszítései ellenére évente még mindig 100 millió forintokat kell költeni a több tízezer tonna illegálisan lerakott szemét elszállítására.

E-gyűjtés

A környezetet veszélyeztető elektromos és elektronikai hulladékok kezelésére 2003-ban megalakult az Elektromos és Elektronikai Hulladékhasznosító Konzorcium ? EHK ?, majd a tevékenységet koordináló szervezet, az E-KOO Kht. Az összetett probléma megoldására a rendszerben a kötelezettek köréből a gyártók és forgalmazók, a támogatottak köréből a begyűjtéssel és a hasznosítással foglalkozó vállalkozások (bontó üzemek) vesznek részt.

Gyöngyösi fejlődés

A Heves megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tervei szerint 2006 és 2008 között épül ki a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a jelenlegi lerakók rekultivációját magában foglaló komplex hulladékkezelési rendszer. A beruházás 15 milliárd forint értékű. A szemét 70-75 százalékának a feldolgozása, újrahasznosítási előkészítése majd Hevesben történik, csupán 25-30 százalék kerül a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejőpapiban kiépülő lerakóba.

Gyógyszert vissza!

Várhatóan ősszel lát napvilágot az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a lakosság körében felhalmozódott, lejárt szavatosságú gyógyszereket a patikákban elhelyezett konténerekben gyűjtsék össze. A szolgáltatást 2005. januárjától vehetnénk igénybe. A tervek szerint éves szinten mintegy 100 millió forintból oldanák meg, hogy az ország több mint kétezer patikájából havonta egyszer eltávolítsák az összegyűlt hulladékot. A gyűjtőládát a benne lévő patikaszerekkel együtt égetnék el, a kezeléssel kapcsolatos költségeket a gyógyszergyártók állják. Gyógyszertári gyűjtőládákat már több európai uniós országban használnak.

Cséri igen

Csér község népszavazáson igent mondott a hulladéklerakó építésére, és ezáltal a soproni regionális hulladékgazdálkodási konzorcium projektjére. Az EU-s pályázat Csérre vonatkozó önrészét Sopron átvállalja, a hulladéklerakó iparűzési adóját viszont Csér kapja meg. A rendszer keretében megoldják Sopron és a megye nyugati felének szelektív hulladékgyűjtését, az újrahasznosítható anyagok újbóli felhasználását, felszámolják az illegális hulladéklerakókat és megfelelő komposztálási rendszert építenek ki. Az összességében több mint 20 milliárd forintos projekt 480 ezer embert szolgál ki; magában foglalja Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár és térségei hulladékgondjának megoldását.

Gumigyűjtők

A több gumiabroncsgyártó multicég hazai kereskedelmi leányvállalatát tömörítő Gumiabroncsgyártók Magyarországi Egyesülete koordináló szervezetté alakult. A szervezet tagjai a Bridgestone, a Continental, a Goodyear, a Pirelli és a Vredestein hazai érdekeltségei - a magyarországi gumiabroncs forgalom 40 százalékát teszik ki. A hatályos környezetvédelmi rendeletek értelmében a gyártók a felelősök a hulladék gumiabroncsok begyűjtéséért és hasznosításáért. Gumiabroncsot nem lehet egészben lerakni hulladéklerakóba, 2006-tól pedig már darabolva sem. A hazai jogszabályok 2004-re a hulladék gumiabroncsok 70 százalékának kötelező hasznosítását írták elő, ezen belül az anyagában történő hasznosítási arányt 40 százalékban jelölték ki. 2005-re 75 százalékra, illetve 45 százalékra nőnek a teljesítendő kötelező hasznosítási arányok. 2004. májusától mind a használt, mind az új gumiabroncsok után mintegy 90 Ft/kg termékdíjat kell fizetni.

Iszapból humusz

A veszélyes hulladéknak minősülő szennyvíziszap egy magyar találmány által újrahasznosítható. A feltaláló, Köhler Mihály elmondta: a granulált vagy komposztált szennyvíziszapot egy fémes elem szénnel alkotott vegyületével és egy ásványi anyaggal keverik össze, majd makro- és mikroelemekben gazdag tápanyagot készítenek belőle. Az eljárás kiválthatja a műtrágya használatát az agrárágazatban. A miskolci szennyvíztelepről kikerülő iszapból már gyártják a terméket, Erdőbényén szándékoznak növényi tápanyagot csomagoló üzemet véglegesen kialakítani, s a pécsi vízmű is rendelkezik engedélyezett termékjoggal. A feltaláló szerint az illetékesek kellő támogatásával a közeljövőben általánossá válhat a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása Magyarországon.